Minszk elismeri Abháziát és Dél-Oszétiát?

Vlagyimir Makej fehérorosz és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterek október végén egyeztették külpolitikájukat Minszkben. Harcos Makej kijelentette, hogy Moszkvával egyesítené erőit a nyugati ideológia hatása ellen, amivel kapcsolatban az is felmerült, hogy Fehéroroszország elismerné Abháziát és Dél-Oszétiát. Egyesek szerint, azonban nem egy nyugatellenes frontnyitás, hanem inkább a fehérorosz gazdaság válsága mozgatja a szálakat.

Az Echo Moszkvi október 30-án tudósított Szergej Lavrov orosz és Vlagyimir Makej belorusz külügyminiszterek találkozójáról. Minszkben Makej elmondta, hogy együtt kell ellenállni a „két ország támadóival” szemben, akik a hézagos jogvédelem miatt emelnek rendszeresen szót. Szergej Lavrov óvatosabban fogalmazva viszont hangsúlyozta az ENSZ és EBESZ szabályok betartásának fontosságát.  

Az egyeztetésen Makej ígéretet tett Lavrovnak, hogy újra megfontolják Abházia és Dél-Oszétia elismerését, amelyet a mai napig csak kevesen tettek meg. A két terület elismerését itt-ott időről-időre megrebegtetik, de eredmény még nem született az évek óta húzódó kérdésben. Bár a legújabb minszki szándék összefügghet a Makej által meghirdetett nyugat ellenes harccal, a Nyezaviszimaja Gazeta október 31-én közölt cikke szerint inkább a fehérorosz gazdasági válság lehet az indíték.

Az aggasztó hírek 2011 május végén röppentek fel Fehéroroszország gazdaságát illetően. Történt ugyanis, hogy 36%-kal leértékelődött a fehérorosz rubel. A valutaválság megoldását az import csökkentésétől és saját források felhasználásának növelésétől várták a szakértők. Gyors és hatékony szisztémaváltásra azonban nem került sor. Minszk ma már akkora bajban van, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól kért segítséget. Az IMF azonban, csak jelentős, a legfelsőbb szinteket is érintő, reformok ellenében hajlandó a támogatásra. Ezt október 29-én adta Mihail Mjasznyikovics, fehérorosz miniszterelnök, tudtára David Hoffman, IMF küldött.

Ezzel egy időben Moszkvának is vannak követelései Fehéroroszországgal szemben. Körülbelül 1.5 milliárd dollárról van szó, amely a fehérorosz olajcsempészek miatt hiányzik az orosz kasszából. Az október végén Moszkvában rendezett tárgyalásokon Oroszország az összeg kifizetését, valamint olyan törvény megalkotását kérte, amely megakadályozza az orosz olaj csempészését. Leonyid Zlotnyikov, fehérorosz közgazdász szerint, Minszknek egyszerűen nincs miből ennyit kifizetni.

November 15-16-án rendezik meg a Fehérorosz befektetői fórumot. A gyors külföldi befektetések reményében (amelyre oly nagyon szüksége van) a fehérorosz hatalom megígérte, hogy hallgatni fog külföldi partnereinek tanácsaira, sőt még az ingyen fehérorosz vízum nevű mézesmadzagot is elhúzta a külföldi befektetők orra előtt.

A korábbi fórumok tapasztalataira támaszkodva azonban, a szakértők meglehetősen szkeptikusak, számolt be november 8-án a Nyezaviszimaja Gazeta. Pavel Danejko, a Vállalkozási és Menedzsment Intézet igazgatója azt mondta, hiába szervezik meg jól a fórumot, amíg a befektetők bizalma nem növekszik a fehérorosz gazdasági politikát illetően, jelentős fordulatra nem lehet számítani. 

Így tehát Oroszországon kívül nem nagyon van más segítsége Fehéroroszországnak. Hogy Minszk tényleg elismeri-e Abháziát, illetve Dél-Oszétiát és ezzel oldódik-e gazdasági problémája még kérdéses. Egy biztos, bár a RIA Novosztyi, a Vedomosztyi, a Kommerszant és a Lenta is részletesen tárgyalják a 1,5 milliós témát, kapcsolatba azonban az abház és dél-oszét területek elismerésével nem hozzák.