Indulhatnak a projektkötvények

Együttműködési megállapodást kötött az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank a projektkötvények kísérleti szakaszának beindításáról, ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy az új típusú pénzügyi eszköz segítségével valósulhassanak meg transzeurópai infrastrukturális beruházások a kontinensen. A terv továbbra is az, hogy a projektkötvények 2014 után képezzék szerves részét az erre a célra létrehozandó új uniós pénzalapnak.

Egy órával az őszi gazdasági előrejelzés bemutatóját követően a gazdasági és pénzügyi EU-biztos már az uniós negyeden végighúzódó Rue de la Loi másik oldalán találkozott az Európai Beruházási Bank elnökével, akivel együttműködési megállapodást kötött a projektkötvények kísérleti szakaszának elindításáról. Olli Rehn és Werner Hoyer az Európai Politikai Központban (European Policy Centre – EPC) tartott szemináriumon írta alá ünnepélyesen az erről szóló dokumentumot, ezzel meg is nyílt az út az egyelőre még kipróbálatlan innovatív pénzügyi eszköz bevezetése előtt.

Az uniós tagállamok már nyáron megállapodtak arról, hogy idén és jövőre 230 millió eurót hajlandók a kísérleti szakasz beindítására áldozni. 2014-től pedig, ha sikeres lesz a kezdeményezés, az Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF) nevű tervezett infrastrukturális alap szerves részévé válnak majd a pénzügyi eszközök. Mind a projektkötvényeknek, mind a CEF-nek az a célja, hogy transzeurópai közlekedési, távközlési és energia-infrastrukturális beruházásokat finanszírozzanak belőlük, tehát olyan projekteket, amelyeknek valódi európai hozzáadott értéke lenne, egy-egy tagállam számára viszont több okból sem feltétlenül kifizetődő.

Ezek elsősorban a tagállami közlekedési, távközlési és energiahálózatok összekapcsolását célozhatják, az előbbi kapcsán pedig az úgynevezett transzeurópai folyosók kiépítését segíthetik. A kezdeményezésre azért is van szükség, mert a nagyvolumenű infrastrukturális beruházások – mint a közelmúltbéli tapasztalatok is mutatják – nem túlságosan vonzóak a befektetők számára. Az aránytalanul magas költségek gyakran csak több évtizedes távlatban térülnek meg, így az úgymond klasszikus finanszírozóknak egyszerűen nem éri meg ezekbe fektetni. Itt jönnek a képbe a projektkötvények, amelyek a tervek szerint vonzóbbá tehetik majd a nyugdíjalapok és a tőkepiacok számára ezeket a beruházásokat. (A projektkötvények működéséről lásd később!)

A gazdasági és pénzügyi EU-biztos hosszasan érvelt az infrastrukturális beruházások szükségessége mellett. Olli Rehn kifejtette, az Európai Unió közlekedési hálózatának szerkezete a XIX. század végi, illetve a XX. század eleji állapotokat tükrözi. Fejlesztések persze folyamatosan történtek, de a rendszer működésének logikája és állapota is idejétmúlt. Sürgette a határmenti beruházásokat, az autópályák összekötését, és a hálózat valódi európai jellegének megteremtését. Ugyanígy az energiarendszereknél is az energiafüggőség csökkentését és az ellátásbiztonság növelését eredményezheti a transzeurópai hálózatok kialakítása, a távközlés kapcsán pedig a szélessávú internet elterjesztését nevezte alapvető fontosságúnak a bizottsági alelnök.

Emlékeztetett arra, hogy a projektkötvények kísérleti szakaszának beindítása részét képezi az EU-vezetők által elfogadott növekedési paktumnak is, amelynek további eleme az Európai Beruházási Bank alaptőkéjének megemelése 10 milliárd euróval. Olli Rehn szerint ez 60 milliárd euróval növelheti meg a pénzintézet tényleges hitelkapacitását, a projektkötvények bevezetésére szánt 230 millió euró közösségi pénz pedig 4,5 milliárd euró összértékű befektetést eredményezhet.

Már ha sikeres lesz. Az Európai Beruházási Bank elnöke a rendezvényen a maga, valamint az EBRD nevében azt mondta, mindent meg fognak tenni a siker érdekében. Werner Hoyer elmondta, az első, projektkötvények segítségével megvalósuló projektekről a jövő év elején lehet aláírni a szerződéseket. Hoyer szerint a tőkepiacok a természetes forrásai a hosszútávú infrastrukturális beruházásoknak, ezért továbbra is érdekeltté kell tenni őket ebben.

Emlékeztetett arra, hogy a CEF csak akkor állhat fel 2014. január 1-jétől, és így csak akkor teremtheti meg a zökkenőmentes átmenetet a projektkötvények 2012-2013 közötti kísérleti szakasza, valamint a CEF-be integrálása között, ha a tagállamok mielőbb elfogadják a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keretről szóló javaslatot. (Ez a tervek szerint a november 22-23-i állam- és kormányfői csúcstalálkozón várható!)

Werner Hoyer a maga részéről ragaszkodik ahhoz, hogy a projektkötvények keresletvezérelt, tisztán piaci alapon működő pénzügyi eszközök legyenek.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »