Latin-Amerika változtatna a kínai beruházások prioritásain

A latin-amerikai országok új fejezetet nyitnának a Kínával fennálló kapcsolataik terén: diverzifikálni kívánják az ázsiai országba szánt exportot és közvetlen külföldi befektetéseket is – ez derült ki a múlt héten rendezett, immár hatodik Kína-Latin-Amerika üzleti találkozó kapcsán megjelent közleményekből.

A Hangcsou városában megrendezett nyolcnapos üzleti fórum a kínai-latin-amerikai gazdasági kapcsolatok megerősítésére és további mélyítésére, valamint egy új befektetési program elfogadására volt hivatott.

Egyenlőtlen pozíciók 

2001 óta a két régió közötti kereskedelem értéke 30 százalékkal nőtt, a mérleg nyelve azonban továbbra is Kína javára billen, míg átlagosan tekintve Latin-Amerika viszonylag jelentős deficitet könyvelhet el (éves kereskedelmük körülbelül 250 milliárd dollárt tesz ki, amelyből 150 milliárdot jelent a latin-amerikai import). Persze vannak olyan államok is, amelyek kereskedelmi többlettel bírnak Kínával szemben, ide sorolható például Brazília, Chile és Peru is, míg Mexikó és Közép-Amerika a kínai feldolgozóipari cikkek nagy mennyiségű behozatala miatt teljesen „elveszíti” exportnyereségét.

A kereskedelmi kapcsolatok alapját továbbra is a természeti erőforrások jelentik, Latin-Amerika most ezen kíván változtatni: a bányászat, fémek és energia mellett az ipari átalakítás terén várja leginkább a kínai befektetéseket.

Az említett befektetési programot a kínai kormány az Amerika-közi Fejlesztési Bankkal (IADB) közösen dolgozta ki, és várhatóan három befektetési alap formájában hajtják majd végre, amelyek az infrastruktúrára, a közepes piaci értékű (ún. „mid-cap”) vállalatokra és a természeti erőforrások ágazatára fókuszálnak majd.

Kína egyébként tagja az IADB-nak, amelyen keresztül jelentős nagyságú fejlesztési hiteleket nyújt a latin-amerikai országoknak. Ez ebből megvalósuló projektek nagy része olyan infrastrukturális beruházásokat támogat, amelyek az exportot szolgálják. Az IADB szerint Kínának „nem kellene alábecsülnie azt, hogy milyen pozitív megítélése lenne annak, ha feldolgozóipari gyárakat is létesítene a térségben.”

A kínai gazdaság utóbbi hónapokban tapasztalt lassulása azonban komoly következményekkel járhat Latin-Amerikára nézve, amely erősen függ a kínai nyersanyagkereslettől. Az ázsiai országba irányuló latin-amerikai export 26 százaléka vasérc, 21 százaléka réz, 19 százaléka szója, 9 százaléka pedig nyersolaj (vagyis az ázsiai nagyhatalom által importált latin-amerikai cikkek körülbelül 83 százaléka nyersanyag).

Az üzleti találkozón az IADB közzétette jelentését a latin-amerikai államok kínai befektetéseiről, amelyek értéke nem tartozik a legjelentősebbek közé, azonban a bevált, jó gyakorlatok átadása szempontjából mindenképpen hasznosnak bizonyulhat. Jelenleg a latin-amerikai összbefektetés Kínában 858 millió dollár, amelyből Brazília 314, Argentína 58, Mexikó 48, míg Chile 47 millió dollár értékben részesedik.

A Kínában tartott fórum lendületet adott a kínai-kubai gazdasági együttműködésnek is, amely a 2011. júniusi bilaterális megállapodás aláírása után megrekedt. A két fél most a végrehajtás pontjait dolgozza ki az intézmények, vállalatok és ügynökségek koordinálása érdekében.

Új stratégiára van szükség

A Kínával való kereskedelem bár földrajzi értelemben mára segített diverzifikálni a latin-amerikai exportot, a déli államok a jövőben szeretnék ugyanezt a folyamatot a termékek körében is megtapasztalni, vagyis a nyersanyagalapú mellett a feldolgozóipari árucikkek körét is bővíteni kívánják, a kérdés csak az, hogy Kína mikor és milyen feltételekkel lesz erre hajlandó.

Az ENSZ Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottsága (CEPAL) szerint a térségnek egyértelmű stratégiát kell készítenie a Kínával való gazdasági kapcsolatok megerősítése, s a fogyasztási javak exportjának növelése céljából.

A kétoldalú kapcsolatokat érintő komoly kihívás azonban az, hogy mind Kína, mind a latin-amerikai országok hasonló exportstruktúrával rendelkeznek (például az alacsony technológiát igénylő kereskedelmi cikkek, mint a ruházati cikkek vagy az elektronikai eszközök), így versenytársai is egymásnak a nemzetközi piacokon.