Visszakapjuk a zárolt uniós pénzeket

A pénzügyminiszteri tanács pénteken az Európai Bizottság javaslatára felülvizsgálja március 13-án hozott döntését a Magyarország számára 2013. január 1-től elérhető kohéziós források befagyasztásáról. A deficiteljárás alól azonban legkorábban csak jövő tavasszal kerülhet ki az ország.

Visszavonja pénteken az EU pénzügyminiszteri tanácsa azt a március 13-án hozott döntését, amellyel közel 500 millió eurót zárolt a Magyarország számára 2013. január 1-től pénzügyi kötelezettségvállalás formájában elérhető kohéziós forrásokból. A pénzügyi szankció kilátásba helyezését az Ecofin március közepén azzal indokolta, hogy Budapest elmulasztott eleget tenni a Tanács 2009-es ajánlásainak, amelyek a túlzott mértékű államháztartási hiány „strukturális és fenntartható” kiigazítását írta elő 2011 végéig.

A dán elnökséghez közel álló források szerint a tanácsi procedúra során egyetlen tagállam sem kérdőjelezte meg az Európai Bizottság május 30-i javaslatának jogosságát, ami az április 23-án benyújtott, aktualizált konvergencia-program alapján a március 13-án az alapok egy részének felfüggesztéséről hozott döntés érvénytelenítésére kérte a tagállamokat. „Ezt senki sem kérdőjelezte meg, sima döntést várok” – közölte szerdán a BruxInfo érdeklődésére egy elnökségi forrás.

Az Ecofin korábban az éves magyar GDP körülbelül 0,5 százalékának megfelelő összeg, azaz az ország számára a 2013-ban elérhető kohéziós alapok 29 százalékának a zárolásával fenyegette meg Magyarországot abban az esetben, ha még idén nem hoz hathatós intézkedéseket az államháztartási hiány GDP-arányosan 3 százalékos biztos tűréshatár alatt tartására 2012-ben és 2013-ban. Erre szeptember 13-ig adott határidőt a Tanács. A magyar kormány azonban a márciusi döntéskor elérte, hogy erőfeszítéseinek pozitív visszaigazolása esetén már június 22-én megszülethessen a verdikt. Ehhez 2012-ben a konvergencia-programban rögzített hiánycélnak megfelelően GDP-arányosan 2,5 százalékra kellett leszorítania a hiányt, és 2013-ban is biztonságosan a 3 százalékos tűréshatáron belül kellett maradnia a deficitnek, teljes egészében szerkezeti intézkedésekkel helyettesítve az addigi, nem fenntarthatónak ítélt egyszeri intézkedéseket.

A konvergencia-program áttanulmányozása során Brüsszel arra a következtetésre jutott, hogy 2012-ben teljesülni fog a 2,5 százalékos hiánycél, 2013-ban pedig 2,7 százalékos lehet, vagyis jóval a 3 százalékos küszöbérték alatt marad.

A BruxInfo által folytatott háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy igazából két fontos változást lát a magyar térfélen az április előtti állapothoz képest az Európai Bizottság, amelyek arra sarkallták, hogy annak megállapítását kérje a pénzügyminiszterektől, Magyarország eleget tett a márciusi tanácsi ajánlásoknak és jelen szakaszban nem lát okot további lépések megtételére a deficiteljárás keretében. A kettő közül az tűnik a fontosabbnak, hogy a kormány 2012-ben a GDP több mint 2 százalékával (2,25%) egyenértékű strukturális kiigazítást tervez, ami a Bizottság szemében látványos szakítás az egyszeri intézkedésekkel teletűzdelt korábbi magyar hiánykorrekciós gyakorlathoz képest. Brüsszel jórészt éppen a 2010-ben és 2011-ben elvárt 0,5 százalékos szerkezeti kiigazítás elmulasztása (sőt a strukturális egyenleg kifejezett romlása) miatt javasolta februárban a továbblépést a deficiteljárásban. Annak ellenére, hogy 2004-óta először, a magyar hiány számszerűen az előírt szint alatt volt, sőt jelentős többletet mutatott 2011-ben. Ez azonban a Bizottság szerint csak a magánnyugdíj-pénztári vagyon államkasszába való átterelésének, azaz egyszeri intézkedésnek volt köszönhető, aminek hatását a GDP 10 százalékát becsülte.

