Még mindig Redingre vár a kormány az ír gázoló ügyében

Továbbra is várja a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hogy az Európai Bizottság közvetítésével magas szinten lehessen egyeztetni Írországgal Francis Tobin büntetéséről. Navracsics Tibor az uniós igazságügyi miniszterek dublini informális tanácskozása után beszélt erről a BruxInfónak, ahol egyebek mellett az adatvédelmi irányelv módosításáról is vitáztak a tagállamok.

Csak informálisan tudott néhány szót váltani ír kollégájával a közigazgatási és igazságügyi miniszter Dublinban, az uniós tagállamok szakminisztereinek ugyancsak informális találkozóján. Navracsics Tibor a BruxInfónak elmondta, Alan Shatterrel (ebben a félévben az igazságügyi tanács elnökével) röviden egyeztetett a kérdésben, az érdemi lépést viszont a kormány továbbra is Viviane Reding uniós biztostól várja.

Kifejtette, a kabinet továbbra is azt szeretné, ha az Európai Bizottság közvetítésével magas szintű találkozón rendezhetné a két ország az ír gázoló ügyét, amely kapcsán immár több mint 12 éve jogi rendezést kér Budapest, nevezetesen azt, hogy Francis Ciarán Tobin kapja meg a megérdemelt büntetését.

Mint arról a BruxInfo is korábban többször beszámolt, Francis Ciarán Tobin 2000 áprilisában Leányfalun gázolt el két magyar gyermeket, akik életüket is vesztették a balesetben. Még mielőtt a bíróság döntést hozott volna az ügyében, Tobin – mivel időközben megszűnt a magyarországi munkaviszonya – 2000 novemberében hazatért Írországba, 2002-ben viszont a bíróság 18 hónap szabadságvesztésre ítélte az ír férfit. Magyarország kérte Francis Ciarán Tobin kiadatását a dublini hatóságoktól, akik viszont ezt megtagadták.

Az akkori ír jogszabályok szerint ugyanis csak akkor lehet valakit kiadni egy másik országnak, ha bebizonyosodik, hogy az illető megszökött az adott országból a büntetése elől. Az ír legfelsőbb bíróság azonban úgy vélte, Tobin nem szökött meg, így nem is lehet kiadni Magyarországnak. Időközben kiderült, hogy Írország hibásan alkotott törvényt az európai elfogatóparancsról szóló uniós jogszabályból, így az adott előfeltételt törölni kell a törvényből. Ezt Írország meg is tette, az idén júniusi ismételt legfelsőbb bírósági határozat pedig megállapította, hogy – noha Írország annak idején hibát követett el – de egy törvénymódosításnak nem lehet visszamenőleges hatálya, tehát Tobint továbbra sem lehet kiadni Magyarországnak.

Tavaly ősszel a kormány taktikát váltott, és azt próbálta elérni, hogy Tobin Írországban töltse le a rá Magyarországon kiszabott börtönbüntetést. Az október végi igazságügyi miniszteri találkozón viszont az ír tárcavezető kijelentette, nem lát jogi lehetőséget erre, és a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet.

Egyelőre az Európai Bizottság is vonakodik teljesíteni a közvetítésre vonatkozó magyar kérést. Viviane Reding tavaly ősszel szakértői szintű egyeztetést hívott össze, ami nem elégítette ki a magyar felet. Navracsics Tibor miniszteri szintű háromoldalú egyeztetést szeretne Viviane Reding részvételével. „Továbbra is a Bizottság ígéretére, így a közvetítésére várunk” – mondta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy Dublinban nem volt kétoldalú találkozója az EU-biztossal.

Adatvédelem

Az ülés kiemelt témája volt az uniós adatvédelmi jogszabályok modernizálása. Az igazságügyi EU-biztos emlékeztetett a Bizottság számításaira, amelyek szerint több mint kétmilliárd eurós megtakarítást érhetnek el évente az európai vállalatok, ha hatályba lép a keretszabályokat rögzítő irányelv, és a büntetőügyekben alkalmazható adatvédelmi szabályokat rögzítő rendelet.

A tagállamok alapvetően támogatják a reformot, bizonyos részletkérdésekben azonban még vannak nézeteltérések. Az egyik az a „háztartási kivételnek” nevezett elv, amit a Bizottság továbbra is a jogszabály részének szeretne tudni. Ennek lényege, hogy egy magánszemélynek a mindennapi élethez szükséges eljárásai során ne kelljen alkalmazni az egyébként szigorú uniós adatvédelmi szabályokat.

Viviane Reding elismerte, hogy ez homályos, ezért differenciált megközelítést alkalmazna. Szerinte az ilyen jellegű tevékenységeket három csoportba lehet sorolni, ennek megfelelően eltérő szabályoknak is kell ezekre vonatkozniuk.

Az első, ha valaki tényleg kizárólag privát célból cselekszik, például fotókat tölt fel egy közösségi oldalra. A Bizottság elképzelései szerint ebben az esetben a feltöltőnek nem kellene adatvédelmi szabályokra figyelnie. Más a helyzet akkor, ha jövedelemszerzés céljából cselekszik. Ekkor már nagyobb felelősséggel tartozik, de az uniós jogszabálynak csak egy része fog rá vonatkozni, egy sor konkrét kivétel mellett.

Teljeskörű adatvédelmi szabályozást kell viszont alkalmazni akkor, ha egy magánszemély, vagy cég professzionális kereskedelmi tevékenységet végez. Ezek nem tartoznak a háztartási kivétel hatálya alá.

A magyar kormány alapvetően támogatja a jogszabályt, de a kivételekkel kapcsolatos megközelítést nem. Navracsics Tibor a BruxInfónak elmondta, nem a haszonszerzés, hanem az adatkockázat alapján kellene meghatározni, hogy kire, milyen szabályok vonatkozzanak. A miniszter szerint „a magyar adatvédelmi szabályozás az egyik legszigorúbb az EU-ban, és nem szeretnénk azt lerontani egy alacsonyabb szintű uniós átlagra”. Éppen ezért próbál a kabinet minél szigorúbb előírásokat elérni az uniós jogszabályok vitájában.