Kis lépések művészete

Több, mint húsz évet kellett várni ahhoz, hogy Romániában és Szlovákiában megjelenjenek azok a kiadványok, melyek a kisebbségi magyarság nyelvhasználati lehetőségeit foglalják össze. A cél az, hogy megismertessék azokat a nyelvi jogokat, melyek lehetővé teszik a magyar nyelv használatát Felvidéken, Szlovákiában illetve az Erdélyben, Romániában élő magyarság körében. A két, egymástól függetlenül megszülető dokumentum egy nagyon jelentős lépés. A kisebbségi jogok ismerete, illetve tudatosítása ugyanis lehetővé teszi, hogy azokkal megfelelően élni tudjunk és ezáltal se legyünk kiszolgáltatva a felső vezetés önkényes akaratának. A két kiadvány a magyarság megmaradásának legfontosabb és legérzékenyebb pontját érintve a nyelvhasználat körüli jogi kérdéseket új perspektívából mutatja be.

Április 18-án Kolozsváron mutatták be a Nyelvi Jogok címet viselő útmutatót, mely a romániai nemzeti kisebbségek legfontosabb nyelvi jogait foglalja össze magyar nyelven, mindenki számára érthető formában. A Kárpát-medencében élő magyarság körében azonban nem ez volt az első ilyen kezdeményezés. Március végén Szlovákiában jelent meg a Nyelvi Jogok Szlovákiában – Anyanyelvhasználati Útmutató módosított kiadása, mely a 2012. március 1-i jogállás alapján mutatja be a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeit.

Miért fontos ez?

A kiadványok célja közös: beszéljünk magyarul. Azzal, hogy ismerjük jogainkat és tudjuk, milyen lehetőségeket kínálnak számunkra az érvénybén lévő jogszabályok, elősegítik azt is, hogy olyan helyzetekben is a magyar nyelvet használjuk, amikor a törvények ismerete nélkül automatikusan az állam nyelvén szólalnánk meg. Kis lépésnek tűnhet mindez, azonban olyan előnyökhöz juthatnak az erdélyi és felvidéki magyarok, melyekről eddig nem is tudták, hogy őket is megilleti. A nyelvi jogok ismerete létfontosságú egy kisebbség életében, hiszen a nyelv az egyik legfontosabb indetitáshordozó és kifejező „eszköz”.

Kis lépések Erdélyben….

A nemrég megjelent Nyelvi Jogok kiadvány a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közös munkája. A kiadvány múlt heti bemutatóján az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter elmondta, ahhoz, hogy a magyar nyelv használatát is lehetővé tévő törvények megszülethessenek nem csak a hét százaléknyi magyar, de 44%-nyi román politikus támogatására is szükség volt. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint a kiadványt megelőző munka során világossá vált, hogy a közigazgatásban leginkább ott biztosított a magyar nyelv használata, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a hatvan százalékot. A törvény azonban húsz százalékos aránynál már lehetővé teszi a magyar nyelv használatát, ez azonban a hatvan százaléknál kisebb arányú magyar lakossággal rendelkező településeken erősen korlátozva van. A kiadványt ezt a problémát próbálja orvosolni, bár ahhoz, hogy ez a kérdés megoldódjon, sok esetben a román hozzáálláson is változtatni kell. „Az elmúlt 22 év alatt be tudtuk bizonyítani, hogy amikor egy kisebbségi jogot érvényesítünk, nem veszünk el senkitől semmit, a többségnek nem lesz kevesebb joga azáltal, hogy mi élhetünk nyelvi jogainkkal” – fogalmazott Kovács.

A kiadványt humoros illusztrációkkal, a jogi kifejezések érthető magyarázatával és az erdélyi magyarság történelméből vett érdekes adatokkal teszik méginkább figyelemfelkeltővé. „A Nyelvi Jogok azt bizonyítja, hogy a kis lépések politikája működik: lehet erre legyinteni, el lehet mondani, hogy ez nem ér semmit, de a kiadványban szereplő nyelvi jogok tulajdonképpen 64 kis lépés eredménye, ezek léteznek, ezekkel lehet élni”- mondta az RMDSZ főtitkára.

