Botrányba fulladt Japán és Dél-Korea katonai közeledési szándéka

A dél-koreai kormány növekvő belpolitikai feszültségek miatt kénytelen volt elnapolni a Japánnal kötendő katonai együttműködési megállapodás aláírását, miután hatalmas felhördülést okozott, hogy Szöul az ország korábbi gyarmattartójával és annak hadseregével tervez szerződésre lépni.

A paktumot az eredeti tervek szerint pénteken kellett volna megkötni, miután mindkét ország kormánya rábólintott, azonban Szöul az utolsó utáni pillanatban az aláírás elhalasztását kérte.

A dél-koreai kormánypárt frakcióvezetője szerint a megállapodás szándéka a lakosságban fájó emlékeket idéz fel és erőteljes ellenérzéseket vált ki, emiatt a ratifikációt nem szabad elsietni. A dél-koreaivezetés a nemzetgyűlés elé terjeszti a kérdés megvitatását, azonban sokak szerint az ügy jelentősége miatt meghaladja a törvényhozás kereteit, ezért célszerű lenne társadalmi vitát indítani róla.

A két ország az egyezmény alapján egy információ-megosztási rendszert hozna létre, amelynek keretein belül többek között az észak-koreai nukleáris programmal és rakétavédelemmel, valamint Kína katonai műveleteivel kapcsolatos értesüléseiket osztanák meg egymással. A japán vezetés érvelése szerint e két irányból érzékelhető egyre erőteljesebb katonai jellegű fenyegetések miatt a régió biztonságának elérése érdekében létfontosságú  lenne a paktum útjára indítása.

Ugyanakkor az 1910–1945 közötti brutális japán gyarmati uralommal kapcsolatos történelmi sérelmek és Japán által vitatott hovatartozású, dél-koreai ellenőrzés alatt álló Dokdo-szigetekkel kapcsolatos területi vita is lassítja Szöul és Tokió közeledését, habár mindketten az Amerikai Egyesült Államok szövetségesei. Mindezek mellett Szöul kárpótlást követel Tokiótól, amiért a japán hadsereg a második világháború idején szexuális rabszolgaságra kényszerített számos dél-koreai nőt. Ráadásul kritikusok szerint a félsziget déli országa a szerződés megerősítésével maga ellen hangolná Kínát, akivel kereskedelmi kapcsolata egyre nagyobb méreteket ölt, így a jó viszony fenntartása elengedhetetlen a szöuli vezetés számára.

Dél-Korea külügyminisztere hétfőn bocsánatot kért a lakosságtól a japán kollégája által „történelmi jelentőségűnek” nevezett egyezmény előzetes nyilvános megvitatása nélküli jóváhagyása miatt. Ri Mjong Bak dél-koreai elnök egyik beszédében azonban kijelentette, hogy a katonai együttműködés beindítása mindkét országnak érdeke, így ő mindenképpen azon fog dolgozni, hogy megszerezze a parlament és népének támogatását a kérdésben az elnökválasztás előtt, amire az idei évben kerül sor.