Ázsiába látogatott a chilei elnök

A chilei elnök, Sebastián Pińera kilenc napig tartó körutat tett Ázsiában. Utazása során nemcsak kereskedelmi kérdésekről tárgyalt, hanem részt vett a Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón is. Kétoldalú tárgyalásokat folytatott a világ vezető országainak elnökeivel, amellyel nyomatékosította a latin-amerikai ország jövőbeli ambícióit.

Kanadai kollégájához, Stephen Harperhez hasonlóan – a nukleáris csúcs alkalmát kihasználva – Sebastián Pińera chilei elnök is ázsiai körúton vett részt március végén, amely során Vietnámba, Japánba és Dél-Koreába látogatott. A látogatás megkezdése előtt tett nyilatkozatában Pińera kiemelte, hogy egy olyan szerződésen dolgoznak majd, „amely a történelemben először összeköti a Csendes-óceán két oldalán lévő országokat”. A chilei elnöknek 2010-es megválasztása óta ez az első nagyszabású útja a térségben.

Az államfő és száz fős delegációja elsőként Vietnámba utazott. A két ország 2011 novemberében írt alá egy szabadkereskedelmi megállapodást, amely 73%-ban részesíti előnyben a chilei exportot, és ennek köszönhetően 9 000 chilei terméket engednek be a 84 millió fogyasztóval rendelkező vietnámi piacra vámmentesen. 2011-ben az országok közt lebonyolított kereskedelem értéke elérte a közel félmilliárd dollárt. A chilei államfő útjának célja az volt, hogy megerősítsék az együttműködést a bányászat és a mezőgazdaság terén. Pińera és felesége, Cecilia Morel először a kulturális nevezetességeket látogattak meg, köztük Ho Si Minh emlékművét, az Irodalom Templomát, majd részt vettek a tiszteletükre rendezett fogadó ünnepségen.

Újraéledő kapcsolatok

Pińera zárt ajtók mögött tanácskozott az ország vezetőivel, az Elnöki Palotában Truong Tan Sang államfővel folytatott párbeszédet. Amelynek külön érdekessége, hogy 43 évvel ezelőtt az akkori chilei elnök, Salvador Allende és Ho Si Minh is ott találkoztak. Tuong egy rövid sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy az elkövetkező tíz évben „20 százalékkal fogják növelni a Chilével való kereskedelmi árucserét”.

A látogatás fő eseménye a „Fortaleciendo nuestras relaciones para un futuro más próspero” (Kapcsolataink erősítése egy sikeresebb jövő érdekében) elnevezésű üzleti fórum volt, amely a legnépesebb városban, az egykori Saigonban, a mai Ho Si Minh városban került megrendezésre. Az eseményen több mint száz üzletember vett részt a két ország részéről, Pińera arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy erősítsék az országaik közti kapcsolatokat, és használják ki, hogy „Chile a Csendes-óceán déli részének kapuja”. Az elnök kijelentette, hogy az ázsiai országokban tett körútjának célja a „szélesebb integráció életre hívása az ázsiai-Csendes-óceáni világgal, amely a jövő világa” ez az út hozzájárul azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, „hogy Chile fejlett ország lehessen, legyőzze a szegénységet, több és jobb munkahelyet kínáljon”.

A chilei államfő útját Dél-Koreában folytatta, ahol részt vett a második Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón. Chile pont 50 éve létesített diplomáciai kapcsolatot, Dél-Koreával, majd 2004-ben elsőként ezzel az ázsiai országgal kötött szabad kereskedelmi megállapodást. Pińera a koreai elnökkel, Lee Myung-bakkal zárt ajtó mögött tárgyalt, amelyről később egy közleményt adtak ki.”Egy nagyon jó megbeszélésem volt Dél-Korea elnökével, Lee Myung-bakkal, akivel sok téren előre jutottunk: abban, hogy a Koreai Köztársaság új piacokat nyit az exportjainknak, különös tekintettel a hús exportra, a gyümölcsre, ez jobb lehetőségeket jelent majd, több munkát, jobb béreket és nagyobb növekedést az országunk számára” – nyilatkozta Pińera, majd hozzátette, hogy előkészítettek egy egyezményt, amellyel a Csendes-óceán halászati erőforrásait védik. A tárgyaláson felmerült az, hogy az ázsiai ország technológiai segítséget nyújt Chilének a bányászatban, valamint a tiszta és megújuló energiák terén.

