Új utak a szlovákiai magyar politikában

Eseménydús hetet hagy maga után a felvidéki magyar közélet: múlt hétvégi kongresszusaik után a két magyar párt és független civil szervezetek aláírták a sajtó által csak kisebbségi minimumnak nevezett dokumentumot, amely lefekteti a magyar érdekképviseleti politizálás jövőjének alapjait. A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című nyilatkozat egy olyan keretet teremt, amelyen belül a különböző politikai szereplők és polgári szerveződések a maguk különböző módján tudják szolgálni a felvidéki magyarság érdekeit. A múlt szombaton megtartott pártkongresszusok után az is kiderült, hogy a Híd és az MKP hogyan törekszik a minimum által kitűzött célok megvalósítására.

Szeptember 22-én szombaton kongresszust tartott a felvidéki magyarságot képviselő mindkét párt, a Híd-Most, illetve a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Ez utóbbi a gyűlés alkalmával megváltoztatta saját nevét, ezentúl mint a Magyar Közösség Pártja fog részt venni a szlovákiai közéletben. A kongresszusok során a két szervezet arról is döntött, hogy megkönnyítik a tagfelvételi mechanizmusokat. A Híd esetében eltörölték azt az egyéves várakozási periódust, amelyet minden jelentkezőnek végig kellett várnia ahhoz, hogy teljes jogú párttaggá válhasson. Bugár Béla, a szlovák-magyar alakulat elnöke a döntést úgy indokolta, ellenzékben már nincs szükségük azokra a védekezési mechanizmusokra, amelyek kormányon kiszűrték az opportunista jelentkezőket. Az MKP is radikálisan egyszerűsítette a tagfelvételt, eztán ellenőrzés nélkül, akár interneten keresztül is párttaggá válhat valaki. A tömörülés elnöke, Berényi József a párt társadalom felé való nyitásának szükségességével magyarázta a meglepő és sokak szerint veszélyes lépést.

A Híd-Most küldöttei azt is elhatározták, hogy kezdeményezik pártjuk felvételét az Európai Néppártba (EPP). Ezzel kapcsolatban Bugár úgy nyilatkozott:

Három év után elérkezett az idő, mikor el kellett dönteni, milyen irányban lépünk tovább. Máshol a pártnak nincs is helye, mint az EPP-ben.

A kongresszuson megjelent két szlovák jobbközép párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) magas rangú képviselője is. A KDH-s Pavol Hrusovsky magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, és biztosította kollégáit arról, hogy pártja minden támogatást megad a Híd EPP-be való felvételéhez.

Közös elemként mind az MKP, mind pedig a Híd-Most tagjai szavazatukkal erősítették meg A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumot, amelyet a két formáció elnöke hétfőn kézjegyével is szentesített. A sajtóban röviden csak kisebbségi minimumként szereplő nyilatkozat megszületését hosszú tárgyalások előzték meg, amelyek során a felvidéki magyar civil szervezeteket tömörítő ernyőszervezetnek sikerült egy asztalhoz ültetnie a rivális tömörülések vezetőit. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) nemcsak a tárgyalások megkezdését, de sikeres révbe hozását is sikerült elérnie.

A létrejövő bő két oldalas dokumentum, bár első ránézésre kevés konkrétumot tartalmaz, példaértékű jelentőséggel bírhat nemcsak a Felvidék, de az egész Kárpát-medence magyarsága számára. Kiindulásképp az aláíró felek rögzítik:

A szlovákiai magyarság a magyar nemzet része. Tagjai egyben Szlovákia állampolgárai, az ország társadalmi, politikai és gazdasági rendszerének alkotói is.

Ebből kifolyólag olyan elveket és megoldásokat fektetnek le, amelyek biztosítják a kisebbségi közösség megmaradásának feltételeit és fejlődésének eszközeit. A dokumentum az interetnikus megértés és tolerancia légkörének kialakítását, valamint az alkotmányos és nyelvi egyenlőség kivívását említi mint a megmaradás feltételeit. A közösség fejlődésének zálogaiként pedig a kulturális és helyi önkormányzatiságra, illetve a regionális fejlődésre tekintenek.

A kisebbségi minimum megszületését a magyar kormány is megelégedéssel nyugtázta. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár közös közleményben méltatta a nyilatkozatot. A két tisztviselő elmondta:

Bízunk abban, hogy a dokumentum szlovák részről kedvező fogadtatásra talál, az aláíró érdekképviseleti szervezetek a jövőben következetesen fellépnek a benne foglaltak eléréséért. A magyar kormány kifejezi együttműködési készségét az elfogadott célkitűzések megvalósítása érdekében.

Az általánosan kedvező fogadtatás mellett az iratot több kritika is érte. Sokan kifogásolták, hogy a nyilatkozat nem több mint egy megszokott közhelygyűjtemény, amely nem oldja meg a felvidéki magyarság valódi problémáit, sőt talán nem is veszi számba azokat. Mindezen kifogások ellenére nem tagadhatjuk, hogy a kisebbségi minimum több tekintetben is jelentős előrelépést jelent, és hosszútávon is hasznosnak bizonyulhat. Első sorban a nyilatkozat érdekes lehet a többségi szlovák elitek számára, akik most összegyűjtve láthatják a magyar kisebbség igényeit. Az olyan célkitűzések mint az alkotmány preambulumának és a szlovák állam meghatározásának megváltoztatása, a nyelvi egyenlőség vagy az önkormányzatiság kiszélesítése konkrét politikai párbeszédhez és megoldásokhoz vezethet.

A dokumentum mérföldkő lehet a belmagyar politika tekintetében is. A kisebbségi minimum megszövegezése az első alkalom volt arra, hogy a két rivális kisebbségi párt, a Híd és az MKP tárgyalóasztalhoz üljön, és kompromisszumra jusson a közösségi érdekek tekintetében. A párbeszéd megvalósításának létfontosságú feltétele volt a politikától független civil szereplők fellépése. Az SZMK-ban tömörülő polgári szerveződések legnagyobb érdeme, hogy közös platformra kényszerítette a két politikai vetélytársat. A felvidéki példa ilyen tekintetben egyedülálló, és talán elképzelhetetlen más, például az erdélyi kontextusban, ahol a civil szféra sokkal kiszolgáltatottabba helyzetben van a politikummal szemben. Mindazonáltal a szlovákiai kisebbségi minimum esete ihletként szolgálhat más hasonló kezdeményezésekhez.

Végül de nem utolsó sorban, a hétfőn elfogadott dokumentum keretként szolgálhat a további tevékenységhez. Ahogy arra Fiala-Butora János rámutatott a Közbeszéd.sk blogon:

Ez a minimum nem azért született, hogy legyen mit kitenni az ablakba. Azért volt rá szükség, hogy a további, illetve részben a már elkezdett, munkához közös platformot találjunk, hogy a különböző elképzelések és tevékenységek közös cél felé mutatva erősítsék, ne kioltsák egymást.