A szomszédban is nyomozna Dél-Afrika

Nincs menekvés a törvény elől a szerdai dél-afrikai ítélet nyomán, mely lehetőséget ad az eljárások indítására a zimbabwei kínzások felelősei ellen is. Éleződik a viszály vagy csak fejlődik a dél-afrikai jogrendszer?

A szomszéd tiltakozik

Zimbabwe igazságügyi minisztere, Patrick Chinamasa elítélte azt a dél-afrikai bírósági döntést, miszerint a dél-afrikai hatóságok nyomozást és eljárást indíthatnának a Zimbabwében történt kínzások ügyében, amiket a függetlenség óta hatalmon lévő Robert Mugabe elnök diktatórikus adminisztrációja hajtott végre az ellenzékiekkel szemben – adta hírül az Al Jazeera.

Zimbabwe szerint a dél-afrikai bíróság túl általánosan fogalmazott és nem határozta meg, hogy mely konkrét esetekben, milyen bűncselekmény alapján indítanának eljárásokat. Ez pedig, szerinte, rossz fényt vet az egész dél-afrikai igazságszolgáltatásra. A kedden hozott ítélet hatással lehet mindazokra a zimbabwei menekültekre, akik Dél-Afrikába kényszerültek, illetve azokra a kormánytisztviselőkre, akik időnként üzleti vagy magánútjukon látogatnak az országba.

Nem Zimbabwe a célpont

Hans Fabricius, a dél-afrikai Legfelső Bíróság bírája értelmezésében a döntéssel a hatóságok nem csupán a szomszédos Zimbabwében elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében indíthatnak nyomozást és eljárást, hanem a világ bármely pontján történt hasonló cselekmények esetében is. Ezzel a döntésével a bíróság a büntetőjog-tudományban ismert feltétlen büntetőhatalom elvét (a principium universale, azaz az egyetemesség elvét) ültette a joggyakorlatba.

Ez röviden azt jelenti, hogy a gyakorlatot követő bíróságnak joga van büntetni bárminemű olyan bűncselekményt, amit a nemzetközi közösség is üldöz. Általában ez az elv akkor lép érvénybe, ha az adott állam, ahol a bűcselekmény történik, nem tesz semmit az ügyben és az elkövető belép az egyetemesség elvét elismerő országba.

Dél-Afrika lépése ismét az ország modern jogszemléletét tükrözi, amit a nemzetközi viszonyoknak megfelelően alkot. (Érdekességképpen: az afrikai ország a kilencvenes években többek között a magyar Alkotmánybíróság döntése és érvelése alapján törölte el a halálbüntetést.)

2002-ben Dél-Afrika vállalta, hogy első számú közvetítő lesz a zimbabwei politikai válság során – a mostani bírósági döntés jelentősége abban áll, hogy ez az első ítélet a témában, ami az akkor lefektetett jogszabályok alapján született. A másik fontos következménye a döntésnek, hogy jogszerűtlennek és alkotmányellenesnek minősíti a dél-afrikai rendőrség és ügyészség azon lépését, melyben 2008-ban visszautasították a nyomozás megkezdését az ellenzékieket ért erőszak ügyében.

Jelenleg a Dél-Afrikai Jogsegély Központ és a Zimbabwéből Száműzöttek Fóruma nevű szervezetek próbálják azt elérni a Nemzetközi Büntetőbíróságnál (International Criminal Court, ICC), hogy kötelezze Dél-Afrikát az eljárások megindítására. Szerintük 17 zimbabweit azonnal le kellene tartóztatni, őket kínzással vádolják.

Tsvangirai pártja elégedett

A Morgan Tsvangirai miniszterelnök vezette Demokratikus Változásokért Mozgalom (MDC) üdvözölte a döntést, ugyanis 2008-ban ellenük is követtek el kínzásokat, miután székhelyükön rajtaütöttek a hatóságok.

Zimbabwét jelenleg a Mugabe államfő vezette ZANU-PF és a Tsvangirai miniszterelnök vezette MDC törékeny koalíciója kormányozza 2008 óta. Idén választások lesznek az országban, pártja a 88 éves Robert Mugabét jelölte ismét államfőnek.