Charles Taylor hivatalosan is bűnös

Történelmi döntés született ma Hágában: a Sierra Leone-i polgárháborúban elkövetett atrocitásokat vizsgáló speciális bíróság bűnösnek találta Charles Taylor libériai elnököt háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben. Összefoglaló a döntésről és annak hátteréről.

A hágai székhelyű Sierra Leone-i Különleges Bíróság (Special Court for Sierra Leone, SCSL) a mai napon történelmi jelentőségű döntést hozott azzal, hogy bűnösnek találta Charles Taylor volt libériai elnököt és hadurat a Sierra Leone-i polgárháborúban való aktív részvételéért. Részletesebben a következő bűncselekményekben találták személyesen felelősnek a volt államfőt: gyilkosság, terrorizmus, élet elleni erőszak, szexuális erőszak, szexrabszolgák tartása, gyerekkatonák alkalmazása, az emberi méltóság megsértése, kegyetlen bánásmód, rablás és egyéb embertelen cselekedetek. Taylor ezek alapján akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat, ítéletet a bíróság azonban csak a következő hónapban, május 30-án hoz.

A per egy éve fejeződött be, a bírók azóta készültek az ítélethozatalra. Az eljárás maga egyébként 2006-ban kezdődött, és meglehetősen döcögve haladt előre, több okból is. Egyrészt az eljárás még Freetown-ban indult meg, utána döntöttek csak úgy, hogy Hágába helyezik át az egész törvényszéket. A logisztikai akadályok leküzdésén túl a tanúk felkutatása és szóra bírása, majd a vallomások hitelességének ellenőrzése is rengeteg időbe telt. Taylor ráadásul 2007-ben lecserélte az addig a védelmét ellátó csapatot, ez újabb fél éves halasztást jelentett az ügymenetben. Költségeiben sem mindennapi a per: Taylor havi 100 ezer dollárt kapott a védelmére, Colin Waugh becslése szerint így a per teljes költsége nagyjából 250 millió dollár lehet.

A sajtó nem is foglalkozott mélységében a perrel, az csak 2010 végén került az újságok címlapjára, amikor Naomi Campbell szupermodellről kiderült, hogy Taylortól kapott ajándékba egy véres gyémántot. (A mostani határozathozatal azonban már átlépte az ingerküszöböt, a Guardiannek például percről percre tudósítása van az ügyről, a Human Rights Watch pedig kérdések és válaszok formájában és egy kronológiai táblázattal is segít eligazodni a jogi útvesztők között.)

Charles Taylor 11 rendbeli háborús és emberiesség elleni bűncselekmény miatt került a bíróság elé. A vádak szerint libériai elnökként (1997-2003) gyémántokért cserébe felfegyverezte a szomszédos Sierra Leone-i polgárháború lázadóit, a Forradalmi Egyesült Frontot (RUF). Az 1991 és 2002 között tartó polgárháborúban mintegy ötvenezren haltak meg, Charles Taylor szerepe miatt ráadásul az 1999-es békeszerződés is összeomlott, három évvel meghosszabbítva a konfliktust. A RUF hírhedt volt brutális módszereiről: gyermekeket mészároltak le, több tízezer civilt csonkították meg, terhes nőket beleztek ki, megkínoztak és élve eltemettek embereket, gyerekkatonákat alkalmaztak (akiknek a hátára rávésték a RUF betűket), és egyes források szerint a kannibalizmus sem volt számukra ismeretlen fogalom.

A hágai székhelyű, úgynevezett hibrid (Sierra Leone-i jogon alapuló, ám ENSZ-keretek között működő) SCSL döntése történelmi jelentőségű, hiszen ez az első eset, hogy egy volt államfőt elítél egy nemzetközi törvényszék. (Hacsak nem számoljuk ide azt a Karl Dönitz-et, aki Hitler öngyilkossága után 23 napig volt Németország elnöke, és akit a nürnbergi per során tíz évre lecsuktak. Slobodan Milosevic szintén szóba jöhetne, de ő szívinfarktusban meghalt, mielőtt megérhette volna a vád kihirdetésének időpontját.) Taylornak követője egyébként minden bizonnyal lesz: a szintén hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) előtt készül épp felelni tetteiért Laurent Gbagbo volt elefántcsontparti elnök, az ICC ráadásul Omar Bashir szudáni elnököt is vád alá helyezné, ha sikerülne őt letartóztatni.