Románia ősszel sem alszik

Idén nyáron, az államfő felfüggesztése körül kialakult politikai válság és a lej mélyrepülése mellett, egy tengerparti pop-sláger terrorizálta Románia lakosságát. Az Én nyáron nem alszom címmel ékeskedő dal mindenhol ott volt, ahol csak emberek mozogtak, emiatt lassan mindenki a nyár múlását kezdte várni, hogy az énekes és szerzeménye is elmehessen aludni. A néhány napja beköszöntő ősz azonban nem hozza el a várva várt csendet, hiszen folytatódnak az országot mélységesen megosztó politikai csatározások, és elkezdődik a decemberi választások előtti kampány is. Az erdélyi magyar közélet sem szűkölködik a problémákban, szeptember rögtön egy harmincezres tüntetéssel rajtolt, illetve továbbra is hullámokat gerjeszt a marosvásárhelyi orvosi egyetem kérdése és a magyar összefogás is.

A nemzetközi elvárások és a hazai közvélemény reményei ellenére úgy tűnik a román politikum nem tanult az egész nyáron át húzódó politikai válságból, amely erősen megtépázta az ország stabilitását és külföldi megítélését. A kormányzó balliberális kormánykoalíciónak a jogállami normák hajlítgatása révén sem sikerült eltávolítania hivatalából a jobboldali államfőt, Traian Băsescut, aki így július végén visszatérhetett az elnöki palotába. A Szociálliberális Uniónak (USL) mind a mai napig nem sikerült feldolgoznia a lesújtó vereséget, amely akár még a pártszövetség egységét is megbonthatja. A koalíciót alkotó szociáldemokrata és nemzeti liberális pártok most egymásra mutogatnak, és mindkét alakulatban előtérbe kerültek azok a hangok, amelyek a szövetség felbomlását szorgalmazzák.

Az USL azonban biztos, hogy kitart még a december 9-re kitűzött parlamenti választásokig, hiszen csak együtt szerezhetik meg a szavazatok többségét. A szociálliberális tömb tíz százalékpontos népszerűség-csökkenéssel vészelte át a nyári felfordulást, ám a legutóbbi felmérések szerint még így is ötvenhét százalék körül áll a támogatottsága. Az azonban már kérdéses, hogy a választásokat követő kormányalakítási folyamaton hogyan eveznek át, hiszen a belső széthúzó erőkre akkor Traian Băsescu államfő is ráerősít majd.

A több mint félszáz napos kényszerszáműzetés után hivatalába visszatérő köztársasági elnök a napokban is megerősítette, nem adja még fel a harcot. Múlt heti győzelme után meglepően hosszú ideig maradt távol a kameráktól, különféle spekulációknak adva zöld utat. Végül is kedden állt újra a nagyközönség elé a Romániába akkreditált nagykövetekkel való éves találkozó során. Meglehetősen hosszú beszédében Băsescu nem kímélte politikai ellenfeleit, akik meglátása szerint tönkre tették a jogállamot és a demokráciát. Elismerően szólt azokról az intézményekről (ügyészségek, alkotmánybíróság stb.), amelyek megőrizték függetlenségüket, és szembe mertek helyezkedni a parlamenti többséggel. Csütörtökön egy nyílt levélben köszönte meg a nemzetközi politikai reakciókat, amelyek nyíltan az ő pártjára helyezkedtek, megrémülve az USL antidemokratikus úthengerétől.

Kampányinduló

Az államfő ezzel hű maradt az eltávolításáról döntő népszavazás előtti kampányban megkezdett retorikai stratégiájához. Băsescu továbbra is önmagát és támogatóit tekinti a nyugatos demokrácia őrzőinek, riválisait pedig korrupt, gátlástalan politikusoknak titulálja, akik önös érdekből szét akarják bontani a román jogállamot.

Ezt a témát nagy valószínűséggel egészen a téli választásokig melegen szándékszik tartani, annál is inkább mert ez az legerősebb ütőkártyája a válságkezelő kormányzás éveibe beleroggyant jobboldalnak. Az elmúlt hetekben az elnökbarát Demokrata-Liberális Párt (PDL) megkísérelte egy új politikai platform létrehozását, bevonva több kisebb politikai pártot és jobboldali elkötelezettségű személyiséget. A stratégia deklarált célja a jobboldal megújítása, ám az új platform inkább arra hivatott, hogy minél jobban elrejtse a PDL-t a választók büntető szemei elől.

