Andor: fektessünk az emberekbe!

A jóléti állam fejlesztésére és az emberi tényező fokozottabb figyelembe vételére kéri az Európai Bizottság az uniós tagállamokat. A testület a szerdán elfogadott csomagjában külön ajánlást intézett a tagországoknak a gyermekek szociális védelmére.

GDP-arányosan az uniós átlagnál kevesebb pénzt költött Magyarország 2009-ben és 2010-ben oktatásra, szakképzésre és szociális védelemre – derült ki abból az adatsorból, amelyet az Európai Bizottság bocsátott rendelkezésre a szerdán elfogadott szociális befektetési csomag részeként. A statisztikák szerint oktatásra és képzésre a GDP 5,12%-ának megfelelő összeget fordított a magyar állam 2009-ben, szemben az uniós átlag 5,42%-kal. A szociális védelmi „büdzsé” a bruttó hazai össztermék 22,5 százalékát tette ki 2010-ben, míg az uniós tagállamok átlagban a megtermelt jövedelem 28,2 százalékát költötték ugyanerre a célra.

A magyar adatok nagyjából egy szinten vannak a régiós országok költési mutatóival, ettől függetlenül az Európai Bizottság – nem kizárólag a kelet-európai országok miatt – úgy érzi, Európának el kell mozdulnia az emberekbe irányuló befektetések felé. Éppen ezt célozza a szerdán elfogadott szociális befektetési csomag is, amely – uniós kompetenciák híján – pusztán ösztönözni próbálja erre a tagállamokat.

A foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős uniós biztos szerdán azt kérte a tagországi kormányoktól, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a szociális területekre és újítsák meg a jóléti államukat. Andor László kifejtette, mindemögött az az uniós igény húzódik, amely szerint a szociális költségvetéseket (például az erre szakosított uniós alapok forrásait) eredményesebben és hatékonyabban kell elkölteni, és olyan politikákra lenne szükség, amelyek befogadóbbak mind a fiatalokkal, mind az idősekkel szemben.

Az uniós biztos szerint a tagállamok el tudják kerülni a jövőbeni sokkal nagyobb költségeket, ha most fektetnek az emberekbe, „a rövidlátás nagyon sok pénzbe kerülhet a jövőben”.

A szociális csomag egyfajta vezérelv próbál lenni a tagállamok számára, kijelölve, hogy hogyan tudnák a leghatékonyabban felhasználni az uniós pénzeket. Ennek megfelelően a közleménnyel a Bizottság három területre fókuszál:

Egyrészt biztosítani kell, hogy a szociális ellátórendszerek foglalkozzanak azokkal a problémákkal, amelyekkel az emberek szembenéznek életük kritikus pillanataiban. Brüsszel szerint csökkenteni kell a társadalmi összeomlás veszélyét, hogy az később ne eredményezzen jelentősen magasabb szociális kiadásokat.

Egyszerűbb és célzottabb tagállami szociálpolitikát kellene a tagországoknak kidolgozniuk – mondta az EU-biztos, hogy valóban megfelelő és fenntartható szociális védelmi rendszerek jöjjenek létre. Andor László emlékeztetett arra, hogy néhány ország élen jár a megfelelő szociális politikákban, „tanulni kell a legjobban teljesítő országoktól” – tette hozzá. Kifejtette, hogy vannak olyan országok, amelyek sokkal kevesebbet költenek a szociális rendszerükre, mégis jobb eredményeket produkálnak, mint mások.

A Bizottság által bemutatott adatok szerint a kevesebbet költő, de nagyobb szegénységcsökkentést elérő kategóriába tartozik Magyarország mellett Ausztria, Luxemburg, Szlovénia, Csehország, Ciprus és Litvánia. A hasonlóan jó eredményeket elérő, de GDP-arányosan több pénzt is költő államok hagyományosan a skandináv országok, valamint Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium és Nagy-Britannia.

A kevesebbet költő, de a szegénységi problémákkal jobban küzdők között van Szlovákia, Észtország, Románia, Bulgária, valamint a régi tagországok közül Portugália, Spanyolország, Görögország és Olaszország, és Brüsszel úgy látja, hogy egyik EU-tagállamról sem mondható el, hogy sokat költ szociális rendszerre, de ezek nem vezetnek eredményre. Ettől függetlenül a legjobb példák átvételével tovább lehetne javítani az adatokon.

A harmadik terület az aktívabb befogadási stratégiák megalkotásának szükségessége. Minőségi gyermekellátási, oktatási rendszerekre, az iskola idő előtti befejezését megakadályozó mechanizmusokra, képzési és munkakeresési segítségre, lakhatási támogatásokra, valamint elérhető egészségügyi ellátásra lenne szükségük elsősorban a fiataloknak – jegyzi meg a Bizottság.

Andor László emlékeztetett arra, hogy az Európai Szociális Alap a jövőben is az első számú uniós forrása lesz a szegénység elleni küzdelemnek, és az oktatási, valamint szociális fejlesztéseknek. Bár a következő többéves pénzügyi keretről még nem született meg a megállapodás, de vélhetőleg mintegy 10 százalékkal emelkedhet az alap kerete, ez a kohéziós alap 25 százalékát teheti ki a brüsszeli elképzelések szerint.