Meghalt a venezuelai elnök

A venezuelai kormány bejelentette Hugo Chávez elnök halálát, amelyet műtét utáni komplikációk okoztak. Az elnök temetésére több latin-amerikai vezető is elutazik, Chávez hiánya nemcsak a karibi ország kormányának okoz fejtörést.

Hugo Chávez venezuelai elnök kedden elhunyt a caracasi Katonai Kórházban, három hónappal azután, hogy negyedik alkalommal is megoperálták rákos megbetegedése miatt. Az elnök halálát Nicolás Maduro elnökhelyettes jelentette be, a kormányzó kabinet néhány tagja és a fegyveres erők képviselőinek gyűrűjében.

A venezuelai vezetés kedd reggel gyűlést tartott, majd együtt mentek meglátogatni Chávezt, amikor értesültek a szomorú hírről. Maduro arra buzdította az ország lakosságát, hogy a Chávez iránti szeretetüket nyilvánítsák ki, válaszként több ezer szimpatizáns vonult az utcára, több százan mentek a Katonai kórház és a Miraflores palota elé. Caracas ellenzékiek által lakott városrésze csendbe burkolózott, noha volt, aki tüzijátékkal adott hangot véleményének, a Miamiban élő venezuelaiak több csoportja ünneplésbe kezdtett, arra számítanak, hogy Chávez halálával változások következhetnek be szülőföldjükön. Az ellenzéki Demokratikus Egység Koalíciójának (MUD), részéről az elnökválasztáson vesztes Henrique Capriles Radonski nyilvánított részvétet. Véleménye szerint a nézetbeli különbségek ellenére „ez most nem az ellentétek pillanata, hanem az egységé és a békéé”. Venezuela alelnöke az ellenzék üzenetére adott válaszában elmondta, hogy azt remélik, a MUD közleményben tapasztalt hangvétele megmarad, annak érdekében, hogy „Venezuela békében, nyugalomban töltse ezeket a napokat”. Maduro azt is elmondta, hogy a társadalom megrendült, gyászolja elnökét. „Nehéz egy olyan embert találni, mint Chávez aki az életét adta értünk. Milyen hatalmas harcot vívott Chávez, soha nem felejtjük el március 5.-ét.” mondta az alelnök, aki arról is beszélt, hogy az elnök testét a Katonai Akadémiára szállítják, nagy felvonulást szerveznek, hogy a lakossággal együtt kísérjék el. A vezetés hét napos nemzeti gyászt rendelt el, a temetés pénteken lesz, azonban még nincs hivatalos információ arról, hogy az elnököt hol helyezik végső nyugalomra.

Gyászoló szövetségesek

Számos latin-amerikai vezető is részvétét fejezte ki, többen Caracasba látogatnak. Dilma Rousseff brazil elnök úgy nyilatkozott, hogy Chávez halálával „Brazília egy pótolhatatlan barátot veszít el.” Evo Morales bolíviai elnök amellett, hogy részvétét fejezte ki elmondta, Caracasba megy. Rafael Correa ecuadori elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el Chávez tiszteletére, véleménye szerint a venezuelai elnök „most élőbb, mint valaha”. A kubai kormány az állami televízión közzé tett nyilatkozatában szintén háromnapos nemzeti gyászt jelentett be. „Chávez is kubai. Érezte a mi problémáinkat és nehézségeinket és megtett mindent, amit tudott, példátlan nagylelkűséggel, főként a Különleges Időszak legnehezebb évei alatt. Úgy kísérte Fidelt, mintha vérszerinti fia lett volna és a barátsága Raúllal bensőséges volt”.- olvasható a nyilatkozatban. Juan Manuel Santos, kolumbiai elnök részvétnyilvánításakor kiemelte a venezuelai vezető fontos szerepét a FARC-al megkezdett békefolyamatban. Cristina Fernández de Kirchner, argentin elnök minden programját lemondta, és elutazott, hogy részt vegyen a temetésen, José Mujica, uruguayi, valamint Ollanta Humala elnökök is a karibi országba mennek. Daniel Ortega nicaraguai elnök, Chávez legnagyobb közép-amerikai szövetségese is együttérzését fejezte ki.

