Mali: Robbantások, utcai harcok és az elkapkodott francia kivonulás

Maliban a francia beavatkozás elérte „végső fázisát”: az északi hegyvidékre visszaszorított iszlamistákkal harcoló csapatok a tervek szerint márciusban megkezdik a kivonulást. A felkelők azonban újra beszivárogtak a városokba, és merényletekkel próbálják szabotálni a koalíciós csapatok erőfeszítéseit.

Az elmúlt héten az iszlamisták több terrorakciót is végrehajtottak Mali északi részén. Csütörtökön néhány órára elfoglaltak egy kulcsfontosságú épületet Gaóban, a helyi hadsereg pedig csak francia segítséggel, heves harcok árán tudta kiszorítani őket a januárban visszafoglalt városból. Az incidensért az al-Kaidához köthető MUJAO (Mozgalom a Nyugat-afrikai Egységért és Dzsihádért) vállalta a felelősséget. A szervezet szóvivője figyelmeztetett, hogy erőik addig fogják zaklatni a francia és mali csapatokat, amíg „újra fel nem szabadítják” Gaót. Nem ez volt az első eset, hogy a szélsőséges milícia emberei kijátszották a koalíciós erők éberségét.

A MUJAO a szintén északi Kidalban is lecsapott csütörtökön. Helyi beszámolók szerint egy fekete autóba rejtett pokolgép robbant fel nem messze a francia és csádi katonák bázisától. A merényletben egy ember halt meg, ketten pedig megsebesültek. A szervezet közleménye szerint könnyedén bejutottak a városba és „minden a tervek szerint alakult.”

A merényletek pénteken is folytatódtak: a fővárostól 1700 kilométerre fekvő Khalil városában két gépjárművet is felrobbantottak. Az első autó egy épületbe próbált belehajtani, ám még az ütközés előtt sikerült azt megsemmisíteni. Egy második jármű a várost védő MNLA (Azawadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalom) bázisa előtt robbant fel, öt halálos áldozatot követelve. Az MNLA egy tuareg autonómiáért küzdő, szekuláris szervezet, mely a januári francia beavatkozást követően állt az intervenciós erők oldalára.

Gerilla-hadviselés a határvidéken

A visszavonult iszlamista felkelőkkel harcoló csádi csapatok is súlyos veszteségeket szenvedtek a hétvégén. A Maliba vezényelt haderő parancsnoka vasárnap bejelentette, hogy az offenzíva során összesen huszonhárom csádi katona vesztette életét, három pedig megsérült, ugyanakkor kilencvenhárom lázadó katonával sikerült végezniük. Az algériai határhoz közeli Ifoghas-hegységben nagy számban bujkálnak a városokból elmenekült iszlamisták, Csád pedig kétezer katonát ajánlott fel erőik semlegesítésére és az északi régió stabilizálására. Maliban rajtuk kívül mintegy négyezer francia és az AFISMA (afrikai vezetésű Mali Nemzetközi Segítségnyújtási Misszió) 3800 katonája teljesít szolgálatot.

Jönnek az amerikai katonák

A határ menti harcok fellángolásával egy időben Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok egy százfős kontingenst küldött a Malival szomszédos Nigerbe. Az amerikai katonák azonban nem vesznek majd részt harctéri műveletekben: mandátumuk elsősorban hírszerzésre és légi felderítésre szól.

Utóbbit drónok segítségével fogják végezni, azok egy Nigerben újonnan létesített bázisról szállnak majd fel. Nigeri források szerint Bisa Williams amerikai nagykövet még januárban kért engedélyt a helyi kormánytól a bázis létrehozására, az erről szóló megállapodásban pedig az amerikai katonák mandátumát is rögzítették.

A franciák pedig mennének

Az egyre hevesebb harcok és a sokasodó merényletek ellenére Francois Hollande francia elnök a hétvégén bejelentette, hogy a francia misszió a végső fázisába lépett. A hírt Edouard Guillaud vezérkari főnök is megerősítette, hozzátéve, hogy csapataik készen állnak a márciusi kivonulásra, és jelenleg semmi akadályát nem látja, hogy a tervek szerint fejezzék be a műveletet.

A francia kormány már január óta sürgeti haderejének kivonását Maliból. Laurent Fabius külügyminiszter többször utalt is erre a háború afrikanizálását illetően, február eleje óta pedig egy békefenntartó misszió felállítását szorgalmazza a térségben az ENSZ keretei között – erről azonban mindeddig nem született döntés a Biztonsági Tanácsban.

Korai a kivonulás?

A francia sietség azonban sokak szerint veszélybe sodorja az intervenció eddigi eredményeit. A mali hadsereg vezető tuareg tisztje, El Hadj Ag Gamou ezredes úgy véli, az elkapkodott kivonulás lehetővé tenné, hogy az iszlamista felkelők újraszerveződjenek és visszatérjenek az északi városokba. Véleménye szerint „a franciáknak folytatniuk kell a műveleteket, míg a lázadók erőit meg nem semmisítik, és a mali hadsereg vissza nem foglalja az ország teljes területét.”

Maliban ugyanakkor a biztonsági kételyek mellett a humanitárius helyzet is meglehetősen aggasztó. A lassan egy éve kirobbant felkelés óta közel 400 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát, közülük mintegy 150 ezren a szomszédos országokban kerestek menedéket. A francia beavatkozás ellenére a menekültek túlnyomó többsége még mindig nem tért vissza Maliba. A legtöbben az iszlamisták gerilla-akcióitól és a merényletektől tartanak, a tuaregek és a muszlimok pedig az esetleges megtorlástól félnek, hiszen sokan őket tartják felelősnek a kialakult konfliktusért.

A háború következtében a mali oktatás is romokban hever. Az UNICEF és a helyi hatóságok adatai szerint a harcok miatt mintegy 700 ezer gyermek maradt ki az iskolából, 200 ezren pedig még mindig nem térhettek vissza az elhagyott intézményekbe. Tavaly január óta 115 északi iskolát zártak be, romboltak le, vagy fosztottak ki a szélsőséges lázadók.

Veszélyben a francia állampolgárok

Bár a francia intervenció egyik oka a térségben tartózkodó állampolgáraik védelme volt, ez a cél most meghiúsulni látszik a környező államokban működő iszlamista szervezetek miatt. Két nappal azután, hogy Nigériában hét külföldi munkást raboltak el, az országgal szomszédos Kamerun északi határvidékén szintén hét francia turista (köztük négy gyermek) került fogságba. Francois Hollande a Nigériában hírhedt Boko Haram iszlamista csoportot okolja a túszejtésért. Helyi értesülések szerint a fegyveresek valóban Nigériába menekültek az akciót követően, ahol a hatóságok hajtóvadászatot indítottak felkutatásukra.

Számos elemző úgy véli, ezek a túszejtések egy új regionális terrorhullám kezdetére utalnak, melynek kiváltó oka Franciaország mali beavatkozása volt. Kamerunban jelenleg több mint hatezer francia állampolgár tartózkodik, de a környező államokban élő külföldi munkások is fokozott veszélynek vannak kitéve.