A lengyel kormány és a szurkolók harca az EB árnyékában

A közelgő futball Európa-bajnokság ellenére tovább dúl a lengyel kormány és a keményvonalas futballszurkolók közötti nemhivatalos háború Lengyelországban. Ennek legutóbbi fejleményeként a rendőrség 42 személyt vett őrizetbe, akiket többek között szervezett bűnözői csoport létrehozásával és kábítószer-kereskedelemmel vádoltak meg a hatóságok.

A lengyel focidrukkereknek már a múltban is számtalanszor meggyűlt a bajuk a hatóságokkal, azonban az elmúlt időszakban határozott harc bontakozott ki a kormány és a drukkerek között, mely során hol egyik, hol másik oldal lépéseitől volt hangos a sajtó.

Az események elfajulásához elsősorban a tavaly májusban megrendezett Lengyel Kupa döntőn történtek vezettek. A rendőrség korábbi figyelmeztetései ellenére a Lengyel Labdarúgó Szövetség (PZPN) a biztonsági szempontokból nem megfelelő bydgoszczi stadionban rendezte meg a Legia Varsó és Lech Poznań közötti, a két szurkolótábor között lévő közismerten ellenséges viszony miatt problémásnak ígérkező meccset. A meccset követően a rendőrség nem tudta kordában tartani a két tábort, melynek tagjai a pályán ütköztek meg egymással és a biztonsági erőkkel. Az eset nagy média-visszhangot kapott Európa szerte és rávilágított a lengyel stadionokban uralkodó kétes állapotokra.

Érthetően az Európai Labdarúgó Szövetség vezetői komoly figyelmeztetésben részesítették a lengyel szervezőket, hiszen egy évvel az Ukrajnával közösen rendezett futball Európa-bajnokság előtt nem könnygázfelhőben úszó stadionok és a szurkolókat csak gumilövedékekkel megfékezni tudó rendőrök képeit akarták látni Lengyelországból.

Már a történtek másnapján komoly szankciókkal sújtották a két klubbot és Donald Tusk miniszterelnök meghirdette a kormány futball-huliganizmus elleni programját, mellyel kezdetét vette a kormány és a fanatikus szurkolók közötti adok-kapok. A kormány bejelentését követő hetekben számos meccset zárt kapuk mögött rendeztek meg, a korábbi felvételeken azonosított randalírozó szurkolókat látványos rendőri akciók keretében tartóztatták le és megtiltották a problémásnak számító szurkolótáborok utazását csapatuk idegenbeli meccseire.

A kormány hosszú távú intézkedései között szerepelt a büntető törvénykönyv hatályos részeinek a szigorítása, a stadionok biztonságának a növelése, fokozott rendőri jelenlét biztosítása, valamint az egyes szurkolói csoportok és elsősorban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnözők közötti kapcsolatok feltérképezése és felszámolása.

A szigorú intézkedésekre válaszul a drukkerek külön tüntetéseken és magukon a meccseken juttatták kifejezésre nemtetszésüket a kormány politikájával szemben, elsősorban a miniszterelnököt támadva. A tiltakozások a leglátványosabban az őszi parlamenti választások során nyilvánultak meg, mikor a legtöbb városban tüntető szurkolók csoportjai várták – az országot külön kampánybuszon bejáró – miniszterelnököt.

A Polgári Platform (PO) választási győzelme óta – némileg furcsán az erős állami fellépést korábban sokszor zászlajára tűző, ellenzéki Jog és Igazságosság Párt (PiS) több tagja a kampány során szimpátiájáról biztosította a „hazafias” szurkolókat – a események a korábban látottak szerint folynak. A kormány hol kevésbé – hol jobban sikerült lépésekkel igyekszik rendet teremteni a stadionokban és azokon kívül, míg a drukkerek minden eszközt megragadnak ahhoz, hogy nyilvánosan fejezzék ki elégedetlenségüket.

Legutóbbi epizódként kommandósok tartóztattak le több tucat szurkolót országszerte, többek között a Legia Varsó keményvonalas szurkolóinak nem hivatalos vezérét is. A hatóságok szerint az egyik ismert lengyel maffiafőnökkel együttműködve foglalkoztak kábítószer-kereskedelemmel. A szurkolók válaszára valószínűleg nem kell majd sokáig várni. Szintén kérdéses, hogy mennyire tudja a varsói vezetés elérni azt a szándékát, hogy a napokon belül kezdetét vevő európai futballünnep tiltakozásoktól mentes és zavartalan lebonyolítású legyen.