2012-ben ezzel szemben már nem érheti ebből a szempontból szó a ház elejét. Forrásaink szerint a másik tényező, ami sokat nyomott a latba, hogy a 2012-es költségvetésben még mindig számottevően jelenlévő egyszeri intézkedéseket, mindenekelőtt az ágazati válságadókat állandó bevételi forrást jelentő adókkal helyettesítette 2013-ban a kormány, lényegében megfelelve ezzel a fenntarthatóság követelményének.

Brüsszelt a látható javulás ellenére továbbra sem nyűgözik le azok a módszerek, ahogy a magyar kormány úrrá próbál lenni a deficiten és a magas államadósságon. Helytelenítik azt, hogy szerintük Budapest még mindig elsősorban a bevételek növelése, és nem pedig a kiadások lefaragása révén próbál javítani az államháztartás egyenlegén; 2012-ben még mindig csak a GDP 0,9 százalékára becsült egyszeri intézkedéseknek köszönhetően tartja a 3 százalékos szint alatt a hiányt (enélkül 3,4 százalékra becsülik azt); és az újonnan bevezetendő adók közül több, például a pénzügyi tranzakciós illeték, vagy a telefonálási adó torzíthatja a versenyt.

„A konszolidációs erőfeszítések néhány kérdést vetnek fel a minőséget illetően, mivel főleg a bevételi oldalra összpontosítanak és a romló üzleti környezet fényében akadályozhatják a gazdaság növekedését..” – áll a Bizottság május 30-i értékelésében.

„Ez azt jelenti, hogy továbbra is jelentős a bizonytalanság az esetleges magasabb hiányt illetően” – érvel a közleményhez csatolt háttéranyagában a Bizottság, hozzátéve, hogy a deficiteljárás során eddig felmutatott magyar mérleg is óvatosságra int. Ezért a testület továbbra is éber figyelemmel kíséri majd a márciusi tanácsi ajánlásokra válaszul elfogadott magyar intézkedések végrehajtását.

Mindez részben magyarázatot ad arra, hogy az Európai Bizottság a magyar megfelelés kimondása ellenére miért nem javasolta már a jelenlegi szakaszban a deficiteljárás megszüntetését Magyarországgal szemben. Brüsszelt egyfelől óvatosságra inti az eddigi magyar mérleg és a felmentés előtt látni akarja, hogy ténylegesen teljesültek-e a célok. Ez egyúttal technikai kérdés is, hiszen elvileg csak lezárt gazdasági év és az arról rendelkezésre álló végleges statisztikai adatok alapján hirdethet Brüsszel ítéletet. Márpedig a 2012-es évről csak 2013 tavaszán állnak majd rendelkezésre a végleges hiányadatok, így szakértők szerint Brüsszel legkorábban jövő év áprilisában-májusában javasolhatja a hiányeljárás megszüntetését.

Forrásaink ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy ehhez nem lesz elég számszerűleg is hozni a 2012-es 3 százalékos hiányt. A Bizottság tavaszi előrejelzésének arról is meg kell győződnie, hogy 2013-ban és 2014-ben is folytatódik a kedvező trend. Ezért is fogalmazott úgy a Bizottság, és tesz majd így pénteken a Tanács is, hogy jelen szakaszban nem látnak okot további lépések megtételére a deficiteljárás során.

Az Ecofin egyébként pénteken a Bizottság javaslatára Németországgal és Bulgáriával szemben megszünteti a túlzott mértékű hiány miatt indult eljárást. Ezzel a 27-ből 6 tagállammal szemben nem fog folyni a procedúra, 21-gyel szemben viszont igen.

Érdekesség, hogy a németek számára pozitív döntést nem csak a 2011-es végleges adatok, hanem az 2012-es várható költségvetési adatok alapján javasolta Brüsszel, ami első pillantásra akár kettős mércét is sejtethet. Ugyanakkor diplomaták szerint a Bizottságnak ebben az esetben mérlegelési jogköre van (itt lép be az a bizonyos magyar múlt), ráadásul Berlinnek most 0,9 százalék körüli deficitet becsül idén Brüsszel, ami azért jócskán a 3 százalékos szint alatt, vagyis hibahatáron kívül van.