Szerbia választott – csalást emleget az ellenzék

Szerbia vasárnap átesett történetének legnagyobb formátumú választássorozatán. A belgrádi parlament összetétele már ismert, de a legfontosabb kérdések, azaz hogy hogyan áll össze az új kormánykoalíció, és főleg ki lesz az államfő, még megválaszolatlanok. Közben a kialakult helyzet higgadt elemzése helyett sokan – köztük a legnagyobb magyar párt is – választási csalást kiáltanak. Ha a vádak bizonyíthatóan igazak, akkor a szerb demokrácia megint megtesz pár lépést hátrafelé.

Csalással vádolják a Tadić pártját

Politikai bombát robbantott a héten Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetője. Május 6-án vasárnap Szent György napján a hétmillió választópolgár majd hatvan százaléka döntött úgy, hogy leadja voksát. A viszonylag magas részvételi arány sokakat meglepett, hiszen a Szerbiában is eluralkodni látszó általános kiábrándultság alapján tartani lehetett attól, hogy a voksolás érdektelenségbe fullad. A szavazókedv növelésében minden bizonnyal sokat segített, hogy egy napon tartottak elnöki, parlamenti, önkormányzati és vajdasági tartományi választásokat.

A legnagyobb szerbiai magyar párt elnökjelöltje szerint választásokat követően egyszerűen meglopták a magyarokat a szavazatszámlálás során. Pásztor kifejtette, hogy míg vasárnap este a CeSID, a  választásokat megfigyelő mértékadó civil szervezet, becslése alapján 91 ezren választották a VMSZ parlamenti listáját, addig keddre, a hivatalos eredmények közzétételének idejére ez a szám 63 ezerre esett vissza, hét helyett öt országgyűlési mandátumhoz juttatva ezzel a pártot. A VMSZ követeli a szavazatok újraszámlálását, mivel Pásztor elmondás alapján nehezen hihető, hogy a máskor pontos CeSID ekkorát tévedett volna, és gyanús, hogy a voksok leadása illetve tényleges megszámlálásuk között csalás történ.

A VMSZ szerint ráadásul azt is furcsa elképzelni, hogy a magyar választók ilyen mértékben „szétszavaztak” volna, azaz más-más politikai erők jelöltjeit támogatták volna az elnök, a tartományi, az országgyűlési és a helyhatósági választásokon. A vádak elsősorban a jelenlegi kormánykoalíció vezető erejét, a Demokrata Pártot (DS) érték, de szóba került a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) szerepe is, mely Pásztorék szerint gyanúsan sok, kilenc helyet szerzett a vajdasági tartományi gyűlésben. Nenad Čanak, az LSV első embere azonnal felszólította a VMSZ-t, hogy kérjen bocsánatot, vagy hozza nyilvánosságra bizonyítékait, ha azok valóban léteznek.

A voksolás körüli botrányok azonban nem zárultak le ennyivel. A választásokon legtöbb parlamenti helyet (73-at) szerző Szerb Haladó Párt (SNS) elnökjelöltje, Tomislav Nikolić egy nappal Pásztor után szintén bejelentette, hogy bizonyítékai vannak a visszaélésekre. Nikolić pártja a regnáló, DS vezette kormánykoalíció legerősebb kihívója, Nikolić saját maga pedig alig szerzett kevesebb szavazatot az államfőválasztás első fordulójában, mint a DS vezetője és a posztot 2004 óta betöltő Boris Tadić. A demokraták mára már sokak szemében ikonikus elnökjelöltje a hét közepén még csak kicsinyes rágalomnak nevezte azokat a vádakat, melyek megkérdőjelezik választások tisztaságát.

Nikolić és az SNS elnökhelyettese, Aleksandar Vučić aztán csütörtökön több ezer kitöltött szavazólapot mutatott be a parlament előtt tartott sajtótájékoztatójukon, melyeket állításuk szerint egy kukában találtak. Kiemelték, hogy a cédulák csak egy szavazókörből származnak, így szinte bizonyos, hogy országos méretű csalásról van szó, mely még a 2000-es, Milošević által elkövetettnél is nagyobb. A SNS első emberei azt is hozzátették, hogy a talált lapok közül a legtöbb az SNS-t támogatja és szerintük valószínű, hogy azokat hamis, DS-párti cédulákra cserélték, ily módon az SNS szavazatinak 15 százalékát tüntették el.  Gyanús a választói névjegyzék is, melyre a demokraták több százezer halott ember nevét tették fel – állítja a Haladó Párt.

Ki lopta el a cédulákat?

