Mexikó: diáktüntetés írja át a kampány forgatókönyvét

Az utóbbi évek legnagyobb diákmegmozdulása alakult ki Mexikóban az elmúlt napokban. A „Yo Soy 132” nevű mozgalom az interneten szerveződött, sikerét az bizonyítja, hogy ezreket képes megmozgatni egy-egy demonstráció alkalmával. Az elnökválasztási kampány új fordulójához érkezett, noha a jelölteknek még fejtörést okoz, hogy miént reagáljanak az újonnan kialakult helyzetre.

Egy hónap van hátra a mexikói elnökválasztásig, noha a jelöltek közötti első vita botránya, már elcsendesült, az utóbbi hetekben majdcsak unalmasnak tűnő kampány állóvizét új tényező zavarja meg. A latin-amerikai országban jelenleg zajló eseményeket néhány külföldi lap a 2011-es arab történésekre utalva „Mexikói tavasznak” a főszereplőket pedig a spanyol tüntetők, vagy a New York-i Occupy Wall Street mozgalom után „felháborodottaknak” (indignados) is nevezik. A diákok által kezdeményezett mozgalom a napokban nagy lépést tett, mivel megtartotta első közgyűlését.

Kampányból ellentüntetés

Enrique Peńa Nieto a kampány során, vezető pozíciójának megőrzése érdekében, nem tett eleget a mexikói egyetemek meghívásainak, tevékenységét beszédekre, „spot”-okra és a közösségi oldalakra koncentrálta. A PRI jelöltje az őt ért kritikák eloszlatása végett május 11-én végül elfogadta az egyik jezsuita felsőoktatási magánintézmény, az Iberoamerikai Egyetem meghívását. Azonban, miközben Nieto 400 diáknak tartotta az előadást, az egyetem területén több száz társuk kezdte követelni a priista politikus (priistának nevezik a PRI színeihez tartozókat – a szerk.) távozását. ” Kifelé Peńa” ; „Az Ibero nem szeret téged”; „gyilkos” kiabálták. Nietónak végül a hátsó ajtón kellett távoznia, hogy elkerülje az összeütközést.

Az eseményeket az gördítette tovább, amikor Arturo Escobar, a PRI-PVM koalíció kampányszóvivője a tüntetőkről azt állította, hogy a rivális Andrés Manuel López Obrador szimpatizánsai, valamint utalást tett rá, hogy nem egyetemisták voltak. Tetézte a felháborodást, hogy a jelölt támogatójának hírében álló Televisa tévétársaság röviden, Nietónak kedvezően adta le a történteket. Válaszként 131 iberós diák videófelvételt tett közzé, amelyen cáfolták Escobar állítását és igazolták, hogy az egyetemhez tartoznak. A mozgalom a közösségi oldalakon kezdett szerveződni, #YoSoy132 néven, a 132 itt már arra utal, hogy az Ibero 131 diákjához bárki csatlakozhat, és csatlakozott is, országszerte megalakultak a Yo Soy 132 szervezetek.

A mozgalom legelső akciója a Televisa Santa Fé épülete előtti tüntetés volt, amelyen már nem csak az Ibero, hanem állami és magánegyetemek diákjai és oktatói egyaránt részt vettek, több ezres tömeg gyűlt össze. Mexikó legnagyobb tévétársaságától azt követelték, hogy a valósághoz hűen közvetítse az egyetemen történteket.

A következő felvonulást, a Mexikóváros központjában lévő Estela de Luznál szervezték, ez a helyszín is szimbolikus volt, mivel a kormány 2012-ben, a Mexikói Forradalom 100. és a Függetlenség 200. évfordulójának alkalmából adta át az emlékművet, amelynek építési költsége durván túllépte a tervezett költségvetési keretet. A tiltakozó menethez 15 felsőoktatási intézmény diákjai mellett dolgozó fiatalok, idősebbek is csatlakoztak. A felvonulók minden korosztályból érkezte, ezt jól tükrözik az alábbi megszólalások.

A 61 éves Garciela Galán, aki négy éve munkanélküli, azt nyilatkozta, hogy „Köszönöm fiatalok, csak ti menthetitek meg Mexikót”. A 21 éves egyetemista, Karen a PRI ellen vonult fel, „Azért vagyok itt, hogy végezzek a PRI-vel!”, de volt olyan, aki ironikusan csak annyit jegyzett meg Nietóval kapcsolatban, hogy „Még az exem sem ennyire hazug.” A résztvevők transzparenseinek többsége is e szerint oszlott meg, „Le a tévédemokráciával!” ; „Iskolákat, nem telenovellákat akarunk!” hirdették többen, és voltak akik „Egy szavazatot se Enrique Peńa Nietóra!” és hasonló frázisokat írtak a plakátjukra.

A menet a Chapultepec Park bejárata előtt állt meg, ahol felolvasták főbb követeléseiket, melyek többsége megegyezik a napokban a Mexikói Autonóm Állami Egyetem(UNAM) campusában tartott első közgyűlésen elhangzottakéval.

Nem felednek

„68 emlékeitől ég a kezünk” – ezzel a felkiáltással kezdődött a Közgyűlés, amelyen valamennyi mexikói egyetemből voltak diákok.

A Yo Soy 132 mozgalom magát „autonómnak és minden párttól függetlennek”, a két tévéadó manipulációját és a régi rendszert megtestesítő, Peńa Nieto ellenesnek nevezte. 15 munkacsoport alakult,  amelyeken a vitatott témák a mozgalom jövőbeli tevékenysége, a sajtó, a környezetvédelem, kultúra kérdésében való állásfoglalás, oktatás és egészségügyi politika voltak.

Felolvasták azokat a követeléseket, amelyekről a későbbiekben szavazni fognak. A jelenlévő egyetemeket képviselő felszólalók beszédeikben elítélték a Ciudad Juárez-i nők elleni gyilkosságokat, Calderón kormányának tehetetlenségét a drogháborúban, a sikkasztás gyanújába keveredett, Oktatási Dolgozók Országos Szakszervezetének elnökét, Elba Esther Gordillót.

Június 5-re újabb megmozdulást szerveznek a mozgalom tagjai, és tiszteletüket fejezték ki a külföldi csoportosulások, a spanyol M15 és a New York-i Occupy Wall Street felé, akiknek képviselőivel a következő napokban veszik fel a kapcsolatot. Művész körökben többen is szimpatizálnak a diákokkal, Gael García Bernal színész a szolidaritását fejezte ki, de a napokban megrendezett Wirikuta fesztiválon fellépő Calle 13 frontembere is a „132” felirattal a hátán jelent meg. A mozgalom követeli, hogy a július 10-én megrendezésre kerülő második vitát az elnökjelöltek között az állami televízió közvetítse, valamint kilátásba helyezték egy harmadik szükségét is. A diákok közül többen jelentkeztek a választások monitorozására, de erre a célra az ENSZ is küld megfigyelőket.

Borult a papírforma

Egy hónappal a választások előtt olyan fordulat következett be, amelyre egyik párt sem volt felkészülve. Lehet, hogy a PRI, a PAN, a PRD vagy a PANAL kampánystábja rendelkezett tervekkel arra az esetre, ha a szervezett bűnözés vagy az erőszak akadályt gördít eléjük, de a diáktüntetés nem volt a pakliban. Ennek megfelelően nem reagáltak jól az eseményekre, igaz mindegyik jelölt kommunikált valamilyen választ a történtekre, Peńa Nieto azt hangoztatta, hogy egy demokráciában helye van a többféle véleménynek.

A PRI reakciójának sikertelenségét bizonyítja, hogy jelöltjük népszerűsége megsínylette az Ibero-incidenst. Vázquez Mota megpróbált a mozgalom támogatójaként fellépni, de kevés sikerrel. Az elnöki szék várományosai idegenek maradtak egy olyan megmozdulással szemben, amelyet a lakosság szervezett, amely konkrét kéréseket és problémákat fogalmazott meg. Úgy tűnik, hogy a civil szerveződés kellemetlen tényező a számukra, ezért hiányzik az interakció a két fél között, jelenleg inkább csak személői a történéseknek.

A tüntetés nagy meglepetése hogy nem állami egyetemről indult. „Ez egy olyan bomba volt, amelyet még a legelőrelátóbb megfigyelő sem várt, azt jelenti, hogy a magánegyetemek diákjainak sincs megoldva az élete” – nyilatkozta María Elena Meneses, a Tecnológico de Monterrey oktatója. Nagy kérdés, hogy a megmozdulásnak milyen hatása lesz a július 1-jei választáson. Az az előny, amit Peńa Nieto a kezdettől fogva fenntartott, csökkent, ráadásul az elmúlt néhány napban publikált  közvélemény-kutatások megerősítik, hogy Vázquez Motát megelőzte López Obrador.

Hasonló események zajlottak Spanyolországban a novemberi választások előtt, azonban ott végül a tüntetések nem befolyásolták az eredményt, Mariano Rajoy favoritként indult, és győzött. A 2006-os mexikói választásból kiindulva, amikor Obrador sokáigvezetett, majd mégis Calderón lett az elnök, hogy ki foglalja majd el Los Pinos-t már korántsem annyira egyértelmű, mint hónapokkal ezelőtt. A semmiből alakult „Yo Soy 132” mozgalom az utolsó pillanatban forgatta fel a kampányt, és borította az eddigi papírformát, szervezői az UNAM-on tartott Első Közgyűlésről készült galéria alá, a következő mondatot írták: „Ennyi összegyűlt fiatal, ennyi remény, együttműködés, illúzió. Ha így folytatjuk meddig jutunk?” – ez most a kérdés.