Szélesedik a front Maliban

A hétvégén francia katonák légitámadást intéztek terrorista célpontok ellen Maliban, az iszlamisták azonban nem ijedtek meg, hanem ellentámadásba lendültek.

Hiába intézett légitámadást ellenük Franciaország, hiába segítik most már a szárazföldön is a mali hadsereget francia egységek, az északi országrészt fennhatóságuk alatt tartó iszlamisták egyre csak nyomulnak előre. Legutóbb az ország középső részén fekvő Diabaly városát rohanták le, egy lépéssel közelebb (nagyjából 400 kilométerre) kerülve a fővároshoz. A francia támadás előtt az iszlamisták a mali fővároshoz legközelebbi ismert bázisa 680 kilométerre volt.

Pedig Párizs segítsége nem elhanyagolható: miután a francia hírszerzés délre nyomuló (és ezáltal a fővárost veszélyeztető) iszlamisták nyomaira bukkant, a hétvégén egyoldalúan légitámadást intézett több célpont ellen. Az intervencióról szóló hivatalos bejelentést pénteken tette meg Francois Hollande francia elnök, miután Dioncounda Traore, Mali ideiglenes elnöke a segítségét kérte. A francia elnök hangsúlyozta, hogy országa nem valamilyen hátsó szándéktól vezérelve avatkozott be Maliban, csupán segítséget nyújtott egy baráti országnak. Megemlítette azonban, hogy a támadás részben annak a 6000 francia állampolgárnak az érdekében is történt, akik az országban tartózkodnak, és akik közül hetet tartanak fogva terroristák.

A Szervál-hadműveletre hallgató légitámadás több várost is érintett, ezek közül kiemelkedik Kona, amit múlt héten foglaltak el a lázadók. A város stratégiai jelentőséggel bír, hiszen a mali hadseregnek egy kulcsfontosságú felszállóhelye van itt, ahonnan könnyen lehet az északi országrészbe irányuló támadást indítani. A hírek szerint a 400 francia katonának a britek és az amerikaiak is logisztikai és technikai segítséget nyújtanak.

A beavatkozás nagy előrelépésnek tekinthető az utóbbi hónapok eseményeinek fényében, hiszen nemrég például Nigéria bejelentette, hogy a korábban tervezett 600 fős katonai kontingensét lecsökkenti, belső biztonsági kihívásaira hivatkozva. Az ENSZ pedig ugyan jóváhagyta egy intervenciós csapat létrehozását, annak gyakorlati megvalósítását azonban legkorábban idén szeptemberre lehetett csak várni.

Franciaország most a konfliktus ún. afrikanizációját sürgeti: azaz azt, hogy szerepét vegyék át mihamarabb afrikai országok. Erre a szerepre azonban egyelőre nem tolonganak a jelentkezők. Ígéretek voltak ugyan, ám a helyi regionális szervezet, az ECOWAS (Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége) is hiába lobbizott hónapokon át, csak nem akart összejönni az a néhány ezer fő.

Bognár Bálint

Friss hírek