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) tájékoztatása szerint egyelőre sem a VMSZ, sem az SNS részéről nem érkezett hivatalos panasz, és csak néhány helyen kell megsemmisíteni a választások eredményeit. Azt ugyanis a RIK és a CeSID is elismeri, hogy bár a voksolás törvényességéhez nem fér kétség, néhány helyen így is bizonyítható a (nem szándékos) szabálytalanság. A Liberális Demokrata Párt (LDP) óvása miatt például összesen 16 szavazókörben kell megismételni a voksolást Belgrádban, mivel egyes helyeken kézzel írták hozzá több személy nevét a választói névjegyzékhez, ami természetesen szabálytalan.

A VMSZ legnagyobb kudarcának helyszínén, Szabadkán is újraszámolják a helyi képviselőtestületre leadott szavazatokat (a város vezetését 2008-ban vesztette el a magyar párt, és most sem sikerült azt visszaszerezni a DS-től), péntek hajnalban még spontán tüntetés is kialakult a városháza előtt, mivel a RIK csak egy-egy képviselő jelenlétét engedélyezte minden pártból. Végezetül, hogy a szerb politikai paletta teljes spektruma kivegye részét a tiltakozásból, a Nyugat-ellenes Dveri  törpepárt is tüntetni készült csütörtökön választási csalást emlegetve, de ezt a rendőrség nem engedélyezte. A Dveri egyébként a szélsőségesen nacionalista felhangokat is képviselő Radikális Párttal közösen sem tudott bejutni a szkupstinába.

Érdekesség, hogy a felvázolt őrület közepette a korábban legproblémásabbnak hitt Koszovóban apró fennakadásokat leszámítva zavartalanul zajlott le a szavazás. A Szerbiától de facto elszakadt, de Belgrád által el nem ismert ország a szerb többségű északi részén az EBESZ nemzetközi ellenőrei bonyolították le a választásokat, mivel az ENSZ hatályos álláspontja alapján a tartomány de jure még mindig Szerbia része. A helyi önkormányzati választásokat viszont az ottani szerbek szervezték meg illegálisan, mivel a koszovói albán vezetés nem tűrte, nem tűrheti el, hogy saját területén tevékenykedő törvényhatóságokat tőle függetlenül válasszanak meg.

A csalásokról szóló hírekre reagálva több szerb választási szakértő fejtette ki a véleményét a Danas napilap hasábjain. A megkérdezett elemzők egységesen hangsúlyozták, hogy minden választási rendszernek van gyenge pontja, a kérdés csak az, hogy van-e olyan erő, mely ezt kihasználja. Dejan Vuk Stanković politológus például kiemelte, hogy általában véve sem tökéletes a szerb állami adminisztráció, így hát miért pont a választási bizottság munkája lenne az? Mások hozzáteszik, hogy a szavazóhelyeken sokszor még az egyszerű állampolgároknak sincs elég hely a sok bizottsági tag és listákon szereplő pártok megfigyelői miatt, így egészen egyszerűen túl sok ember jelenlétében kellene véghezvinni a fent említett csalásokat, ami így szinte teljesen lehetetlen.

A SNS mindenestre megtette a feljelentést ismeretlen tettes ellen választási csalás gyanújával, és felvette a kapcsolatot az amerikai illetve orosz nagykövetségekkel, az EBESZ-szel és az Európai Unió belgrádi képviselőivel. Pénteken aztán Oliver Dulić, egy magas rangú demokrata politikus Twitter üzenete borzolta tovább a kedélyeket. Dulić szerint egyértelmű, hogy a Nikolićék által talált cédulák a kelet-szerbiai Zaječar településről származnak és azokat az SNS lopta el. Már a választások másnapján felkerült a Youtube videómegosztóra egy felvétel, melyen egy férfi vonul be egy lezárt szavazókörbe. Az ismeretlen személy felelősségre vonja a helyi szavazóbizottság egy tagját, mert az szerinte nem vigyázott a szavazólapokra, sőt, el is lopott jó néhányat. A videón valóban meglehetősen kuszának látszik az a mód, ahogy a cédulákat kezelik a helyi bizottság tagjai (a lapok összevissza a földön hevernek több kupacban).

Tadić egyébként a botrányok ellenére is igen kedvező helyzetből várhatja az elnökválasztás második, május 20-án esedékes fordulóját. Négy évvel ezelőtt vert helyzetből is képes volt legyőzni Nikolićot, most ráadásul, ha csak pár tized százalékkal, de még vezet is. A szerb pártok rengetegében pedig a 67 országgyűlési mandátumot szerző DS és szövetségeseinek kolaíciós potenciálja sokkal nagyobb, mint az SNS-é, így hiába nyerte el utóbbi a legtöbb parlamenti helyet, más pártok támogatásával minden bizonnyal újra DS vezette kormány alakul, és ezek szavazóival az elnöki poszt is újra elérhetőnek tűnik Tadić számára.

Lapozzon és tudjon meg többet a szerb pártok kusza versengéséről!

