Először lépett nyilvánosság elé a német katonai elhárítás vezetője

A nyilvánosság felé történő nyitás jegyében a német katonai elhárítás elnöke nemrég interjút adott a Die Welt napilapnak. A katonai elhárítást az utóbbi időben nagyon sok kritika érte elsősorban az NSU-botrány (szélsőjobboldali nemzetszocialista szervezet) kapcsán, ezért a vezetés fontosnak tartotta, hogy az emberek közelebbről is megismerjék munkájukat.

A német katonai elhárítás (Militaerische Abschirmedienst, MAD) jelenlegi formájában 57 éve létezik, vezetője azonban eddig még soha nem adott interjút a sajtónak. Az elnök, Ulrich Birkenheier tavaly július óta tölti be hivatalát, kollégáival egy ideje dolgoznak már azon, hogy a lakosság számára megismerhetővé tegyék a szervezetet és működését. Újságírói kérdésre elmondta, hogy az interjút követően e stratégia következő lépéseként saját sajtóosztályt hoznak létre, mivel megnövekedett érdeklődésre számítanak. Az elnök hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy kifelé is megmutassák feladataikat és eredményeiket. „Csak az értheti meg a munkánkat, aki tudja, hogy mivel foglalkozunk” – fogalmazott az elnök.

Birkenheier szerint erre a nyitásra elsősorban az NSU-botrány és a MAD-et ért markáns kritikák miatt volt szükség. Tavaly év elején még mindhárom német hírszerző szervezet tagadta, hogy információi lettek volna az NSU-terroristákról, nyárra azonban kiderült, hogy a kilencvenes évek közepén a MAD nem csak hogy megfigyelte, de feltehetően megpróbálta informátorként beszervezni az NSU egyik tagját, Uwe Mundlost, amikor az a hadseregben szolgált. Az erre vonatkozó akta már nem volt megtalálható a MAD-nál, végül az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik irodája adott át az ügyben vizsgálódó parlamenti bizottságnak egy másolatot.

A bizottság tagjai „eltussolási kísérletről”, „botrányról”, „bizalomsértésről” beszéltek, és hanyagsággal vádolták a MAD-et, amiért az a kilencvenes években nem vette elég komolyan a szélsőjobboldali fenyegetéseket. A legélesebb kritikát a Zöldek fogalmazták meg, politikusaik szerint minimum a szervezet újjáalakítására lenne szükség, de Claudia Roth például a szervezet létjogosultságát is megkérdőjelezte. A szociáldemokrata bizottsági tag szerint alapvetően nem a MAD-el van a probléma, hanem a honvédelmi minisztériummal, amely már év elején tudott a MAD kilencvenes évekbeli vizsgálódásáról, az információt azonban nem osztotta meg a bizottsággal. Az elhárítás elnöke, Birkenheier szintén jelezte, hogy szolgálata már március elején tudatta a minisztériummal a megfigyelés tényét; tagadta azonban, hogy megpróbálták volna beszervezni Mundlost, mindössze azt vizsgálták, mennyire mélyek a szélsőjobboldali kötődései.

A szóban forgó interjúban Birkenheier csak általánosságban válaszolt a kritikákra. Kifejtette, hogy a MAD nélkülözhetetlen feladatokat lát el, a szervezet védi a német hadsereget (a Bundeswehrt) a kémektől, szabotőröktől, terroristáktól, szélsőségesektől és minden olyan fenyegetéstől, amely speciálisan a hadsereget érinti. A felügyeletük alá tartozik minden aktív állományban lévő katona, amennyiben valamelyikükről kiderül, hogy szélsőséges nézeteket vall, eltávolíthatják a Bundeswehr kötelékéből. Birkenheier szerint főként Oroszország és Kína próbál német katonákat beszervezni, elsősorban a nemzetközi fegyverbeszerzések állnak a kémkedés középpontjában. A MAD a Bundeswehr részeként jelen van mindenhol, ahol a hadsereg csapatokat állomásoztat, például Afganisztánban, Koszovóban és Dzsibutiban.