Egyiptom a nemzetközi kerítőnő szerepében

A már két hónapja megválasztott egyiptomi elnök, Mohamed Murszí kijelölte az elnöki asszisztenseket és a tanácsadói csoportját, majd első külföldi útjára indult. A szalafisták nyomására ugyan az elnökhelyettesi pozíciót sem nő, sem keresztény nem tölthette be, az ország vezetőjének négy főtanácsadója között viszont képviseltethetik magukat. Az elnök kíséretével most Pekingbe, majd Teheránba látogat és az El nem kötelezettek mozgalmának csúcstalálkozóján vesz részt, de előtte az új vezető a szír ügy kapcsán is állást foglalt.

Murszí megválasztotta elnöki tanácsát, amiről egyelőre annyit tudni, hogy rendszeresen fog ülésezni, azt azonban nem, hogy mi lesz a feladata. A tanácsban három nő és két keresztény is részt vesz, a többi 16 tag iszlamista csoportokból került ki. Közülük egy nő, egy keresztény és két iszlamista alkotja a főbb tanácsadói blokkot.

A demokratikus rendszerváltásért Samir Murqus, az iszlám és a kereszténység közötti párbeszéd iránt elkötelezett keresztény író lesz a felelős. A keresztények hozzávetőleg tíz százalékát adják a 82 milliós lakosságnak és az utóbbi időben sorozatos támadások áldozata volt ez a kisebbségi csoport. Pakinam al Sharkawit, a Kairói Egyetem professzornőjét a politikai ügyekkel bízta meg az elnök, aki szerint ez a mérsékelt iszlám irányításra enged következtetni.  Az erősen konzervatív szalafista párt (Al-Nour) vezetője, Emal Abdel Ghafour a társadalmi kapcsolatokért, míg a külkapcsolatokért és a nemzetközi együttműködését a Szabadság és Igazságosság Pártjának (FJP) képviselője, Essam Al-Haddad lesz a felelős.

Az Al Ahram Center egyik politikai szakértője szerint Murszí mit sem teljesített abból, amit a választáskor ígért, csupán a szépítés kedvéért kérte fel Murqust és Sharkawit az említett posztokra és „egy újabb jele annak, hogy a Testvériség hogyan központosítja a hatalmat”. Az Április 6 nevű ifjúsági mozgalom vezetője úgy nyilatkozott, hogy „szemmel tartják, miként tartja meg ígéreteit Murszí és, ha eljön az ideje számon kérik az elnököt”.

Hogyan lesznek régi ellenségekből új barátok?

A külpolitikában máris egyfajta irányváltás figyelhető meg az új vezetés részéről. Múlt héten Murszí a régóta ellenséges és az egyébként Mubarakhoz közel álló Szaúd-Arábiába látogatott a két ország közötti feszültségek elsimítása érdekében.

Az utazás következő állomása Kína, amivel Egyiptom mintegy elismeri az ország gazdasági szuperhatalom voltát. Az ázsiai államban az innováció kap fő szerepet, több Egyiptomban megvalósuló fejlesztésről és befektetésről szóló megállapodást írnak alá. Így kilátásba helyezik az észak-afrikai országban egy erőmű, egy sótalanító üzem, ipari méretű pékségek és talán egy Kairó-Alexandria útvonalon közlekedő gyorsvasút megépítését is, de az internet korszerűsítéséről is szó lesz. A két ország kapcsolata az elmúlt tíz évben rohamosan fejlődött, míg kereskedelmük összértéke 1998-ban 610 millió dollár volt, 2008-ban ez 6,2 milliárd dollárra nőtt. Ugyan Egyiptom a kereskedelem terén deficitet könyvelhet el Kínával szemben, az erőteljes gazdasági fölénnyel rendelkező ország 10 milliárd dollár kedvezményes hitelre tett ígéretet a 2009-es Kína-Afrika Együttműködési Fórumon.

Iránnal több mint 30 éve nincs diplomáciai kapcsolata Egyiptomnak, de most, miután az új elnök letagadta az Izraelnek írt levelet Teheránba utazik, hogy részt vegyen az El nem kötelezettek mozgalmának csúcstalálkozóján, amelyet a Hidegháború idején hoztak létre azzal a céllal, hogy a fejlődő országok érdekeit képviselje. A túlnyomó többségben szunnita hívőkből álló ország mindig is politikai ellenfélként tekintett a síita Iránra. Mubarak uralma alatt Egyiptom a többi szunnita nemzettel fogott össze Irán befolyásnövelése ellen és így feszült kapcsolatba került Szíriával, a libanoni Hezbollahhal és a Gázai övezetet felügyelő Hamasszal is. Bizonyos elemzők attól tartanak, hogy a két ország a Muszlim Testvériség nyomására újból közeli kapcsolatot kíván kiépíteni egymással, azonban az FJP Külkapcsolati Egységének egyik tagja szerint Irán nem megfelelően lép fel a nemzetközi porondon, és Egyiptom ezért csupán feszültségmentes kapcsolatot akar kialakítani a jelenleg atomprogramja miatt elítélt országgal.

Elutazása előtt Murszí kijelentette, hogy elítéli Bassár al-Asszad, szír elnököt a hónapok óta tartó vérontás miatt és felkérte „új barátait”, az egyébként Szíria szövetségeseinek számító Iránt, valamint a Damaszkusz irán kevésbé elkötelezett Szaúd-Arábiát és Törökországot, hogy Egyiptommal együttműködve támogassák a jelenlegi szír rezsim távozását. Ankara üdvözölte a felvetést, míg Teherán azt üzente, hogy „megvan a saját véleménye Szíria belpolitikai kérdéseiről és meglátása szerint bármiféle külföldi beavatkozás meggátolja a reformok véghezvitelét az országban”.