Chile: az exelnök lehet újra a befutó

Chilében novemberben kerül sor az elnökválasztásra. Noha a dátum még messze van, az esélylatolgatások már megkezdődtek. A legnagyobb esélyesek a két nagy pártszövetség soraiból kerül ki: a jobbközép Alianza por Chile (APD) színeiben még kérdéses hogy ki indul, a Concertación, a balközép koalíció jelöltje minden bizonnyal Michelle Bachelet exelnök lesz. Mellettük ringbe szállhat még Marco Enriquez-Ominami, volt szocialista képviselő is.

Mivel Chile alkotmánya nem teszi lehetővé az azonnali újraválasztást, ezért Michelle Bachelet, chilei exelnök 2010 márciusában elköszönt hivatalától, ám minden jel szerint visszatér a politika színpadára. Várhatóan márciusban jelenti be hivatalosan, hogy elfogadja a balközép koalíció elnökjelöltségét a választásokra. Minden előrejelzés szerint Bachelet a választások nagy esélyese, aki akár nyugodtan hátra is dőlhet.

Bachelet az abszolút favorit

A hatalomból való távozása után Bachelet az ENSZ nemek esélyegyenlőségével és női jogokkal foglalkozó szervezetének (UN Women) vezetője lett, és népszerűségét Chilében mindmáig megőrizte. A balközép koalícióban Bachelet visszatérésével remélik, hogy megvalósul a várva várt választási győzelem. A balközép koalíció nem tud felmutatni még egy olyan politikust, akinek ilyen magas lenne a népszerűségi indexe. Igaz akad három másik jelölt is, aki kinyilvánította indulási szándékát a Concertación június 30-án tartandó elnökjelölő nagygyűlésén, de Andres Velasco, korábbi pénzügyminiszter, Claudio Orrego, Peńalolén volt polgármestere, valamint José Antonio Gómez szenátor a Partido Radical Socialdemócrata (PRSD-Radikális Szociáldemokrata Párt) jelöltje sem tűnik esélyes alternatívának Bachelettel szemben, akit a közvélemény-kutatások a novemberi elnökválasztások elsőszámú favoritjának tartanak.

Az APD-t alkotó mindkét párt megnevezte elnökjelöltjét. A Renovación Nacional (RN-Nemzeti Megújulás) Pińera elnök javaslatára – a komoly politikai múlttal rendelkező – Andrew Allamandot indítja, míg a Unión Democrata Independiente (UDI-Független Demokrata Unió) Lawrence Golborne, korábbi bányászati minisztert jelölte, aki a sikeres bányászmentő akció révén került a nyilvánosság középpontjába 2010 októberében. Egyikőjük sem jelent komoly vetélytársat Bachelet számára, akinek furcsamód a legnagyobb problémát saját koaliciójának népszerűtlensége jelenti.

Az elnökjelöltek listáját bővíti Marco Enriquez-Ominami, a Concertación koalícióból kilépő volt szocialista képviselő is, aki szerint Bachelet a múlt jelöltje, így nem várható érdemi változás a chilei belpolitikai életben.

Nem lehet tudni, hogy a 13 millió választásra jogosult chilei választópolgár közül hányan fognak részt venni a novemberi választáson. Ha alacsony lesz a részvétel, akkor Bachelet győzelme nem lehet kérdés, amennyiben magas lesz a választói hajlandóság, akkor az első forduló még okozhat meglepetéseket.

Bacheletet bírálja a kormány

Sebastián Pińera jelenlegi elnök azonban nemrég bírálta az előző kormánynak a chilei földrengés idején meghozott döntéseit, és a kormány nevében bocsánatkérésre szólította fel elődjét, valamint azt kérte, hogy vállaljon felelősséget a három évvel ezelőtti földrengés során tanúsított mulasztásokért, a hibás válságkezelésért.

Pińera azután törte meg a csendet, hogy nyilvánosságra került az exelnök ügyészségen tett nyilatkozata, amelyben azt állítja, hogy elnökként a tragédia bekövetkezése előtt „politikai nyomást” gyakorolt a katasztrófa-elhárítási ügynökség tevékenységére.

Pinera a twitteren azt írta, hogy „ha elegendő információ áll rendelkezésre egy földrengésről – mint például február 27-én – akkor az emberéletek megmentése érdekében azonnal evakuálást kell elrendelni”

2010. február 27-én nagy erejű, a Richter-skála szerinti 8,8-es földrengés sújtotta Chilét, amelynek során több százan meghaltak és 30 millió dolláros kár keletkezett.

Vinczeffy Levente

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »