Megkezdődött a Kínai Kommunista Párt kongresszusa

Kína folytatni fogja a politikai szerkezet reformját, a demokrácia kiszélesítését, amelynek része a demokratikus választás, a jogok és a szabadság biztosítása – hangoztatta egyebek mellett csaknem másfél órás beszámolójában Hu Csin-tao, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára a párt XVIII. kongresszusának nyitónapján, csütörtökön.

Az államhatalmat az embereknek kell gyakorolniuk – húzta alá elsőként Hu, amikor a demokrácia bővítésének programját pontokba szedve részletezte. Elmondta: tökéletesíteni kell a konzultációkra épülő demokratikus intézményrendszert, vagyis a civil szervezeteket is bevonó népfrontszerű kapcsolatokat és a „közösségi szintű” demokráciát, amivel például a lakóközösségekre, a munkahelyi közösségekre, az önkormányzatokra utalt. A KKP mindezt a helyi pártszervek vezetésével képzeli el.

„Soha sem fogjuk lemásolni a nyugati politikai rendszert” – erősítette meg ezúttal is a kínai álláspontot a főtitkár.

Elhangzott: Kína növelni fogja a közösségi szintű képviselet arányát a helyi törvényhozásokban, egyben csökkentik a párt és a kormányzati apparátus tagjainak számát. A helyi népi gyűlések összekötő hivatalokat fognak nyitni, hogy tagjaik közvetlenebb kapcsolatba kerülhessenek az emberekkel.

A vezetőket szigorú önfegyelemre intette, és kilátásba helyezte családjuk és beosztottjaik szigorúbb ellenőrzését. A „tiszta kormány” kifejezést többször is használta. Hu külön is kiemelte a hatalom ellenőrzésének tökéletesítését, az igazgatás intézményei, hivatalai létszámának a csökkentését, a nagyobb átláthatóság megteremtését.

„Ha nem leszünk képesek ezt a kérdést jól kezelni, az végzetesnek bizonyulhat a párt számára, az összeomlását eredményezheti, és az állam bukását okozhatja” – jelentette ki a korrupcióra utalva.

A beszédben – szokásos módon – a „hazafias egységfront” megerősítése is hangsúlyt kapott, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett demokratikus pártokkal, a párton kívüliekkel, a különböző etnikai csoportokkal és vallások követőivel, valamint a tengeren túli kínaiakkal a párt a harmonikus együttműködésre törekszik.

Hu beszámolójának a gazdaságfejlesztésről szóló fejezetében külön kitért a belső fogyasztás növelésére, annak ösztönzésére, amit stratégiai célnak nevezett. Emellett a piac kiterjesztését, a beruházások megfelelő ütemű bővítését is szorgalmazta.

Mint mondta, kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedést kell elérni, és az egy főre jutó GDP 2010. évi mértékét 2020-ra – a városi és a vidéki lakosság körében egyaránt – meg kell duplázni. Több támogatást ígért az elmaradottabb nyugati országrésznek és a vidéknek, továbbá a munkahelyeket teremtő vállalkozást kezdőknek.

Hu egy többszintű tőkepiac megteremtését is előrevetítette, piaci alapú kamatokkal és árfolyamokkal, továbbá a nemzeti valuta konvertibilitásának elősegítését.

Kínának aktív védelmi politikára van szüksége, (harc)készültségét fokoznia kell, és ki kell terjesztenie. Mint mondta a hadseregnek képesnek kel lennie egy helyi háború megnyerésére az „információs korban”. „Kínát tengeri hatalommá kell tenni” – mondta.

A KKP továbbra is egyik legfontosabb céljának tekinti az ország újraegyesítését. A beszámoló közbeni tapsok közül talán a legerőteljesebb akkor volt, amikor Hu Tajvanról így beszélt: „sosem fogjuk megengedni egyetlen embernek vagy erőnek sem, hogy bármilyen eszközzel elválassza Tajvant Kínától”.

A KKP XVIII. kongresszusán meghatározzák Kína következő öt-tíz évének fejlődési irányát, és megválasztják a párt, egyben az ország új vezetőit.

A vörös zászlókkal feldíszített Népi Gyűlés Házában a KKP 82 millió tagja által kiválasztott 2270 küldött egy héten át tanácskozik. A kongresszuson a külső megfigyelők számára legfontosabb esemény a nemzedékváltás lesz a csúcsvezetőségben. Hu Csin-tao jelenlegi pártfőtitkár helyére várhatóan Hszi Csin-ping, a központi bizottság titkárságának vezetője, alelnök kerül. Az új állami vezetők a parlament tavaszi ülésszakán foglalják el az államelnöki, házelnöki, kormányfői és népfrontelnöki pozíciót.

MTI / Trebitsch Péter

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »