Grúzia: vége a Szaakasvili korszakának?

A 2012-es október 1-jei parlamenti választásokat az Ivanisvili által vezetett Grúz Álom ellenzéki tömörülés nyerte, így Szaakasvili és az Egységes Nemzeti Mozgalom (ENM) elvesztette vezető szerepét Grúziában. Ivanisvili október közepén új kormányt alapított és elfogadta a miniszterelnöki pozíciót. A parlamenti választásokat ugyan az ellenzék nyerte, de Szaakasvili elnöki mandátuma az októberi elnökválasztásig érvényben marad. Azonban január 1-jével hatályba lépett az alkotmánymódosítás, így Grúzia parlamenti állammá vált. A miniszterelnöknek tehát nagyobb hatalma van, mint az államfőnek.

Mihail Szaakasvili jelenlegi grúz elnök számításai nem jöttek be, a választásokat elvesztette és elnöki pozíciójával járó hatalma egyre kevesebb, köszönhetően az alkotmánymódosításnak, amit korábban éppen ő harcolta ki.

Az ellenzék újabb alkotmánymódosítást tervez. Ennek fő pontja az elnöki hatalomról döntene, ami szerint Szaakasvili  megőrizheti jelenlegi hatalmát, de ez alól kivételt képezne az új kormány kinevezésének lehetősége. Korábban erre akkor is lehetősége volt ha a parlament nem erősítette meg az elnök által kinevezett kabinetet.

A parlament múlt hónapban megszavazta egy különleges csoport felállítását, ami egy hónapon keresztül nyilvános tárgyalásokat folytat a javosolt tervezettel kapcsolatban. Több, mint 100 törvényhozó támogatta a csoport felállítását, ami azt mutatja, hogy Szaakasvili pártjából az Egységes Nemzeti Mozgalomból is a döntés mellett voksoltak.

Ha jóváhagyják az Ivanisvili által vezetett Grúz Álom koalíció alkotmánymódosítási javaslatát, annak „súlyos következményei” lesznek – nyilatkozta Szaakasvili.

Bár a Grúz Álom koalíció elegendő szavazattal rendelkezik a parlamentben az elnöki vétó felülbírálásához, ez még mindig nem éri el a kétharmados többséget, ami szükséges az alkotmánymódosítás elfogadásához..

Az Amnesztia törvény kapcsán már megmutatkozott, hogy nem Szaakasvilié a végső döntés. A törvényjavaslatot megvétózta. Kifogásának fő oka a fegyencek szabadon engedése volt, akiket a parlament politikai foglyoknak minősített. A vétót azonban felülbírálta a parlament, így annak házelnöke, Davit Usupasvili aláírta a törvényjavaslatot és január 12-én érvénybe is lépett. 

Orosz barátság?

Ivanisvili nem kíván változtatni Grúzia nyugattal való kapcsolatán. „Továbbra is Európa és a NATO élvez elsőbbséget a külpolitikában és ez a követendő út, amin haladni kell” – nyilatkozta Ivanisvili. Oroszországgal és a NATO-val is szeretne jó kapcsolatot ápolni, követve az örmények példáját, tudósított a civil.ge grúz hírportál.

Az orosz kapcsolatok ápolása már októberben, a parlamenti választások után megkezdődött. A 2010-ben eltávolított Sztálin szobrok közül kettőt sikerült helyreállítani. Az egyik a nemrégiben visszahelyezett mellszobor volt a Kaheti régióban található Akura városában a helyi hatóságok engedélyezésével. A következő szobrot Goriban (Sztálin szülővárosa) helyezik vissza eredeti helyére, miután a lakosok 5 ezer aláírást gyűjtöttek az ügy érdekében.

A grúz ortodox egyház feje, II IIia pátriárka  január 23-án találkozik Putyinnal. Az orosz ortodox egyház nemzetközi alapítványának díját ugyanis a grúz pátriárka kapja idén.

Biztos vagyok benne, hogy a gyümölcsöző egyházi, kulturális és emberbaráti párbeszéd biztos alapot fog nyújtani Oroszország és Grúzia jövőbeni kapcsolatának fejlesztéséhez – nyilatkozta Putyin az eseménnyel kapcsolatban.

Szaakasvili oroszellenes politikája viszont nem merül feledésbe. Az orosz delegáció külön beszámolót fog benyújtani az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén (PACE), ami összefoglalja az emberi jogok megsértésére irányuló eseteket Szaakasvili elnöksége alatt, közölte a delegáció vezetője Alekszej Puskov. Több kérdést intéznek Szaakasvilihez, aki még ebben a hónapban részt vesz a PACE ülésén. A grúz ellenzék szerint több törvénytelen eset volt Szaakasvili kormányzása alatt a börtönkínzásokat és a négy tüntető megölését is beleértve múlt áprilisban. „Nem zárható ki, hogy egy ilyen jelentés elkészítését fogjuk kezdeményezni az ülésen vagy a következőn (áprilisban)” – mondta Puskov.

Kostyák Nóra

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »