Aki a Gazprommal kezd, Oroszországgal kezd

Az Európai Bizottság szeptember 4-én versenyfelügyeleti vizsgálatot kezdeményezett az unió monopóliumellenes szabályainak feltételezett megsértése miatt az orosz Gazprom gázipari céggel szemben. Oroszország szerint a Bizottság ezzel próbál nyomást gyakorolni az orosz vezetésre a gáz árának csökkentése érdekében, Brüsszel azonban azzal érvel, hogy csupán a tisztességes versenyt szeretné biztosítani az európai energiapiacon. Szakértők szerint nem kell tartani sem a gázcsapok elzárásától, sem pedig „kereskedelmi háborútól”, ugyanakkor tény, hogy valamennyi, az Európai Bizottság által kezdeményezett trösztellenes vizsgálat sem az óriásvállalatok „győzelmével” zárult.

Bizottság kontra Gazprom

Oroszország reméli, hogy a vizsgálat során az Európai Unió a kölcsönös érdekeket szem előtt tartva jár el, mondta Alekszander Grusko orosz külügyminiszter-helyettes, aki hozzátette, hogy ez az eljárás, – mely a Gazprom közel 60 milliárd dolláros európai gáz exportját érinti – befolyásolhatja az Oroszország és az Európai Unió közötti energetikai együttműködést, „az utóbbi tíz év gazdasági kapcsolatainak alapját”. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő megígérte, hogy az ügyet „szemtől szembe” fogja megvitatni az európai versenyfelügyeleti hivatallal, ahogy ígéretet tett erre Alekszander Medvegyev, a Gazprom exportért felelős igazgatója is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ügyben először egy hete, a vlagyivosztoki APEC – csúcsot követő sajtótájékoztatón szólalt meg. Szerinte  a vizsgálat egyáltalán „nem konstruktív”, az EU pedig ezzel próbálja áthelyezni a kelet-európai gazdaság fejlesztésének egyes terhes költségeit Oroszországra. „Európa politikai befolyását szeretné fenntartani a régióban, de olyan módon, hogy mi is fizessünk érte egy keveset!” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy az Európai Unió és Oroszország között nem folyik kereskedelmi háború, és reméli az ügyet minden probléma nélkül sikerül megoldani. Az orosz elnök nyilatkozatára a Bizottság szóvívője, Antoine Colombani válaszul annyit reagált, hogy „mint minden, az európai közös piacon működő vállalatnak, a Gazpromnak is követnie kell az Unió versenyjogi szabályait”.

Az Európai Bizottság már korábban is több versenyfelügyeleti vizsgálatot indított óriásvállalatok ellen. 2004-ben egy energiapiacot érintő fúziót tiltott meg (EDP/ENI/GDF); szintén döntés született a hosszú lejáratú szerződésekről (Distrigaz, 2007), a kereskedelmi tevékenységek liberalizációjáról (RWE, 2009), és a határokon átnyúló szállításról (ENI, 2010). Az említett esetek többségében a Bizottság elfogadta az önkéntes kötelezettsévállalást. Az egyik legmeghatározóbb precedens pénzbírság kiszabására azonban a 2004. márciusi „Microsoft-per”, ahol a céget 497 millió eurós pénzbírság megfizetésére kötelezték domináns pozícióval való visszaélés miatt.

„Putyinprom”

A gázóriás megvédése érdekében Vlagyimir Putyin szeptember 11-én aláírta azt a rendeletet, mely megtiltja a külkereskedelmet folytató orosz „stratégiai” cégeknek, hogy a külföldi vizsgálatot folytató szervek részére az orosz kormány előzetes engedélye nélkül bármilyen információt átadjanak. A Gazprom szóvívője, Szergej Kuprianov elmondta, hogy az új rendelet értelmében a Gazprom ezentúl nem csökkentheti a gáz árát a kormány jóváhagyása nélkül, és a cég az ázsiai és csendes-óceáni piacok felé fordulna. Hozzátette továbbá, hogy a Bizottság az elmúlt egy évben semmilyen kísérletet nem tett arra vonatkozóan, hogy nyílt párbeszédet folytasson a Gazprommal tisztességtelen versenygyakorlata miatt.

Külföldi elemzők szerint a rendelet „abszurd”, az Orosz Állami Versenyfelügyeleti Hatóság vezetője pedig „állam az államban” jelzővel illette a gázmonopóliumot. Konstantin von Eggert újságíró szerint Putyin elnök rendeletével csak azt a tényt erősítette meg, melyet már mindenki tudott: ” a Gazprom nem egy cég, sokkal inkább a Kreml egy hatalmas ága”. A rendelet villámgyorsan született meg és olyan óriáscégeket helyezett arra a bizonyos „stratégiai listára”, mint például a Rosznyeft vagy az Orosz Vasutak.

Véleménye szerint a szabályozás azonban könnyen a visszájára is fordulhat. Putyin rendelete előtt Brüsszel nem a tisztességtelen versenygyakorlat miatt vizsgálódott a Gazpromnál, hanem azért, mert az orosz gázóriás visszautasította az alacsonyabb áron történő gázszállítást az Unió közép- és kelet-európai tagállamaiba. „Ez az érv azonban megsemmisült Puytin rendeletével, mivel az hozzájárult ahhoz a beismeréshez: a Gazpromnak van rejtegetnivalója, ami pedig csak arra ösztönözte a vizsgálókat, hogy olyan mélyre ássanak, amilyen mélyre csak tudnak a cég ügyeit illetően.”

