Még több öngyilkos merénylet, még kevesebb megállapodás

A helyenként összecsapásokkal tűzdelt tűzszünet után Szíriában tovább folytatódik a mészárlás. Úgy tűnik Kofi Annan békepontjai sorsára jutott Lakhdar Brahimi, az ENSZ különmegbízottjának kezdeményezése is. A tűzszünet összeomlása után állásfoglalásra kérte a világot, de Oroszország szerint továbbra sincs szükség beavatkozásra. A helyzet azonban tovább súlyosbodik, már nem csak Törökországba és Libanonba tévednek át a lövedékek, hanem Izraelbe is, ami veszélybe sodorhatja a két ország között fennálló megállapodást.

A rövid és megzavart tűzszünet után, hétfőn egy öngyilkos merénylő bombát robbantott a rezsim hadseregének közelében, a támadásban 50 katona vesztette életét. Az egyik ellenzéki csoport, a Helyi Koordinációs Bizottság 159 halottat jelentett be ugyanezen a napon. A 2011 márciusában békésként induló tüntetésekből kinőtt polgárháború így már hozzávetőleg 32-33 ezer áldozatot számlál.

A különmegbízott miután kudarcot vallott egy tűzszünet kialakításában az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait próbálja rávenni, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Kína egy négy pontból álló tervet vázolt fel a polgárháború befejezésére, ami politikai egyezséget tartalmaz az átmeneti időszakra vonatkozóan és a nemzetközi humanitárius segélyekre is megoldással szolgál, azonban a dokumentum részletei titkosak. Hilary Clinton közben egy lehetséges, megfelelő támogatást élvező egységes ellenzék létrehozását szorgalmazza. Oroszország pedig továbbra is kitart véleménye mellett, miszerint beavatkozásra semmi szükség és a BT többi tagját azzal vádolja, hogy nem hallgatják meg a szír kormányt, csak a felkelőket buzdítják a kitartó ellenállásra. Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter nyilatkozata szerint, „ha a kormányváltás a prioritás, még több vér lesz; ha az ártatlan életek megmentése, akkor nincs szükség közös álláspont kialakítására”.

Moszkva jelenleg csak abban látja a vérengzés megállításának lehetőségét, ha az ellenzék lemond követeléseiről és Asszad továbbra is elnöki székben maradhat. A szír rezsim legfontosabb szövetségese szerint csak és kizárólag egy erre vonatkozó politikai alku fogadható el és így fejeződhet be a 19 hónapja tartó polgárháború. 

Oroszország a nyugati és az arab világgal való szembenállása ellenére kiáll szövetségese mellett és Kína segítségével folyamatosan megakadályozza a felkelők segítését, felfegyverzését Szíriában. A másik oldalról azonban az ázsiai óriás fegyvereit használja a szír rezsim. Moszkva szerint azzal, hogy fegyvereket szállítottak a kormánynak a szovjet korszakból fennmaradt kötelezettségvállalásoknak tettek eleget, az ország esetleges külső védelmét szolgálták volna és nem az emberek mészárlását támogatták, főképp nem beavatkozni akartak az ország belpolitikájába.

Az Oroszországból érkező szír tankok ezúttal a Golán fennsíkra hajtottak, ami egy újabb frontot kapcsolhat be az érdekekről szóló vitába. A területen a nemzetközi jog szerint fegyvert tilos használni, ez a térség mintegy választóvonalként szolgál a két ország között. A tankok ezúttal Szíria felé lőttek, de korábban Izrael egyik katonai járművét is megtámadták a szomszédos ország fegyveresei. Jeruzsálem azonban választűz helyett az ENSZ-t figyelmeztette és elmondásuk szerint csak véletlen lehetett, de egyértelműen polgárháború folytatását jelenti.

Az egyik jelentős ellenzéki csoport, a Szíriai Nemzeti Tanács (SNC) abban bízik, hogy ők is szövetségesre lelnek, mégpedig Barack Obama személyében. Miután az amerikai elnököt újraválasztották, várakozásaik szerint sokkal nagyobb figyelmet szentel majd Szíriára. Az ellenzék egyértelműen a felkelők segítését reméli és határozottabb állásfoglalást vár az ügyben az Egyesült Államoktól.

Kántor Adrienn

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »