Viták az ázsiai tárgyalóasztalnál

Kedden ért véget a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 21. csúcstalálkozója. Mint ahogy a korábbi ASEAN-csúcsok során, most is nagy feszültséget okoztak a résztvevők közötti területi viták a tárgyalóasztalnál. A különböző találkozók alkalmával napirendre kerültek olyan témák, mint a régió biztonságának megerősítése, az országok közötti gazdasági együttműködések, a szabadkereskedelmi övezetek egyesítése és létrahozatala, valamint az emberi jogok kérdése is.

Kambodzsában rendezték meg a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 21. csúcstalálkozóját. Szokás szerint nem csupán a tíz ASEAN-tagállam vett részt a megbeszéléseken, hanem öt nap alatt párhuzamosan több találkozó is megrendezésre került, többek között a 7. Kelet-Ázsia Csúcstalálkozó is, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea részvételével. Barack Obama is csatlakozott a tárgyaló felekhez, így ő az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt Kambodzsába látogatott. Surin Pitsuwan, ASEAN főtitkár, megjegyezte, hogy a tagállamok örömmel fogadták az USA elnökének kijelentését, miszerint Washington támogatni fogja a régión belüli együttműködés ASEAN-központúságát, továbbá részt kíván venni a régió gazdaságának és biztonságának fejlesztésében is – írja a Hszinhua hírügynökség.

Területi viták árnyékában

A legutóbbi, idén júliusban megrendezett ASEAN-csúcs erőteljes viták közepette ért véget, mely problémák a mostani eseményre is rányomták a bélyegüket – közölte a BBC. A találkozó nem mondható sikeresnek abból a szempontból, hogy a tíz ASEAN-tagállamnak (Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám) még egymás között sem sikerült konszenzusra jutnia, hogy miként kellene megoldaniuk a Kínával való különböző területi vitáikat – vagy egyáltalán foglalkozniuk kell-e a kérdéssel a csúcstalálkozó keretein belül.

Kambodzsa vasárnap közölte, hogy az ASEAN-tagországok megegyezésre jutottak: nem fogják nemzetközi szintre emelni a területi vitákat. Azonban az Egyesült Államokkal jó kapcsolatot ápoló Fülöp-szigetek ezt elutasította, és kihangsúlyozta, hogy joga van nemzeti érdekeinek védelmére. A Fülöp-szigetek kezdeményezésére Brunei, Indonézia, Vietnam és Szingapúr is hivatalos panaszt nyújtott be Kambodzsa ellen, mondván: a vendéglátó országnak az a célja, hogy ne tárgyalják a területviták kérdését – ez a vád már a legutóbbi csúcson is elhangzott, Kínát sejtetve Kambodzsa álláspontjának háttérben. Kína nem akarja tovább növelni a feszültséget a régión belül, ezért nem is támogatja, hogy az ASEAN-csúcs napirendjén szerepeljenek a területi kérdések – nyilatkozta Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök a találkozó során.

Kibúvó az emberi jogok megsértéséhez?

Az ASEAN-tagok vasárnap írták alá első közös emberi jogi nyilatkozatukat, amely az emberi jogok védelmét hivatott elősegíteni a régió országaiban, azonban mégis nagy ellenérzést keltett mind a helyi, mind pedig a nemzetközi emberi jogi szervezetek körében – olvasható a Wall Street Journal honlapján. Több mint ötven szervezet, köztük az ENSZ, valamint az Egyesült Államok kormánya is kritikájával illette a dokumentumot, és ragaszkodott az aláírás elhalasztásához, továbbá a nyilatkozat újraszövegezéséhez. Ennek eredményeképp az ASEAN-tagok külügyminiszterei hozzátoldottak egy paragrafust a nyilatkozathoz aláírás előtt, melynek értelmében a dokumentum be fogja tartani az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának kikötéseit.

Azonban ez a kiegészítés sem enyhítette a negatív véleményeket, mivel – bár a dokumentum elítéli az emberkereskedelmet, a kínzást, az önkényes letartóztatást, valamint a gyerekmunkát – a nyilatkozat szerint az emberi jogokat a regionális és a nemzeti kontextuson belül kell értelmezni, valamint a nemzetbiztonság, a közrend és a közerkölcs szempontjából felül lehet őket bírálni. Így gyakorlatilag továbbra is biztosított a lehetőség a délkelet-ázsiai államok kormányai számára, hogy emberi jogsértéseket kövessenek el.

A sikerek: szabadkereskedelmi egyezmények

Az ASEAN-csúcs mégsem mondható sikertelennek, hiszen a találkozó során több szabadkereskedelmi megállapodásról is szó esett. Tárgyalások kezdődtek meg egy lehetséges Kína, Japán és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi zóna létrehozataláról. Ami még jelentősebb, megbeszéléseket folytattak a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségről is (Regional Comprehensive Economic Partnership, RCEP), amely ha létrejön, a világ legnagyobb – 16 országot és 3 milliárdnál is több lakost számláló, 19,78 billió dollár (4,3 billiárd forint) GDP-vel rendelkező – szabadkereskedelmi egyezménye lesz. Célja, hogy szorosabb gazdasági integrációt és együttműködést alakítson ki és erősítsen meg az ASEAN-tagállamok, valamint Kína, Japán, Dél-Korea, India, Ausztrália és Új-Zéland között – írja a Channel NewsAsia. Az egyezmény ető alá hozására irányuló tárgyalások jövőre indulhatnak meg, míg a szabadkereskedelmi övezet létrejöttére optimista várakozások szerint 2015-re kerülhet sor.

USA-Kína

Obama kedden találkozott Ven Csia-pao kínai miniszterelnökkel, azonban a dél-kínai-tengeri vita nem került szóba, sőt mi több, a riporterek erre vonatkozó kérdéseit is elhárították. Az amerikai elnök megjegyezte, hogy Washington és Peking egymáshoz való „kooperatív és konstruktív hozzáállása” mindkét ország számára hasznosnak bizonyult. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a nemzetközi kereskedelem terén is hasonló együttműködésre és világos szabályokra van szükség.

Ven miniszterelnök szerint a „gazdasági együttműködés megerősítése révén lehetne megoldást találni a különbségekből és nézeteltérésekből eredő problémákra”.Barack Obama amerikai elnök is arra intette az ázsiai nemzeteket, hogy enyhítsék a szigetek feletti vitáikat. A kelet-ázsiai biztonsági helyzetet nem megfelelőnek vélő és Kína növekvő befolyásától tartó államok, főként Japán és a Fülöp-szigetek, erősíteni kívánják az Egyesült Államokkal való szövetségesi kapcsolataikat.