A második vita: Obama felébredt

Alig három héttel az elnökválasztás előtt, a második elnökjelölti vitán is túl egy dolog biztosan kijelenthető: Obama tanult az első összecsapáson tanúsított visszafogottságából, és ezúttal már igyekezte a támadó fél szerepét felvenni. A kedd este a New York-i Long Island-ben megrendezett vitán 82, egyelőre még bizonytalan szavazó és a két, egyaránt rózsaszínbe öltözött feleség előtt került sor a belpolitikai témájú szópárbajra.

A két héttel ezelőtti első vitát határozott fellépése miatt szinte egyöntetűen Romney nyerte, így utána még maguk a demokraták is az eddigieknél jóval agresszívabb fellépésre bíztatták a jelenlegi elnököt. Különösen fontos volt most tehát mindkét jelölt számára a jó szereplés, Obama esetében pedig a még jobb, hiszen a vita után közzétett felmérések között akadt olyan is, amelyekben Romney egy százalékponttal már megelőzte a demokrata jelöltet. A legutóbbi kutatások szerint azonban Obama és Romney támogatottsága is egyaránt 45 százalékos, és az adatok publikálását megelőzően több hasonló mérés is holtversenyt mutatott ki. 

A korábbi, denveri vitához képest fontos különbség a tegnap este menetében, hogy ezúttal az ún. town hall formátumban tartották meg a vitát, így a közönséget és a kérdezőket is javarészt a már említett bizonytalan szavazók alkották, kiegészülve a televíziós nézőkkel, ahonnan még e-mailen keresztül is érkezhettek a kérdések. Az első vitát egyébként több mint 67 millióan követték élőben, így a választáshoz egyre jobban közeledve a tét nagyobb volt, mint eddig bármikor. Ezúttal pedig nem csak a puszta szavak, hanem a testbeszéd is jóval nagyobb szerepet játszott, hiszen válaszadás közben a közönség, illetve egymás felé is közeledve sétáltak az elnökjelöltek.

Obama minden bizonnyal érezte a már említett nyomást és megfogadta a tanácsokat, így a „Nem igaz!” és a „Romney nem mond igazat!” mondatokkal nem egyszer élt, mintha csak erre készült volna az elmúlt két hét során. Az első kérdés egy 20 éves főiskolai hallgatótól érkezett, aki természetesen az őt érintő legfontosabb téma közepébe vágott bele: vajon hol fog tudni elhelyezkedni diplomája megszerzése után, 2014-től? Romney az eddig már jól bevált, a való életből vett példát hozott fel ismét válaszában, ezúttal egy három részmunkaidőben is dolgozni kényszerülő korábbi diákról. Egyúttal ígéretet tett arra is, jó munkahelyeket fog létrehozni, hiszen mikorra a kérdező végez tanulmányaival, addigra feltételezi, már ő lesz az elnök, így biztosan el fog tudni helyezkedni.

Romney nem mulasztotta el Obama sikertelen munkahelyteremtési politikáját is ostorozni, aki egyszerűen nem képes a ma már 23 millió munkanélküli amerikainak állást szerezni. Ezzel szemben a saját, öt pontos tervével négy év alatt 12 millió új munkahelyet lehetne létrehozni – így hangzott el a túl szépnek is tűnő ígéret.

A közönség soraiból tehát nem egy kérdés érkezett, amelyek közül az egyik legérdekesebb Romney-hoz szólt, amikor is arra kérték, magyarázza el, miben is különbözik George W. Bush-tól, a legutolsó republikánustól, aki elfoglalhatta az elnöki posztot. A republikánus jelölt tömören összegzett: Bush és ő különböző emberek, ezek pedig már más idők. A vitán Romney egyébként alapvetően kerülte a részletek kifejtését, így sok esetben érezhették úgy a vita követői, hogy egy-egy kérdésre nem érkezik tényleges válasz, például a Kínával való kapcsolatok vagy a deficit csökkentése ügyében sem.

A vitán szóba került az illegális bevándorlás egyre súlyosódó problémája is. Az egyik hallgató megkérdezte a jelölteket, mit terveznek tenni azon zöld kártya nélküli bevándorlókkal, akik egyébként produktív tagjai a társadalomnak. Romney szerint mindenképpen meg kell állítani az illegális bevándorlás folyamatát, hiszen 4 millió ember mindeközben legálisan várakozik. Az illegálisan ideérkezők számára kijelentette, nem fog amnesztiát adni a számukra, bár megjegyezte azt is, hogy gyermekeik számára biztosítaná, hogy az Egyesült Államok állandó lakosai lehessenek. Ennek egyik módjaként a katonai szolgálatot javasolta.

Obama ellenfelénél jóval óvatosabban nyilatkozott ebben a kérdésben: szerinte előbb kellene a bűnözők, és a társadalom egyéb, lényegében ártó elemeit üldözni, mint a békésen itt élő embereket. Azok a fiatalok, akik gyakran szüleikkel együtt érkeztek az országba, itt jártak iskolába és hazájukként tekintenek az Egyesült Államokra, azoknak biztosítaná az utat az állampolgárságig.

Az Egyesült Államoknak Kínával már említett kapcsolata egyébként a vita egyik legsarkalatosabb pontjává vált, e részben azonban mindkét jelölt tulajdonképpen ugyanarról kívánta meggyőzni a közönséget: saját politikájuk a legalkalmasabb a kínai terjeszkedés megakadályozására és az új munkahelyek megteremtésére, saját állampolgáraik számára. Romney Obamát gyengeséggel vádolta Kína kapcsán, az elnök pedig azzal vágott vissza, Romneyt tartja a legutolsónak, aki Kínával szemben kemény politikát folytatna, megvádolva még azzal is, hogy korábban olyan cégekbe fektetett be, amelyeknek kínai kötődése is van. Romney sem hagyta magát, szerinte ugyanis magának az elnöknek is vannak befektetései az Egyesült Államokon kívül, így többek között Kínában is.

Kína úgy tűnik, központi témája marad az elnökválasztás hátralévő napjainak, ugyanis a következő, harmadik és egyúttal utolsó vitán még hangsúlyosabb szerepet fog kapni: október 22-én egy teljes, negyedórás blokk Kínáról fog szólni. Érdemes lesz tehát figyelemmel kísérni a floridai Boca Raton-ban megrendezésre kerülő vitát, amely ismét a külpolitikát veszi majd elő.