… és a Felvidéken

Erdéllyel ellentétben a Felvidéken politikai pártok bevonásától mentesen, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkája által született meg a nyelvi jogokat bemutató kiadvány, melynek átdolgozott kiadása idén márciusban jelent meg. A kiadvány létrejöttét a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat is segítette. A kiadványban – csakúgy, mint az erdélyi útmutatóban –  a nyelvhasználati kérdést érintő törvények eredeti szlovák nyelvű szövege mellett annak magyar fordítását is olvashatjuk. Még érdekesebbé teszi az útmutatót, hogy az oldalak alján más országokban élő kisebbségek számára garantált jogi érdekességeket is bemutatnak a szerzők. A második kiadását (az első kiadvány 2011 januárjában született meg az akkori jogalap alapján) megért kiadvány egyértelműen a magyar nyelv használatának fontosságára hívja fel az olvasók figyelmét és anyanyelvhasználatra bátorít.

Népszerűsítés

Annak érdekében, hogy a nyelvhasználati jogok által kínált lehetőségek minél szélesebb körben érthetőbbé váljanak, az RMDSZ a Magyar Ifjusági Értekezlettel közösen ismeretterjesztő körútra indul. A Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kolozs megyét magába foglaló körút jelmondata Magyarként élni Erdélyben. A körút során 300 önkéntes részvételével kétezer kiadványt szeretnének eljuttatni az erdélyi családokhoz a nyelvi jogok népszerűsítése céljából. Szlovákiában elsősorban a helyi magyar nyomtatott sajtóval együtt jutottak el ezek a kiadványok a magyar háztartásokba. A Szlovák Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala által is támogatott dokumentum így több ezer szlovákiai magyar családhoz jutott el. Mindkét kiadvány online is letölthető (a Nyelvi Jogok – útmutató c. kiadvány itt, az Anyanyelvhasználati útmutató pedig itt tölthető le), így nem csak a közvetlenül érintettek, hanem mi is tájékozódhatunk a Romániában és Szlovákiában garantált nyelvi jogok aktuális lehetőségeiről. 

Miben új?

Mindkét kiadvány elkészítésének egyik fontos konklúziója volt, hogy a nyelvi jogok pont ott nem érik el céljukat, ahol arra a leginkább szükség lenne: vagyis ott, ahol a magyar lakosság nem többségben él, ám lélekszáma mégis jelentős – a kialakult lakossági arányok miatt – a törvények nem teszik kellőképpen lehetővé az anyanyelvhasználatot. Ez egy olyan kérdés, melyet mindenképp orvosolni kell.

A kiadványok közös célja, hogy magukat az állampolgárokat ébresszék rá anyanyelvhasználatuk lehetőségeire. Hogy ne hallomások és hírek alapján, hanem világosan elmagyarázott jogszabályok megértése által használják saját nyelvüket. Annak ellenére, hogy több, mint húsz évet kellett várni egy ilyen kezdeményezésre, látni kell ennek pozitívumát: nem a tiltásra hanem a lehetőségekre hívják fel a figyelmet. Ezzel elősegítik az anyanyelvhasználatot azokon a területeken is, ahol korábban a médiából tájékozódó magyar polgár nem is gondolta volna, hogy megszólalhat magyarul.

A kisebbségi jogok kérdésében rendkívül fontos az adott kisebbséghez tartozó állampolgári – tudatos – magatartás, ennek alapját pedig a világos háttértudás képezi. E háttértudás egyik szeletét ezek a kiadványok adják. Politikai fennhangoktól mentes, precedensként szolgáló folyamat kezdődött meg ez által, mely reméljük nem áll meg Szlovákia és Románia határán és eléri célját a Kárpát-medencei magyarság megtartásában.