Eggert szerint más orosz állami cégek is kínos helyzetbe kerülhetnek. Több közülük külföldi leányvállalatokkal rendelkezik, melyek a „fogadó ország” joga szerint működnek. A rendelet értelmében azonban, például a Rosznyeft houstoni irodájában történő rutin számlaellenőrzés is csak a Kreml előzetes jóváhagyása után történhetne meg, mely azonban egyáltalán nem kivitelezhető sem az USA-ban, sem máshol. Végül pedig a szabályozás az orosz energiaszektor olyan befolyásos nyugati befektetőit is érinti, mint például az Exxon Mobil, a Statoil vagy épp az ENI, és a rendelet csak árt Oroszország hírnevének, mivel az szembeszáll a külföldi szabályozással, így valamennyi orosz külföldi üzleti tevékenységre sokkal nagyobb bizalmatlansággal tekintenek majd. 

Gazprom-modell a változó világban

A The Economist a héten megjelent cikkében megbízhatatlannak és költségesnek nevezi a  valaha „biztos és nélkülözhetetlen” Gazpromot. A cég magas kiadásai és jelentős profit csökkenése miatt volt szükség például augusztus végén az egyik legnagyobb projekt, a Barents-tengeri Stokman földgázmező kiaknázásának leállítására. De az európai piacon való terjeszkédes is sikertelenül alakult (pl. német RWE vállalattal szemben meghiúsult 2011-es szerződések). Mindezek mellett a vállalat próbálja felvenni a versenyt a cseppfolyósított földgázzal (LNG), többek között az APEC-csúcson Oroszország előzetes megállapodást írt alá Japánnal egy LNG terminál létrehozásáról Vlagyivosztokban.

Az Európai Bizottság a változás érdekében arra próbálta ösztönözni a tagállamokat, hogy liberalizálják gázpiacaikat. Ezt a Gazprom egyfajta „kenyér és korbács” politikával próbálta megakadályozni. Például Litvániában, mely a liberalizációhoz erős uniós támogatásban részesült, jelenleg a legmagasabbak a gázárak Európában (köbméterenként 500 dollár), míg az Örmény Köztársaságban ez az ár köbméterenként 180 dollár. 

A brit lap szerint ugyanakkor nem feltétlenül ésszerűtlen a hosszútávú szerződések alkalmazása és a gáz árának a kőolaj világpiaci árához való igazítása: vannak olyan fogyasztók, akik kifejezetten ezt helyezik előtérbe. A Bizottság azonban biztosítani szeretné őket, hogy van reális választási lehetőségük. Az uniós jog alapján, a domináns piacokkal rendelkező vállalatok jogilag felelősek helyzetükkel nem visszaélni. „Úgy kell működniük, mintha verseny lenne” – mondta Alan Riley, brit energiapiacokra szakosodott jogász professszor.

A vizsgálat lehetséges következményei: behódol a gázóriás?

A Natural Gas Europe honlapján olvasható elemzés szerint a Bizottság Gazprom elleni vizsgálata kétség kívül hozzájárul a cég piaci helyzetének megrendítéséhez, ezzel pedig további profitcsökkenést eredményezhet. Hozzájárulhat továbbá ahhoz is, hogy a Gazprom változtat az európai piaci startégiáin, limitálva az esetleges felvásárlások és egyesülések lehetőségét. Előfordulhat, hogy Moszkvának további brüsszeli eljárásokkal is szembesülnie kell, elsősorban az európai kereskedelmi partnerekkel történő újraszerződések kapcsán, ugyanis egy Bizottsági eljárás hatással lehet azon vállalatokra, melyek már korábban tervezték, hogy nemzetközi választottbírósághoz fordulnak a Gazprom által szabott túl magas árak miatt. A vita azonban egy nyomós érvet szolgáltat a Gazprom számára is: az ügy lezárásáig gázárcsökkenésre nem kerül sor.

A WTO-hoz történt csatlakozás azonban fordulatot hozhat az ügyben. Oroszország valószínűleg, válaszul a vádakra, tovább érvel majd az ún. „Gazprom-kaluzula” ellen, mely a harmadik országok energiatársaságainak (ide tartozik a Gazprom is) felvásárlási lehetőségeit korlátozza  az EU-ban – többek között azzal az indokkal, hogy ahhoz a Bizottság pozitív jóváhagyását írja elő – ez pedig összeegyeztethetetlen a szabad tőkeáramlásra és a befektetések biztonságára vonatkozó WTO szabályozással. Ezért elemzők szerint valószínű, hogy Moszkva eljárást kezdeményez majd az EU-val szemben, de már a WTO előtt.

Annak érdekében, hogy a Gazprom megfeleljen az Európai Unió  ún. „harmadik energiacsomagjának”, és elkerülje az Európai Bizottság versenyfelügyeleti vizsgálata által kilátásba helyezett szankciókat, európai kintlévőségeinek megreformálását tervezi – tette közzé a Russia Today orosz hírcsatorna csütörtökön. A tervezett változtatás értelmében a Gazprom két leányvállalatot hozna létre, a jelenlegi egy létesítmény (Gazpromexport) helyett, ezzel a gázóriás elkerülheti a Bizottság azon vádját, hogy megakadályozza a gáz szabad áramlását a tagállamokba.

Egy 2009-es uniós szabályozás értelmében ugyanis az energiavállalatok nem működtethetnek egyszerre elosztó és szállító hálózatokat. Ezt követően infrastruktúrálisan két részre oszlana a gázmonopólium: tárolásért és szállításért, illetve az értékesítésért (Gazprom Storages & Transport, illetve a Gazprom Trading GMT Holding) felelős kintlévőségekre.  Az még egyenlőre azonban tisztázatlan, hogy az új ágazatok hol lesznek bejegyezve: az Egyesült Királyságban, Svájcban vagy Luxemburgban. Az Interfax hírügynökség szerint amennyiben az új vállalatokat Svájcban regisztráják, úgy elkerülhető lesz ezen szervek uniós kontrollja.