Nyugdíjas szovjet alezredes kapta a Drezdai Békedíjat

Idén negyedik alkalommal adták át a Drezdai Békedíjat. A február 17-én tartott díjátadón Sztanyiszlav Petrov nyugdíjas szovjet alezredest tüntették ki, akinek kulcsszerepe volt abban, hogy harminc évvel ezelőtt nem tört ki a harmadik világháború.

A 2009-ben alapított Drezdai Békedíjat évente ítélik oda egyetlen embernek, aki jelentős szerepet játszott a háború elleni küzdelemben, és a világbéke előmozdításában. Az első díjat Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője kapta, akit a nukleáris leszerelés terén elért eredményeiért ismertek el. Egy évvel később Daniel Barenboim zongoristát és karmestert tüntették ki, aki aktívan támogatta a palesztin-izraeli béke megteremtését. Tavaly James Nachtwey amerikai haditudósító kapta a díjat, aki a Time magazin fotósaként örökítette meg a háborús szenvedést.

Az idei évben a 73 éves Sztanyiszlav Petrov vehette át a 25 ezer eurós pénzdíjjal is járó elismerést. Az ünnepséget a Drezdát megsemmisítő 1945-ös szövetséges bombázás évfordulóján tartották a Szemper Operában. A volt szovjet alezredes ugyanis harminc évvel ezelőtt átgondoltságával és nyugodtságával megakadályozta, hogy kitörjön az újabb világháború. De mégis, mit tett ez a férfi, amiért most ő kapta a békedíjat?

1983. szeptember 26-án Petrov egy Moszkva melletti szovjet parancsnoki központban teljesített szolgálatot, amikor az előtte lévő monitorokon azt látta, öt darab, nukleáris robbanófejekkel felszerelt rakéta közelít a Szovjetunió felé az Egyesült Államok irányából. A hidegháború ezen időszakában a reagani csillagháborús tervek miatt az egész világon tetőfokára hágott a háborús paranoia. A szovjetek félelmei azért is lehettek jogosak, mert alig pár héttel korábban lőtte le a szovjet légvédelem a Korean Airlines 007-es járatát Szahalin szigete felett, ami komoly nemzetközi felháborodáshoz vezetett.

Petrov feladata az lett volna, hogy jelentse felettesének a támadást, ami nagy valószínűség szerint az azonnali ellencsapás elrendeléséhez vezetett volna. Petrov azonban úgy vélte, hogy az adatok a rendszer meghibásodására utalnak, így nem jelentette az általa hamisnak ítélt riasztást, és nem nyomta meg a „piros gombot”. Megérzése helyesnek bizonyult: a későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a riasztás csak vaklárma volt, a rendszert támogató műholdak működését ugyanis különféle természeti jelenségek zavarták meg.

Az ügy egészen 1998-ig titokban maradt. Petrov tovább folytatta munkáját, tettéért sem dicséretben, sem megrovásban nem részesítették. Később minden felhajtás nélkül korkedvezményes nyugdíjba ment. Az egykori alezredes még ma is nagyon szerényen nyilatkozik arról a szeptemberi napról, szerinte csak a munkáját végezte, és semmilyen hőstettet nem hajtott végre.

Petrovnak egyébként nem ez volt az első nemzetközi elismerése: először 2006-ban vehette át a World Citizen Awardot, majd hat évvel később a Deutscher Medienpreis nevű kitüntetésben részesítették korábbi megfontoltságáért.