Raúl Castro titokzatos ázsiai útja

Raúl Castro kínai és vietnámi útjáról ugyan pontos részleteket nem közöltek, mégis sejteni lehet, hogy a kubai vezetőt a pénzügyi és külgazdasági célok mellett motiválta a két ázsai ország sikeres piacgazdasági reformjainak „tanulmányozása” is.

Múlt héten Raúl Castro kubai elnök ázsiai körutat tett, amelynek során ellátogatott Kínába, majd Vietnámba is. Útjáról sem előzetesen, sem később nem hoztak nyilvánosságra pontosabb részleteket.

A kínai fél közleménye is csak annyit árult el, hogy Castro július 4-7. között látogat el Pekingbe a kétoldalú kapcsolatok erősítése és több együttműködési megállapodás megkötése céljából. Az egyeztetések eredményeként a kubai vezető nyolc egyezménnyel térhetett haza, köztük pénzügyi együttműködési (köztük segélyezési és kamatmentes hitel nyújtó) és technikai segítségnyújtási megállapodással.

Azonban Raúl Castro vietnámi látogatásáról – a diplomáciai protokollal járó szokásos tiszteletkörökön kívül – eddig semmilyen konkrét információ nem látott napvilágot. Előzetesen is csak annyit lehetett tudni, hogy Nguyen Phu Trong, a Vitenámi Kommunista Párt főtitkára meghívásának tesz eleget Castro.

Elemzők szerint Havanna egyrészt külgazdasági kapcsolatait szeretné megerősíteni a jövőben, mivel még elég bizonytalan az őszi venezuelai elnökválasztás kimenetele – nem lehet tudni, hogy Chávez esetleges veresége (vagy betegségének elhúzódása) esetén milyen lenne az új venéz kormány Kuba-politikája -, Castro második legfontosabb kereskedelmi partnere, Kína felé fordul. A két ország közötti kereskedelem mérlege 1,8 milliárd dollárt tett ki 2010-ben, jelentős (körülbelül 1,2 milliárd dolláros) kínai aktívummal.

Vietnám pedig amellett, hogy a karibi szigetország legfontosabb rizsexportőre, szénhidrogén-lelőhelyek utáni kutatást is végez a Mexikói-öböl kubai vizének mélyén, valamint fontos partnere az elektronikai ágazatban.

Másrészt Kuba számára pozitív példaként szolgálhat mindkét ázsiai ország a kommunista rezsim keretein belül megvalósítható piacgazdasági reformok tekintetében, amelyekkel Havanna is jó ideje próbálkozik – eddig kevés sikerrel, míg Kína és Vietnám is gyors növekedést könyvelhettek el.