Alkuk és ármányok

A magyar pártviszonyokhoz szokott olvasók számára a szerb politikai kínálat bizonyára meglepően sokszínűen hat. A mostani parlamenti választásokon például összesen tíz különböző politikai csoportosulás szerzett mandátumot, de Szerbiában megszokott módon sok lista különböző pártok választási koalíciójából állt össze, így a ténylegesen képviselői helyet szerzett csoportok száma még nagyobb. Ez a sokszínűség megszámlálhatatlanul sok variációs lehetőségét teremt meg helyi szinten, de országos viszonylatban újra létrejöhet a DS és a Szocialista Párt közös kormányzása néhány kisebb csoport (köztük talán a VMSZ) bevonásával.

Az előző kabinet belügyminisztere, Ivica Dačić vezetésével a szocialisták, az Egyesült Nyugdíjasok Pártja és az Egyesült Szerbia koalíciója szolgáltatta az országgyűlési választások legnagyobb meglepetését, ugyanis 44 helyet szerzett meg a 250 fős szkupstinában, ily módon Dačić nevezhető az új „királycsinálónak”, hiszen a szocialistákkal együtt mind a DS, mind az SNS képes lenne többséget szerezni. Ennek megfelelően Dačić minden bizonnyal magasra fogja srófolni saját és pártja árát, és benyújtja igényét több kulcsfontosságú kormányzati pozícióra, így a miniszterelnöki posztra is. A választási eredményeket megismerve még azt is ki merte jelenteni, hogy ugyan nem tudjuk, ki lesz a következő államfő, de az már eldőlt, hogy ki lesz a miniszterelnök – utalva ezzel saját magára.

Borítékolni azonban még most sem érdemes semmit. Ha Nikolić mégis legyőzi Tadićot az elnöki székért folytatott versenyben, akkor könnyen elképzelhető, hogy a szocialisták beintenek a DS-nek és az SNS karjaiba borulva alakítanak kormányt. Hiába szólítják fel ugyanis az egyes pártok szavazóikat Nikolić vagy Tadić támogatására, a választók Szerbiában sem robotok, akik vakon követik az utasításokat. Az SNS valószínűleg csak Vojislav Koštunica korábbi miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Pártra (DSS) és szavazóira számíthat bizton, ez az a párt ugyanis, amely a jelenlegi pártkínálatból a legélesebb kirohanásokat intézi Szerbia Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozása ellen, valamint a legharciasabban képviseli a „Koszovó Szerbia része” álláspontot.

A 2008-as választások után érdekes pálforduláson átesett Nikolić a korábban hosszú-hosszú ideig meghatározó szerepet betöltő Vojislav Šešelj-féle Radikális Pártot (a háborús bűnökkel vádolt Šešelj most Hágában raboskodva várja az ítéletet) elhagyva lett a Nyugat ellenségéből Európában is szalonképesnek tűnni akaró politikus, így a szélsőségesek támogatása akár kellemetlennek is tűnhet, igaz jelen helyzetben hasznos lenne.

Szólni kell még a liberálisok csalódást keltő eredményeiről is, hiszen sokan sokat vártak Čedomir Jovanovićtól és az LDP-től, de csak 19 parlamenti helyet szereztek meg, a belgrádi közgyűlésben pedig egyet sem (nem véletlen, hogy éppen ők kezdeményezték ott a szavazatok újraszámlálását). Kormánykoalícióban való részvételük szinte kizárt, hiszen így a szocialistákkal kellene közösködni, ami csak akkor lenne lehetséges, ha az LDP változtatna Koszovóval és a boszniai szerbekkel kapcsolatos álláspontján. Ez pedig szinte teljes arcvesztéssel járna együtt, hiszen ez az egyetlen meghatározó szerb párt, amely már jó ideje következetesen hirdeti, hogy el kell fogadni Koszovó elvesztését és szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a délszláv háborúban a boszniai szerbek bizony népirtást követtek el.

Mostanra két dolog vált bizonyossá Szerbiában: a korábbi Nyugat-barát kontra Nyugat-ellenes törésvonal megszűnt a legfontosabb politikai pártok között és majd minden, komoly ambíciókkal rendelkező egykor nacionalista politikus felismerte, hogy sokkal nagyobb sikert érhet el, ha EU-pártivá válik. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a Radikális Párt a korábbi 78 hely után most be se jutott a parlamentbe. A végleges számvetés készítésével viszont még meg kell várni a következő hetet, mivel az új (vagy régi-új) elnök személye sok mindent befolyásolhat, de a Vajdasági tartományi gyűlésben is bőséggel vannak még szabad helyek. Érdekes és személyeskedésektől sem mentes csatákat hozhatnak a választási csalásokkal kapcsolatos vádak is, erre kiváló alkalom lesz a jövő heti, május 16-án megtartandó tévépárbaj, amelyen Nikolić ígérete szerint tolvajnak fogja nevezni Tadićot. A kíméletlen harc még csak most kezdődik.

Molnár Tamás

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »