Nőhet Mexikó jelenléte Közép- és Kelet-Európa piacain

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Latin-Amerikai Duna-régiós Gazdasági Fórumot szervezett Budapesten, amelynek célja a latin-amerikai és a Duna-régió üzletemberei közötti kapcsolat kiépítése volt. A rendezvény egy már tavasszal megkezdett fórumsorozat folytatása, a Magyar Kormány Latin-Amerikával kapcsolatos új külgazdasági stratégiájának része. A latin-amerikai országok közül hazánk első számú külkereskedelmi partnere Mexikó, noha ennek ellenére is csak a 35. helyen áll. Az észak-amerikai ország által kínált lehetőségekről, valamint a világgazdaságban betöltött szerepéről és kihívásairól a Mexikói Kormány külgazdasági stratégiáért felelős szervezetének, a PROMÉXICO a közép- és kelet-európai kirendeltségének vezetője, Erwin Feldhaus a Kitekintőnek adott interjúban beszélt.

Kitekintő: Mexikó a feltörekvő gazdasági hatalmakhoz tartozik, az ipar mely ágazatairól gondolja úgy, hogy a jövőben az ország gazdaságának motorjává válhatnak?

Erwin Feldhaus: A mexikói gazdaságnak több erős szektora van, közülük az autóipar számít a gazdaság motorjának, de mellette fontos az elektronikai ipar, ezen belül a háztartási gépek, televíziók, számítógépek, mobiltelefonok összeszerelése. Másik nagyon jelentős ága a repülőgépiar és az űrtechnikai ipar, amelybe az utóbbi tíz évben Mexikó fektetett be a legtöbbet.

Kiemelkedő továbbá az orvosi műszerek gyártása is, ami ebben az esetben lefedi az összes kórházban használatos eszközt. Végezetül egy másik iparágat is említenék, ami az utóbbi időben a legtöbbet adta a mexikói társadalomnak: ez az ICT- szektor, vagyis az információs és távközlési technológiákon alapuló iparág. A Nemzeti Elektronikus,Telekommunikációs és Információs Technológiai Iparkamarába (CANIETI) tartozó cégek a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 10 százalékát adják.

A közép- és kelet-európai térségnek milyen szerepe van és a jövőben milyen szerepe lehet a mexikói külgazdasági stratégiában?

E.F.: Közép és Kelet-Európa nagyon fontos a számunkra, egy olyan régióként tekintünk rá, amelyen keresztül Mexikó megjelenhet a világ e részének piacain. Főként a Duna-régió válhat érdekessé, mert az egész térséghez igazán jól kapcsolódik.

A magyar kis- és középvállalkozásoknak mely mexikói iparágakban érné meg befektetni, hol lehetnek sikeresek?

E.F.: A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar cégek megjelennek az autóbusz gyártásban, a gépkocsi- és szoftveriparban, valamint a környezetkímélő technológiákat, szolgáltatásokat jelentő cleantech szektorban. Mexikó és a Duna-Régió jól kiegészítik egymást, sok fiatal, szakképzett emberünk van, évente 110 ezer mérnök szerez diplomát. Közép- és Kelet-Európában úgy látjuk, hogy van rájuk igény. A mai technológia pedig megengedi, hogy nemzetközi cégekkel a világ bármely pontján jelen legyünk.

Az utóbbi időben egyre inkább úgy tűnik, hogy Mexikó Kína vetélytársává válik, bizonyíték erre, hogy az Egyesült Államok piacain megnövekedett a mexikói áru, míg a kínai csökkent. Hogyan csökkenthetné le a lemaradását Mexikó Kínával szemben, lehet-e lemaradásról beszélni?

E.F.: Bizonyos szektorokban lehet lemaradásról beszélni, azonban másokban nem. Mexikó egy olyan ország, amely sok tekintetben fejlettnek számít, például a politikai berendezkedésben, mivel demokráciáról, többpártrendszerről beszélünk. A demokráciákban persze néhány folyamatot nehezebb elindítani, mint amikor csak egy párt van hatalmon, és az hozza az összes döntést. Úgy gondolom, hogy a jövőben is a demokratikus formát kell erősítenünk. Mexikónak előnye van a logisztika és a humán erőforrások terén is, mivel Kínának demográfiai problémái vannak, mert egy elöregedő társadalomról van szó, a mexikói népesség pedig fiatal. Kínának nagyon fejlett a partvidéke, azonban az ország belseje felé haladva infrastrukturális problémákkal küzd, amit a jövőben várhatóan meg fog oldani. Ha a két országot az egy főre jutó bruttó hazai termék szerint összehasonlítjuk, Mexikó megelőzi Kínát.

Mexikó másik nagy kihívása az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolat, Ön szerint az észak-amerikai országok által kötött szabadkereskedelmi megállapodás, a NAFTA mennyire hatékony? Barack Obama kormánya nemrég bejelentette, hogy felbontana egy 16 éve érvényben lévő, a paradicsomra vonatkozó szabadkereskedelmi egyezményt, hogyan értékeli a kialakult helyzetet?

E.F.: Az Észak-Amerikával fennálló szabadkereskedelmi megállapodás mindhárom félnek javára vált, mert törvényes keretek között biztosítja a felmerülő problémák megoldását és az ilyen típusú megállapodásoknak ezt a célt kell szolgálniuk. A paradicsommal kapcsolatos ügy mögött az elnökválasztási küzdelem által generált politikai okokat látunk, amely ha véget ér, akkor a probléma is meg fog oldódni.

Mexikó új, megválasztott elnöke, Enrique Peńa Nieto az ország vezető gazdasági szerepét tűzte ki célul, mi várható az elkövetkezendő években?

E.F.: Enrique Peńa Nieto gazdaságpolitikája az 1986-osra épül, amikor Mexikó aláírta az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (GATT), ami egy egyenes, meghatározott a nyitást képviselő gazdasági vonal volt, ez fog folytatódni.