A demokráciához vezető úton

Egyiptom szerdán újabb lépést tett a demokráciához vezető úton. Helyi idő szerint reggel nyolc órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek, már ekkor több helyen is hosszú sorok kígyóztak az utcákon. Szinte ünnepi hangulat uralkodott, az emberek izgatottan várták az első alkalmat, mikor beleszólhatnak az ország elnökének kiválasztásába.

A szavazólapon 13 jelölt neve szerepel, habár a cédulák kinyomtatása után ketten visszaléptek. Az első forduló eredményei legkorábban hétvégén jelenhetnek meg, amennyiben az első fordulóban senki nem nyeri el a szavazatok többségét, akkor június közepén sor kerülthet a második fordulóra. Az egyiptomiak azt várják az új vezetőtől, hogy rendbe hozza az ország helyzetét, gondolva mind a biztonság fenntartására, mind gazdasági, politikai problémákra.

A CNN információi szerint a választás tisztaságát mintegy 30 ezer önkéntes felügyeli az egész országban, akik a szerdai nap folyamán néhány kisebb tüntetéstől eltekintve nem jelentettek komolyabb eseményt, amely megzavarta volna a folyamatot. Néhány szavazóhelyiségnél ugyan egyes jelöltek támogatói próbálták befolyásolni a szavazókat, csak csekély jogsértésekre került sor.

Az egyik független jelölt – aki korábban Mubarak miniszterelnöke volt -, Ahmed Shafik ellen kisebb tömeg tüntetett, akik meg is dobálták az elnökjelöltet kövekkel és cipőkkel, miközben szavazni ment, de nem sérült meg.

Az országban továbbra sem szorult vissza az a gondolat, hogy a nagy hatalommal rendelkező Legfelsőbb Katonai Tanács (SCAF) megpróbálja majd befolyásolni a választás eredményét és késleltetni a reformokat, valamint a demokrácia bevezetését. A kétkedőket az sem győzte meg, hogy a tanács az utcákon, hangosbemondón keresztül azt hangoztatta, hogy lemond a hatalomról a megválasztott elnök és kormány javára. A CNN-nek nyilatkozó elemző, Maajid Nawaz véleménye szerint sem fog tudni a katonai kormányzás olyan egyszerűen lemondani az ellenőrzésről, de talán e helyett mindig ott lesz a háttérben és igyekszik majd befolyásolni fogja a kormányt.

A nyugati országok bizalmatlanok az iszlamistákkal szemben, míg Izrael attól fél, mi lesz az 1979-ben Egyiptommal kötött békeszerződésének sorsa és hogyan hat majd a palesztinokra a Muszlim Testvériség esetleges győzelme. A washingtoni külkapcsolatokért felelős bizottság szerint, habár rendben zajlottak eddig a választások „ez nem lesz egy sima ügy”.