Az elkövetkezendő hónapok számtalan alkalmat nyújtanak majd a kardcsörtetésre, hiszen Románia rengeteg szociális és gazdasági problémával küszködik. Ráadásul hamarosan lejár a főügyész, valamint a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének hivatali ideje is, az új kinevezésekről pedig törvény szerint a kormánynak és az államfőnek közösen kell döntenie. A korrupciós dossziék árnyékában élő szociálliberálisok számára létfontosságú a két intézmény minél gyorsabb meghódítása, ám el kell kerülniük, hogy a dolog kampánytémává váljon, ellenkező esetben újabb százalékpontokat veszítenek. Ugyancsak közös döntést igényel a jelenlegi USL-s elkötelezettségű ombudsman helyettesítése. Erre még a miniszterelnök tett ígéretet az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak, aki kifogásolta, hogy a kormány július elején jogszerűtlenül eltávolította a régi emberjogi biztost. Az új ombudsman kijelölése további pengeváltásokra adhat lehetőséget.

Hasonló kampánytéma lesz a schengeni övezethez való csatlakozás problémája is. Románia már jó ideje, még a jobboldali Boc-kormány idején teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, de akkor Hollandia politikai okokra hivatkozva megvétózta Bukarest vámunióba való lépését. Mostanság az Európai Bizottság is ellenséges álláspontra helyezkedett, Viviane Reding igazságügyi biztos több alkalommal is hangoztatta, a román kormány jogállamot tipró lépései ellehetetlenítik a csatlakozást. Cserébe Victor Ponta miniszterelnök, megszokott stílusában, néhány keresetlen szóval illette a biztost.

Kisebbségi ügyek

A kormánynak a magyar kisebbség ügyei is fejfájást okoznak. Továbbra sincs megoldás a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának ügyében, a Victor Ponta vezette kabinet továbbra sem támogatja a párhuzamos magyar részleg létrehozását. Traian Băsescu keddi felszólalásában erre a kérdésre is reflektált: úgy nyilatkozott, a kisebbségeknek alapvető joguk anyanyelven tanulni, és a legutóbbi jobboldali kormány épp ezen jog védelmébe bukott bele.

Az államfő nyílt magyarbarátságát a lemondatása körüli hercehurca kontextusában kell értelmezni. Mint ismeretes, a magyarlakta vidékek az ország többi részéhez képest jóval alacsonyabb részvételi arányt produkáltak a felfüggesztési népszavazás során, ez pedig hozzájárult Băsescu politikai életben maradásához. A politikus még augusztus közepi székelyföldi útján is rámutatott erre, meglátása szerint ugyanis a magyarok megértették, hogy a jelenlegi hatalom „törvénytelenül fejezte le a román államot”. Kérdéses, hogy ez a magyarság iránti jóindulat meddig viszi az államfőt, ám nem valószínű, hogy a MOGYE-ügy rövidtávon megoldódhat.

Hasonló kaliberű kérdés a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Gimnázium körül kialakult bonyodalom is. Szeptember elsején több mint harmincezer tüntető és az erdélyi magyar politika színe-java síkra szállt az a bírósági ítélet ellen, amely jogszerűtlenné nyilvánítja az iskola épületének visszaszolgáltatását, és börtönbüntetéssel sújtja azokat a személyeket, akik kijárták, hogy az ingatlan újra a református egyház kezébe kerüljön. A kormány és a Legfelsőbb Bírói Tanács karöltve zárkózott el a tüntetéstől, az utóbbi úgy ítélte meg, hogy a tüntetők elfogadhatatlan nyomást gyakoroltak az igazságszolgáltatásra.

A decemberi választási kampány sem hagyja hidegen az erdélyi magyarságot, itt legfontosabb téma a különböző pártok összefogása. Bár a meccs még nincs lefutva, ám eddig az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) határozottan elutasítja az együttműködés lehetőségét. A voksolásig tartó időszakban azonban még több olyan esemény is közbejöhet, amely kompromisszumkészebb hangulatba hozza a Szövetséget.