Brüsszel ultimátuma a Google-nak

A Bizottság által indított vizsgálat több ponton is megerősítette azt a gyanút, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével. Joaquín Almunia versenyjogi biztos hétfőn felszólította az amerikai információs-technológiai óriást, hogy tegyen ajánlatot az aggályok eloszlatására, ellenkező esetben elindul a hivatalos trösztellenes eljárás.

Az Európai Bizottság hétfőn ultimátumot adott a Google-nak: megfelelő módon kezeli az EU versenyjogi hatósága által megfogalmazott aggodalmakat, vagy eljárás indul ellene a piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt.

Brüsszel még 2010 novemberben indított vizsgálatot az amerikai cég ellen a trösztellenes szabályok alapján a piaci erőfölénnyel való visszaélés gyanújával. A később a piac jelentős szegmenségre kiterjedő vizsgálat a versenyjogi biztos hétfői bejelentése szerint igazolta a gyanút, ezért a Bizottság a körülményes és időigényes trösztellenes eljárás elindítása helyett hétfőn felkínálta a Google-nak a lehetőséget, hogy maga ajánljon megoldásokat a versenyjogi problémák kiküszöbölésére. Az amerikai cégnek Joaquín Almunia szerint néhány hét áll a rendelkezésére, hogy megtegye az ajánlatát.

A biztos elmondta, hogy a mélyreható vizsgálat során négy olyan módszert azonosítottak be a Google üzleti politikájában és gyakorlatában, amelyeket a piaci erőfölénnyel való visszaélésnek lehet tekinteni.

Először is, ha valaki a Google kereső motorját használja, a legördülő keresési eredmények között linkek vannak a cég saját vertikális keresőprogramjához. Ezek a vertikális kereső szolgáltatások olyan speciális keresőmotorok, amelyek olyan speciális témákra fókuszálnak, mint például éttermek, hírek vagy termékek. A Bizottság problémája, hogy a Google az általános keresőprogram használatakor a saját vertikális keresőszolgáltatásához másképp adja meg a kapcsolódási lehetőségeket (linkeket), mint teszi azt más versenytársak linkjeivel. „Attól tartunk, hogy ez preferenciális bánásmódot eredményez más, konkurrens szolgáltatásokhoz képest” – mutatott rá a versenyjogi biztos.

A második aggály azzal függ össze, ahogy a Google a konkurens vertikális kereső szolgáltatásoktól tartalmat másol és felhasználja azt a saját kínálatában. A szolgáltatás a vetélytársak honlapjáról eredeti anyagokat másolhat át, majd azokat előzetes engedélyezés nélkül a saját honlapján felhasználhatja. Ilyen módon a Bizottság szerint kisajátíthatja a más cégek befektetéseiből származó hasznot. Ez pedig arra ösztönözheti a versenytársakat, hogy ne fektessenek be új eredeti tartalom létrehozásába az internet használóinak érdekében (utazásokat vagy éttermeket kínáló internetes szolgáltatások járhatnak így).

A harmadik kritikai észrevétel a Google és az üzleti partnerek között kötött megállapodásokra vonatkozik, amelyek értelmében a Google biztosítja a kereső hirdetéseket, reklámokat. Ezek olyan reklámok, amelyek a keresés eredménye mellett jelennek meg a képernyőn. Ezek a megállapodások a Bizottság szerint de facto exkluzívitást eredményeznek, arra kényszerítve a partnereket, hogy valamennyi vagy majdnem valamennyi kereső hirdetésüket a Google-től kérjék, kizárva ezzel minden más, alternatív szolgáltatást az üzletből. Ez főleg online magazinokat vagy online műsorszolgáltatókat érint.

A Bizottság végül amiatt is aggódik, hogy a Google korlátozza a kereső hirdetési kampányainak átvihetőségét AdWords nevű platformjáról a piaci versenytársak platformjára. Az AdWords a Google aukciós alapon működő hirdetési platformja, amelyen a hirdetők ajánlatot tehetnek a kereső hirdetések elhelyezésére. A Bizottság attól tart, hogy a Google szerződéses korlátokat állít a szoftver fejlesztőkkel szemben.

Almunia levelet írt Eric Schmidtnek, a Google vezérének, amelyben felajánlotta, hogy a cég néhány héten belül javaslatot tehet a problémák orvoslására. „Amennyiben a Google olyan ajánlatot tesz, amely képes aggodalmaink eloszlatására, arra utasítom a stábomat, hogy kezdjenek tárgyalásokat a csomag véglegesítéséről” – közölte a biztos, aki szerint így elkerülhetővé válna a formális trösztellenes eljárás megindítása és végső soron pénzbírság kiszabása a Google-ra. Almunia arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években több ilyen vizsgálatot is ezzel a módszerrel sikerült lezárni, Példaként említette az E.ON villamos áram és gázügyét, és legutóbb az IBM ügyében indult vizsgálatot.

A Bizottság versenypolitikáért felelős tagja hangsúlyozta, hogy a mostani bejelentés nem érint más, a Google-t érintő ügyeket, amelyek jelenleg is vizsgálati szakaszban tartanak.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »