Japán segéllyel édesgeti magához a csendes-óceáni szigeteket

A csendes-óceáni és japán vezetők hétvégi, Okinava szigetén tartott csúcstalálkozóján a szigetország ígéretet tett, hogy a következő három évben félmilliárd dollárral fogja támogatni a szigetvilág nemzeteit. Elemzők szerint a segély célja, hogy Japán megerősítse helyzetét a régióban Kínával szemben.

A csendes-óceáni és japán vezetők hétvégi, Okinava szigetén tartott csúcstalálkozóján a szigetország ígéretet tett, hogy a következő három évben félmilliárd dollárral fogja támogatni a szigetvilág nemzeteit. Elemzők szerint a segély célja, hogy Japán megerősítse helyzetét a régióban Kínával szemben.

A 16 ország részvételével zajló csúcstalálkozó központi kérdése a tengerjog volt, mivel a régió biztonságát és területét fenyegetve egyre növekszik Kína tengeri hatalma. A kétnapos ülés végén – amelyen első alkalommal az Egyesült Államok is képviseltette magát – a résztvevők aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozták a nemzetközi szabályok szükségességét és azok betartásának fontosságát a tengereken – tudósított az AFP.

Az utóbbi időben Kína nagy hangsúlyt fektet befolyásának növelésére a Csendes-óceánon, ami miatt több nemzettel is összetűzésbe került a régióban. A Fülöp-szigetekkel április eleje óta tartó konfliktus a Dél-kínai-tengeren található szigetek feletti vita miatt alakult ki. Az ügy azóta sem oldódott meg, így a két ország viszonya továbbra is rendkívül feszült, ami a kereskedelmi kapcsolatokra is kedvezőtlen hatást gyakorol. Peking másik jelentős, évek óta elhúzódó összetűzése az Okinava és Tajvan között található Szenkaku/Tiaojü szigetek feletti fennhatóság miatt alakult ki Japánnal.

A találkozót a kínai China Daily a „Kína elszigetelése érdekében folytatott csekkfüzet-diplomáciaként” jellemezte, az Egyesült Államok meghívása is ennek a jele a lap által megszólaltatott kínai szakértők szerint. Másrészt az 1997 óta megtartott csúcstalálkozók egyik stratégiai célja, hogy Tokió megszerezze az érintett országok támogatását az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává válásához – amit Kína hevesen ellenez.

„A fiskális helyzetünk szűkös a (2011. március 11-i) katasztrófa miatt. Ugyanakkor nem fogunk befelé fordulni, hanem továbbra is hozzá fogunk járulni a világ békéjéhez és prosperitásához” – közölte Noda Josihiko japán miniszterelnök.

A fórumon idén először tárgyaltak tengerbiztonsági és védelmi kérdésekről, és szó esett a természeti katasztrófák kezelésének lehetőségeiről is. Japán megosztotta a többi nemzettel a tavaly márciusi földrengés utáni tapasztalatait. Noda Josihiko japán miniszterelnök azt mondta, országa vállalni fogja egy, a természeti katasztrófák kezelésére irányuló biztosítási program elindításának költségeit, amelyet a Világbankkal közösen terveznek megvalósítani. A tervezetek szerint a biztosítási program keretében egy későbbi természeti katasztrófa esetén rövidtávú likviditást biztosítanának az érintett kormányoknak. A félmilliárd dolláros segély mellett tehát a biztosítási program költségeit is vállalja Japán, amelynek összege 5,7 millió dollár.

A hatodik alkalommal megtartott csúcstalálkozóra Japán az utolsó pillanatban lemondta a Fidzsi-szigetek miniszterelnökének meghívását, amely döntésnek komoly távlati hatása lehet a japán–fidzsi kapcsolatokra. Az állam nem megfelelően halad a demokratizálódás útján, ezért Japán az elszigetelés politikáját választva akar nyomást gyakorolni a Fidzsi-szigetekre. A múlt héten tartott találkozó jó lehetőség lett volna a hat éve uralmon lévő és elszigetelt fidzsi miniszterelnöknek, hogy visszatérhessen a nemzetközi közösségbe. Egy fidzsi akadémikus szerint a lépés annak a jele, hogy Japán elkötelezett a „régi” regionális rend mellett, s ellenzi annak átalakulását.