Szerbia uniós csatlakozását feltételekhez kötné Bulgária

Bulgária a következő ország, amely aggályosnak találja Szerbia kisebbségpolitikáját. A bolgár alelnök szerint Szerbia addig nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, ameddig nem rendeződik az ország bolgár kisebbségének helyzete. A bolgár politikusok szerint Szerbiának és a Nyugat-Balkán többi országának az Európai Unióban van a helye, ugyanakkor hosszú az út, amíg minden követelménynek megfelelnek.

Az Európai Unió tagállamai közül Bulgária az egyik legelszántabb pártolója a nyugat-balkáni államok, köztük Szerbia európai integrációjának, ugyanakkor nem mindenben elégedett Szófia a szerb belpolitikával. Margarita Popova alelnök áprilisi szerbiai hivatalos útja során ellátogatott azon keleti városokba, ahol jelentős számban élnek bolgárok. A szerbiai bolgár kisebbség főleg két régióban él – az I. Világháború után Szerbiához csatolt keleti „sóp” területeken (Boszilegrad, Cáribrod, Pirot), valamint a Bánságban és a Vajdaságban (Ivanovo, Belo Blato). A 2002-es szerbiai népszámláláson 20 ezernél valamivel többen vallották magukat bolgár nemzetiségűnek, de a helyi bolgár vezetők szerint a valóságban ez a szám ennél több.

Ivica Dačić szerb belügyminiszter 2011-ben hivatalosan arra bátorította a Szerbiában élő bolgárokat, hogy vállalják etnikai identitásukat a 2011-es népszámláláson. A kedélyes politikusi bíztatás ellenére a bolgár kisebbség több esetben panasszal élt amiatt, hogy sérülnek bizonyos nemzetiségi jogai déli szomszédunkban. Az egyik probléma, amely miatt aggodalmát fejezte ki a volt igazságügyi miniszterből avanzsálódott bolgár alelnök, a családi iratok kiadásának lassúsága a szerb hatóságok részéről. A szerbiai bolgárok egy része csak hosszú időt igénylő közigazgatási eljárások után tudják kérvényezni bolgár állampolgárságuk megadását, ugyanis 2011 óta még nem dolgoztak fel egy jelentős adathalmazt az illetékes szerb hatóságok. Popova elmondása szerint május végéig le kellene zárni ezen adatok feldolgozását és fel kell gyorsítani az állampolgárságok megkapásának folyamatát.

Az alelnök április 15-én nyitotta meg Boszilegrádban a XIX. Nemzetközi Húsvéti Gyerekfesztivált, ahol beszélt a bolgár kisebbség több vezetőjével. Ivan Nikolov kulturális vezető szerint a közeljövőben biztosítani kell a kulturális és történelmi örökségek védelmét és célszerű lenne határokon átnyúló regionális együttműködési projekteket létrehozni Bulgária és Szerbia között, ezáltal a szerbiai területek is részesülhetnének az európai uniós támogatásokból.

„Szerbia csak akkor lehet tagja az Európai Uniónak, ha rendeződnek ezek a kérdések” – Popova támogatni szándékozik a Szerbiában élő bolgár fiatalok tovább tanulását bolgár egyetemeken. Ennek érdekében a Szófiai Egyetemmel (SzU) együtt közös, ösztönzést célzó program kidolgozását vázolta fel. Kifejtette, hogy a Nyugat-Balkán európai integrációja akkor valósulhat meg sikeresen, ha a jövőben a szerb és a bolgár nemzet hídként fog össze a közös ügy és a jó szomszédság érdekében. A térség integrálása érdekében a legnagyobb diplomáciai erőfeszítéseket idáig minden bizonnyal Bulgária, Szlovénia és Magyarország tette. Érdemes lenne összehangolni ezeket a törekvéseket és koordináltan képviselni az ügyet közösségi szinteken is.