Minden idők legnagyobb áramszünete

India lakosságának több mint fele maradt áramellátás nélkül az ország északi részén kedden délután. A történelem eddigi legnagyobb áramkimaradása felhívta a figyelmet India infrastrukturális problémáira és sürgeti a kormányt, hogy megoldást találjon a mindennapos problémát jelentő áramellátási gondokra.

India lakosságának fele, körülbelül 620 millió ember maradt áram nélkül kedden az ország északi részén. Az áramszünet – ami a második nagyobb kimaradás volt két napon belül – helyi idő szerint délután egy óra körül kezdődött, és tizennyolc államot, valamint két szövetségi területet érintett India északi és keleti részén. Az áramellátási hálózat összeomlása miatt több száz vonat vesztegelt a nyílt pályán, leállt a főváros, Újdelhi metrórendszere, a közlekedési lámpák elsötétülése miatt pedig óriási dugók alakultak ki. A nagy irodaházak és a fővárosi reptér saját dízelgenerátoros áramellátásra kapcsolt át.

A közlekedési zűrzavar mellett a gyárak és kórházak működését is akadályozta a kimaradás, a legtöbb helyen generátorok használatával próbálták megoldani a kialakult helyzetet. A bányaliftek működésképtelensége miatt több száz szénbányász kényszerült a föld alatt várakozni órákon át és több százmillió dollárra becsülhető a vállalkozások közvetlenül az áramkimaradás okozta vesztesége.

A hatalmas áramszünet okaként hatóság azt nevezték meg, hogy néhány északi szövetségi állam több áramot fogyasztott a számukra a nemzeti hálózatból járónál, túlterhelve a rendszert. Az is hozzájárulhatott az incidenshez, hogy a szokásosnál kevesebb csapadék miatt az energiaellátás jelentős részét adó vízerőművek alacsony kapacitáson tudtak csak működni, illetve hogy a szárazság miatt a farmerek több áramot használtak fel a földjeiket öntöző vízpumpák működtetésére.

Az elektromos áramhoz való hozzáférés korántsem megfelelően biztosított India több részén, a háztartások mintegy egyharmada pedig egyáltalán nem rendelkezik áramellátással. A hatalmas országban csúcsidőben körülbelül 8-10%-kal haladja meg az áramigény a kínálatot, így gyakoriak az ellátási zavarok. Az e héten történt leálláshoz hasonló eset azonban még nem történt. Sokan úgy gondolják, hogy hatalmas szégyen volt a keddi leállás egy gazdaságilag feltörekvő, globális hatalomra pályázó államnak. A gondok súlyosságát jól példázza, hogy a hatalmas Indiának a szomszédos kis királyságtól, Bhutántól kellett támogatást kérnie a hálózatok teljes kapacitásának visszaállításához. Egyes elemzők szerint a két, egymás utáni és hatalmas tömegeket érintő áramkimaradás okozta közfelháborodás miatt India kormánya és miniszterelnöke, Manmohan Szingh kénytelen lesz reformokhoz folyamodni az energetikai ágazatban.

A gyakori kimaradások több okra vezethetők vissza. Az állami monopólium alatt lévő szénkitermelést végző vállalat egyszerűen képtelen elegendő szenet bányászni az energiaigény kielégítésére, dacára annak, hogy India a világ ötödik legnagyobb szénkészletével rendelkezik. A nyersanyaghiány miatt – az ország áramellátásának mintegy felét fedező – szénerőműveket gyakran drága importált szénnel kell működtetni. Az importköltségek miatt az erőműveket üzemeltető vállalatok közül sok a csőd szélén táncol. Az áramellátási hálózat komoly fejlesztésekre szorul: a McKinsey tanácsadó cég jelentése szerint 110 milliárd dollárt kéne költeni a rendszer modernizálására. Emellett az áramot a végfelhasználókhoz eljuttató cégek legtöbbje fizetésképtelenné vált. Az áram árát ugyanis politikai okokból mesterségesen alacsonyan tartják, így a fogyasztók gyakran az előállítási költségnél is kevesebbet fizetnek az energiáért – írta szerdai blogposztjában a The Economist.

A kimaradások felhívták a világ és India figyelmét arra, hogy milyen komoly infrastrukturális gondok leküzdésére van szükség a térségben. Ahhoz, hogy az indiai gazdaság 8-9 százalékos növekedést tudjon produkálni, folyamatos, megszakításmentes és jelentősen növekvő áramellátásra lenne szüksége. A kormány a közelmúltban ambiciózus célokat fogalmazott meg az energiatermelés bővítése terén. Azonban annak ellenére, hogy számos új erőművet kapcsoltak rá a hálózatra, több beruházás súlyos késésekkel küszködik, részben bürokratikus akadályok, részben környezetvédelmi aggályok miatt, s az atomenergia-termelés jelentős növelésére irányuló kormányprogram sem halad jól a tavaly márciusi fukusimai atomkatasztrófa óta.

Az áramellátás megfelelő biztosítása mellett az út- és vasúthálózat, valamint a kikötők fejlesztése is sürgető lenne, hiszen mindezek elhanyagolt állapota és rossz minősége hátráltatja a termelést és a gazdasági növekedést. Külföldi befektetők gyakran fordulnak el az országban való tevékenységtől az elavult infrastruktúra miatt. Mindezek ellenére a lassuló – a központi bank keddi előrejelzése szerint a jövő márciusig tartó üzleti évben 6,5 százalékos, azaz kilenc éve most legalacsonyabb ütemű – gazdasági növekedés miatt a kormány úgy döntött, nem viszi véghez a következő öt évre tervezett infrastrukturális fejlesztések nagy részét.

A kormány hivatalos közleménye szerint kedden késő estére az áramszolgáltatást az érintett területek 80%-án helyreállították, azonban a teljes hálózat megjavítására szerdáig várni kellett.