Politikai merénylet Bulgáriában

Felfoghatatlan politikai merénylet játszódott le Bulgáriában. Az egyik legnevesebb bolgár politikus, Ahmed Dogan csak hihetetlen szerencséjének köszönheti, hogy még az élők sorában van. A legmegosztóbb török származású politikust kis híján kétszer is fejbe lőtték kartávolságról. Mi állhatott a gyilkossági kísérlet mögött? A Kitekintő tényfeltáró elemzésében a bolgár politikai merényletek legújabb eseményét kívánja bemutatni az olvasók számára.

Hihetetlen képsoroknak lehettek tanúi a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) liberális-török párt tisztújító kongresszusának résztvevői. A több mint két évtizede vasmarokkal irányító Ahmed Dogán pártelnök nyitóbeszéde során megrázó élményben részesült, miután egy fekete ruhás férfi nekirontott és alig 1 méteres távolságból kétszer is megpróbált pisztollyal rálőni. Dogan, aki Bulgária egyik legellentmondásosabb politikusa, annak köszönhette életét, hogy a 25 éves Oktaj Enimehmedov lőfegyvere másodjára sem sült el a kívánt pillanatban. Miután kétszer is elsuhant feje fölött a halál szellője, Dogan lerántotta támadóját és az őrök és a delegált képviselők szeme láttára élet-halál harcot vívott a többszörösen elítélt, felsőoktatási tanulmányait folytató Enimehmedovval. Pár másodperccel később Dogan segítségére sietett több biztonsági őr és néhány párttársa, akik nem kímélve a merénylőt, erőteljes rúgásokkal és ütésekkel kimentették  pártelnöküket.

Azt követően, hogy a merénylőt a hatóságok eltávolították a helyszínről, Dogan folytatta beszédét és nagy meglepetésre lemondott „örökös” pártelnöki pozíciójáról. Néhány hónappal az országgyűlési választások előtt a merénylet és a lemondás híre azonnal több gyanút sejtető kérdést vetett fel. Az első és legfontosabb feltevés azzal kapcsolatban fogalmazódik meg, hogy ha valódi merényletről lett volna szó, akkor a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSzO) miért nem rendelkezett azt megelőzően semmilyen információval. Méginkább megkérdőjelezi az esemény látszólagos egyszerűségét, hogy Dogán immáron, az NSzO által 10 éve őrzött személy. A történet abszurditását jól mutatja, hogy a fővárosi rendőrség volt a rendezvény helyszínének védelméért felelős rendvédelmi szerv, azonban a terem, amelyben Dogán a beszédét mondta, már az NSzO felügyelete alá tartozott.

Video a merényletről – valós vagy színletlt terrortámadás?

A politikai reakciók kifejezetten érdekesek a merényletet követően – szinte az összes párt elhatárolódott és elítélte a merényletet, ám míg az ellenzék a demokrácia halálát vizionálta Bulgáriában, addig egyes szélsőjobboldali és nacionalista pártok jól megkoreografált színjátékról beszéltek. A nacionalisták szerint, ha valóban terrorista cselekményről lett volna szó, akkor a merénylő nem kapott volna probléma nélkül belépőt a kongresszusra és nem gázpisztollyal támadt volna Doganra. Mi több, Bulgáriában hagyománya van a politikai leszámolásoknak és merényleteknek, így erősen megkérdőjelezhető, hogy ha komoly támadást intéztek volna Dogan ellen, akkor ezt követően talpon maradt volna. Ezt maga Cvetan Cvetanov belügyminiszter is alátámasztotta, miszerint egy ilyen pisztollyal aligha lehetett volna könnyen kioltani egy ember életét.  Mindenesetre a legtöbb hozzászóló gyors lépéseket követelt a rendvédelmi hatóságoktól, Roszen Plevneliev köztársasági elnöktől és azonnali menesztéseket a biztonsági szervek körében. Az államfő február 5-re hívta össze a Nemzetbiztonsági Konzultációs Tanácsot, hogy kiértékeljék a történteket.

Nehéz elfogadni azt a feltételezést, hogy a legjobban védett bolgár politikusok egyikét ilyen profán és könnyed módszerrel lehetne likvidálni, ugyanakkor felmerül, hogy kinek állt érdekében ez a jelenet. Egyértelmű, hogy politikai motivációk álltak a támadás mögött, különösen figyelemre méltó az a körülmény, hogy Dogant számtalan állami pénzekkel történő botrányát követően, éppen utolsó aktív pártelnöki napján kívánták eltenni láb alól. Az egyszerű logika és a múltbeli tények is azt mutatják, hogy Bulgáriában lehetetlen megrendezni egy valós merényletet anélkül, hogy professzionistákat, avagy a maffia körében mozgó személyeket bérelnének fel erre a célra. Ha megvizsgáljuk, hogy kinek is állhatott érdekében egy ilyen meghiúsult merénylet megszervezése, akkor egyrészről maga Dogan jöhet szóba, vagy valamelyik ellenzéki erő. Dogan egyfajta névtisztító zárást kívánhatott elérni politikai karrierje végén, pártja pedig értékes voksokat nyerhetett vissza a 2012 óta fragmentálódó bulgáriai török szavazóbázisból. Nem véletlen, hogy a DPSz több politikusa a merényletet követően az újságírók elé állt, hogy nyilatkozzon pártjuk zászlóvivő szerepéről a demokrácia megmentéséért vívott harcban.

Dogan visszavonulása az aktív politikától csak színlelt jelenet lehet, hiszen ténylegesen már évek óta nem jelenik meg a bolgár parlamentben, annak ellenére, hogy megválasztott országgyűlési képviselő. Ahmed Dogan, akinek Sólyom mellékneve sokat sejtetően arról árulkodik, hogy az elmúlt negyed évszázadban a politikai lavírozások művészetét tökéletes szintre fejlesztette a bolgár politikai élet egyik legmeghatározóbb személyiségeként. Korábbi elemzésünkben már részletesen írtunk személyéről és a rendszerváltás utáni politikában betöltött szerepéről. Egy biztos, a bolgár lakosság aligha fog a valós eseményekbe betekintést kapni, ugyanakkor ismét gazdagodott a bolgár belpolitikai fiaskókat összegző krónika, amelynek részleteit csak egy szűk és kételyes múlttal rendelkező kör ismerheti meg. Dogan élete aligha volt veszélyben, ahogy a nem létező bolgár demokrácia jövője sem – itt politikai érdekek forognak kockán és egy, a média által szemléletesen bemutatott, figyelemelterelő színjáték kellő izgalmakat jelenthet a bolgár lakosság számára, hogy még távolabb kerüljön tényleges érdekei felismerésétől a leendő parlamenti választások előestéjén.