Az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama úgy véli, hogy Venezuela új fejezetet nyit történelmében. Az iráni vezető, Mahmúd Ahmadinedzsád a venezuelai nemzettel való szolidaritásként egynapos nemzeti gyászt rendelt el. A két ország közötti kapcsolatokat főként az USA-val szembeni kritika fűzte szorosra.

Hogyan tovább?

Az ország alkotmánya szerint az elnök halála esetén a parlament elnöke, azaz Diosdado Cabello tölti be a tisztséget s harminc napon belül új választásokat kell kiírnia. Ezzel szemben Elías Jaua külügyminiszter sajtótájékoztatóján közölte, hogy a választásokig a jelenlegi elnökhelyettes, Nicolás Maduro lesz Venezuela elnöke. Chávez december 8-án, mielőtt Kubába utazott volna, azt kérte, hogy ha nem várt esemény következne be, akkor Maduro helyettesítse az elnöki székben. „Ha történne valami, ami valamilyen módon engem képtelenné tenne feladatom ellátására, akkor Nicolás Maduronak nemcsak az Alkotmány által meghatározott időszakot kell kitöltenie, hanem a véleményem az, hogy ha választásokat kell kiírni, akkor Nicolás Madurot válasszák elnöknek. Szívemből ezt kérem.” mondta Chávez, majd több, mint két hónapra eltűnt a nyilvánosság elől. A venezuelai kormány először február 16-án közölt három képet róla és a lányairól, amint Granmát olvas, néhány nappal később pedig a twitteren tett közzé üzeneteket. Február 18-án érkezett haza, Venezuelába, a vezetés akkor azt állította, bármikor leteheti az elnöki esküt, amire azonban nem került sor. Később arról tájékoztattak, hogy az állapota hol javul, hol rosszabbodik. Végül kiderült, hogy ismét kemoterápiás kezelést kap. A titkolózás egyre nagyobb feszültséget okozott és venezuelai fiatalok tüntetésbe kezdtek, annak érdekében, hogy a kormány nyilatkozzon arról, hogy el tudja-e látni teendőit az elnök. Egyes források szerint Chávez már régóta halott, azonban ez a fokozódó nyomás juttatta el a venezuelai vezetést arra a pontra, hogy nyilvánosságra hozzák. Ezt az állítást azzal támasztják alá, hogy Nicolás Maduro bejelentése előtt összeült a Minisztertanács.

Az Infolatam elemzője, Carlos Malamud szerint a kormányerőknek jó esélyük van arra, hogy az elkövetkezendő választásokra delegált jelöltjük ismét győzzön, azért, mert a venezuelai ellenzék a választás után meggyengült, és nem tudta a saját előnyére fordítania helyzetet. A társadalom jelentős része, főleg, azok, akiket Chávez szociális programjai kiemeltek a szegénységből szemet huny a magas infláció, bűnözési mutatók kérdései felett. Ugyanakkor az az utód, akit majd megválasztanak már nem lesz ugyanabban a helyzetben, mint az elhunyt elnök, mivel a Chávezéhez fogható erős személyiséggel sem Nicolás Maduro a kijelölt helyettes sem a chavista körökön belül esetleges ellenfele, Diosdado Cabello nem rendelkezik. Chávezt atyjuknak, vezérüknek tartják, beszédeikben olykor még a gesztusait, szófordulatait is átveszik, ennek ellenére akármelyikük is töltse be az elnöki széket, a Bolivári Forradalom fennmarad, azonban előbb utóbb szüksége lesz egy olyan vezetőre, aki önálló személyiség, Chávezhez hasonlóan erős karizmával. Az eseményeknek nemcsak belpolitikai súlyuk van, a Kubának és Nicaraguának nyújtott támogatások miatt a két ország jövőjét is befolyásolják. Chávez hiánya próbára teheti az ALBA összetartó erejét, kérdés, hogy a tagok közül melyik latin-amerikai elnök tud majd a szervezet élére állni.