Széllel szemben

Megbukott Görögországban a második koalíciós kormányalakításra tett kísérlet is, így egyre inkább valószínű, hogy a politikai patthelyzet miatt júnuisban választások lesznek. A rossz hír az, hogy az államkasszában éppen addig van pénz. A megszorításokat elutasító lakosságnak és a széllel szembe menő politikusoknak tehát két választása maradt: vagy elfogadják a tényeket, vagy nyártól már nem kapnak fizetést és nyugdíjat.

Ismét az uniós döntéshozók türelmének határát feszegeti Athén: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kormányzótanácsa úgy döntött, hogy az ideiglenes euróövezeti mentőalapból (EFSF, European Financial Stability Facility) folyósítják Athénnak az esedékes 5,2 milliárd eurót, de csak részletekben. Csütörtökön átutaltak 4,2 milliárd eurót, a fennmaradó egymilliárd folyósításáról az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsa jövő hét hétfőn dönt. 

A pénzek visszatartása nem csupán azért kellemetlen Athénnak, mert júniusig kiürül az államkassza, hanem azért is, mert a hellén fővárosnak mintegy 450 millió euró értékben kell törlesztenie hétfőtől olyan lejáró kötvényeket, amelyek tulajdonosai nem voltak hajlandóak csatlakozni a görög államadósság 50 százalékos leírásához.. Emellett május 18-ig mintegy 3,3 milliárd eurót kell visszafizetniük az Európai Központi Banknak.

A források elvonását nyilvánvalóan az a politikai hazárdjáték indokolja, amely a parlamenti választások után kezdődött. A Kitekintő egy korábbi cikkében írt arról, hogy miután az első helyen, 18 százaléknál valamivel többet szerző Új Demokrácia és az eddig legnagyobb vereségét elszenvedő Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) együtt sem tudnak kormányképes koalíciót formálni, szövetségeseket kell szerezniük. Miután az Új Demokrácia három nap alatt sem tudta maga mellé állítani a Demokratikus Baloldalt, a kormányalakítás lehetőségét átdobta a megszorítások ellen kampányoló Alexis Tsiprasnak. Noha az általa vezetett Szélsőbaloldali Koalíció (SYRIZA) populista szlogenje – az uniós pénz jöhet, de megszorítások nélkül – nyitott fülekre talált az elkeseredett választók között, csütörtök reggelre kiderült, hogy elbukott a második görög kormányalakítási kísérlet is, és a harmadik sem esélyesebb.

Az Új Demokráca és a szocialista Paszok, amelyek az elmúlt fél évben tető alá hozták a második görög segélycsomagot, eleve nem voltak nyitottak az együttműködésre, de a kommunisták is elzárkóztak, és a Demokratikus Baloldallal sem sikerült egyezségre jutni, közölte a BBC. Most a rendkívül népszerűtlen, harmadikként befutó Evangelosz Venizeloszon, a Paszok első emberén a sor és mivel ő az esélytelenek nyugalmával állhat rajtvonalhoz, szinte biztos, hogy június 17-én új választások lesznek. A görög pártok vélhetően arra játszanak, hogy az unió, annak érdekében, hogy mentse a bőrét feltételek nélkül fizetni fog.

Az ország csak június végéig finanszírozható, de nem úgy néz ki, hogy az EU engedni fog: törölte tervezett athéni útját az EU-EKB-IMF trojka, amely egy újabb hitelrészlet kifizetéséről tárgyalt volna a görög vezetéssel, írta szerdán a Süddeutsche Zeitung. Bár a parlamenti választások alkalmával a hellén lakosság kifejezte véleményét a megszorításokkal kapcsolatban, nyilvánvaló, hogy Athén addig nem kap pénzt, amíg nem stabilizálódik a politikai helyzet és nem folytatódnak a gazdasági reformok.

Ugyanakkor a társadalmi elutasítottság miatt gyakorlatilag lehetetlen keresztül vinni a megszorító csomagokat, pedig bármilyen kormány áll is fel, a mentőcsomagért júniusra 11 milliárd eurós megtakarítási tervet kell felmutatnia. Ez a GDP mintegy 5 százalékát teszi ki. Ha ez nem sikerül, jön a csőd: az állam nem tudja kifizetni a béreket, a nyugdíjakat, a tartozásait. Szakértők szerint a görögök kiválása nem roppantaná össze az eurózónát, így a valutacsoport számára ez a csúfos végkifejlet inkább erkölcsi kudarc lenne, mint elviselhetetlen gazdasági teher. 

A megszorítások politikája nem csupán Athénban szenvedett súlyos vereséget. A francia választások eredménye is azt jelzi, hogy az uniós polgárok türelme véges. Kezdetét veszi egy olyan forradalom, amely ellenáll a kívülről, elsősorban Németországból érkező nyomásnak. A Financial Times Deutschland című üzleti lap szerint a megszorítások ellen kampányoló szocialista Hollande győzelmével korszakváltás történt, mindenekelőtt Merkel számára, hiszen a német kancellár európai hegemóniáját fenyegeti az új francia elnök követelése, hogy a fiskális paktumot egészítsék ki növekedésösztönző elemekkel.

A The Guardian nevű baloldali brit lap úgy írja, Sarkozy a tizenegyedik európai vezető, aki a válságba bukik bele. Noha a megválasztott új elnök növekedést ígért a választóknak, egyelőre nem tudni, hogyan akarja azt elérni. Talán tisztul a kép május 23-án, az uniós állam- és kormányfők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján, amelyen kizárólag a növekedésre vonatkozó lehetőségekről tárgyalnak az európai vezetők.