Kínai sajtó: Amerika befoghatja

A kínai állami média hétfőn kikelt az Egyesült Államok ellen, azzal vádolva Washingtont, hogy folyamatos beavatkozásával a dél-kínai-tengeri vitába csak tovább szítja a feszültséget a térségben. Kína dühét az amerikai külügyminisztérium múlt pénteki közleménye váltotta ki, amelyben az USA aggodalmát fejezte ki a térség biztonságával és a vitatott hovatartozású Paracel-szigeteken felállított kínai helyőrséggel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy élénk figyelemmel kíséri a dél-kínai-tengeri eseményeket. 

A Kínai Kommunista Párt szócsövének tartott Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) úgy fogalmazott: az Egyesült Államok „befoghatja a száját” a témában, míg a China Daily szerint a „bajkeverő” Amerika „megérdemli a szidalmakat”.

Mindez azután történt, hogy szombaton a Kínai Külügyminisztérium bekéretett egy magas rangú amerikai diplomatát, hogy a külügyminiszter-helyettes személyesen is kifejezhesse nemtetszését és „országa tiltakozását”, amiért Washington bírálta Kínát a dél-kínai-tengeri helyőrség létrehozása miatt. A találkozón figyelmeztették az Egyesült Államokat, hogy tiszteletben kell tartania „Kína szuverenitását és egységét”, és távol kell tartania magát az ország ügyeibe való beavatkozástól.

Július végén Kína helyőrséget hozott létre a Dél-kínai-tengeren található Paracel-szigetek egyikén, kiváltva ezzel a régió tiltakozását. A helyőrséget Kína abból célból hozta létre, hogy a vitatott szigeteken katonai feladatokat láthasson el, illetve a szintén frissen létrehozott Szansa (Sansha) város közigazgatási központként szolgálhasson az egész Dél-kínai-tengeri térségben. A szigeteket Kína mellett több ország, köztük elsősorban Vietnám és a Fülöp-szigetek is magának követeli. Kína történelmi jogcímére hivatkozva állítja, hogy jogos tulajdonosa a szigetvilágnak. Az utóbbi években egyre nő a feszültség a térségben, Kína viszont magabiztosan, akár katonai erőt is alkalmazva lép fel a többi követelővel szemben.

A tulajdoni viták legfőbb kiváltó oka, hogy a régióban jelentős gáz- és olajkészletek találhatók még feltáratlanul a tenger alatt. Másfelől a délkelet-ázsiai szigetek környékén vezet a világ egyik legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala.