Gázembargó alá vonhatja az EU Iránt

Teljes gázembargó alá vonhatja Iránt az Európai Unió. EU-s források szerint ez az opció is az asztalon lesz az uniós külügyminiszterek hétfői luxemburgi ülésén, amelyen minden bizonnyal szigorítani fogja a közösség a perzsa állam elleni szankcióit. Az ülésen szó lesz Szíriáról és az orosz kapcsolatról is.

Az Európai Unió hétfőn minden bizonnyal szigorítani fogja az Irán ellen eddig alkalmazott szankciókat. Több egymástól független uniós forrás is erről számolt be csütörtökön és pénteken, jelezve, hogy az irányban egyetértés van, a korlátozások mikéntjében azonban immár harmadik napja nem jutnak kompromisszumra a tagországok és az Európai Külügyi Szolgálat.

Az uniós külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban találkoznak, amikorra a tagországi diplomatáknak megfelelően elő kell készíteniük a dossziét a döntésre. A szankciókat alapvetően azért tartja szükségesnek Brüsszel, mert Irán továbbra sem tudja, és a közelmúltbéli jelek szerint nem is nagyon akarja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy békés célú az atomprogramja.

Az egyik lehetséges büntetés az lehet, hogy a júliusban teljeskörűen bevezetett olajembargó után a gáz európai importját is megtiltaná a 27 tagállam. Noha, az uniós tagállamok közvetlenül nem importálnak földgázt Irántól, de közvetve jut belőle Európának is, egyedüliként Görögországnak, amely emiatt hevesen ellenzi is a behozatali tilalmat.

Szakértők rámutattak, a törökországi gázelosztó-rendszeren keresztül juthat iráni gáz az EU-ba, mégpedig Azerbajdzsántól. A kaukázusi ország viszont importál földgázt Irántól, amit összekeverve küld tovább, tehát így rendkívül nehéz beazonosítani, hogy valójában mikor fogyaszt például Görögország iráni gázt, és mikor nem. Pont ezek miatt a nehézségek miatt fogalmazta meg a görög delegáció az ellenérzéseit az uniós tagállamokat tömörítő Tanács alacsonyabb szinű egyeztetésein.

Ugyancsak a külügyminiszterek asztalán van a teljes pénzügyi embargó is – mondta egy brüsszeli uniós forrás, aki szerint mindez azt jelentheti, hogy egyetlen pénzügyi tranzakciót sem lehetne indítani európai uniós bankok és iráni pénzintézetek között.

Egyes tagországok felvetették, hogy a pénzügyi műveletek befagyasztását korlátozni kellene a telekommunikációs szektorra. Ez ellen információink szerint Svédország tiltakozik vehemensen, amelynek komoly érdekeltségei vannak a térségben, ezért nem szeretné továbbrontani az európai-iráni kapcsolatokat.

Megvitatják a miniszterek a hajók bérbeadásának és értékesítésének a beszüntetését is Irán felé, egyes tagországok szerint ezzel is jelentős csapást lehetne mérni az iráni gazdaságra. Források szerint az eddigi szankciók is komoly sebeket ütöttek Teheránon. Egy uniós diplomata szerint 10 milliárd dollárnyi bevételtől esett el Irán az európai olajembargó júliusi bevezetése óta, más források ötmilliárd eurós kiesésről számoltak be.

Nyár óta naponta csak másfélmillió hordónyi olajat tud csak értékesíteni Irán – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség minap közzétett jelentéséből, ez érdemi visszaesés a tavaly év végi állapothoz képest.

„Ha ezeknek a szankcióknak csak a fele megvalósul, az már nagyon fog fájni Teheránnak” – jellemezte a helyzetet egy brüsszeli uniós forrás. A diplomata szerint egyébként nem kell már sokat várni a nukleáris programmal kapcsolatos vita megoldására sem, „Irán ugyanis nem fogja tudni sokáig fenntartani a jelenlegi helyzetet, egy szegény, meggyengült országról beszélünk” – tette hozzá.

Ezt látszik alátámasztani az EUObserver írása is, amely arra mutat rá, hogy az iráni valuta, a rial múlt szerdán 40 százalékkal esett, „a jelenlegi 40 ezer rialos euróár karácsonyig 80 ezer rialra gyengülhet”.

Lavrov vacsorája

Az uniós külügyminiszterek a hétfői ülésük előestéjén az orosz külügyi tárcavezetővel ebédelnek, amelyen áttekintik az EU-orosz kapcsolatokat. A BruxInfo kérdésére egy uniós forrás megerősítette, Szergej Lavrov vélhetőleg kifejezi majd a nemtetszését a Gazprom orosz gázóriás ellen szeptember közepén indított versenyjogi vizsgálat miatt. Szerinte „ez a téma nagyon fáj az oroszoknak”, és az Európai Bizottság is állítólag kiemelt fontosságúként kezeli a Gazprom árazási gyakorlatával kapcsolatos vizsgálatot.

A fagyos hangulatot elsősorban az alapján várják uniós diplomaták, hogy Szergej Lavrov az ENSZ szeptemberi közgyűlésén találkozott az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, és hasonló hangulatban tárgyaltak egymással.