A chilei vezető meglátogatta a Sihwa-ho tavon található atomerőművet, amely a legnagyobb a világon. A latin-amerikai ország közvéleményét megosztja az atomerőművek építése, azért mert Chile is a szeizmikusan aktív térségekhez tartozik, és a Fukusimai katasztrófa megismétlődésétől tartanak. A legutóbbi sok kárt okozó, 8,8-as szintű rengés 2010-ben volt, azonban Pińera szöuli tartózkodása alatt a Richter skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés rázta meg Chile déli részét. Az elnök még 2011-ben kijelentette, hogy a kormánya alatt nem fognak atomerőművet építeni.

A találkozó során a chilei elnök kiemelte, hogy országa a „nukleáris biztonság terén nagyon jól áll, mert betartott minden előírást, aláírt minden egyezményt, és szakemberei számára biztonságos munkakörülményeket teremtetett.” Azt is hangsúlyozta, hogy Chile kész megosztani a latin-amerikai államokkal a megszerzett tapasztalatokat, fórumokon vagy találkozókon, és ezért szoros együttműködésben van a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. A chilei vezető megbeszélésen vett részt Kína, Oroszország, az USA elnökével, a brit miniszerelnök-helyettessel, valamint Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel, a kétoldali találkozók témái közt szerepeltek gazdasági és nemzetközi politikai kérdések is.

Közös kihívások

Pińera a csúcstalálkozó után Japánba utazott, azzal a céllal, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat erősítsék. A szigetország és Chile 2007-ben írtak alá szabadkereskedelmi egyezményt, így a chilei áruk 70 százaléka jut vámmentesen Japán piacaira. A latin-amerikai államfő megválasztása óta második alkalommal járt Japánban. Pińera Tokióban részt vett egy üzleti vacsorán, amelyen arról beszélt, hogy Chile nagyon is érdekelt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás aláírásában. „Meghívom Önöket, japán vállalkozókat és vezetőket, hogy ragadjunk együtt tollat és írjuk a jövő vonásait, azokat csak közösen tudjuk megalkotni, mert biztos vagyok benne, hogy a Japán-Chile kapcsolatokban a legjobb még ezután fog bekövetkezni” – mondta beszédében Pińera.

Tokióban ült tárgyalóasztalhoz a chilei vezető a szigetország miniszterelnökével, Joshiniko Nodával, majd meglátogatta Naruhito herceget. Ázsiai útjának utolsó állomása a 2011-es földrengés és a cunami miatt károkat szenvedett japán kikötőváros, Minamisanriku volt. Ennek a településnek különleges kapcsolata van a dél-amerikai országgal, mert a ’60-as években Chilét megrázó földrengés okozta szökőár 2,6 méteres hullámokkal érkezett a partjaihoz, majd egy évtizeddel később az latin-amerikai országban a lazacipart létrehozó japán szakemberek innen származtak, a ’90 es években pedig a tokiói nagykövetség támogatásával a tenger mellett megépítették a Plaza Chilét (Chile Tér), amelyre kő szobrot állítottak egy réz sassal. 

Yoshiniko Noda japán miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy Chile úttörőnek számít a latin-amerikai-ázsiai kapcsolatok fejlesztésében. Japán a Transz-Csendes-óceáni Partnerség (TPP), országai közé szeretne tartozni, amelynek Chile már a tagja.

Alberto Moreno chilei külügyminiszter szerint az elnök útja nyomatékosította az ország érdekét abban, hogy növelje és elmélyítse a kereskedelmet, a beruházásokat és a szolgáltatások cseréjét Ázsiával. A szabadkereskedelmi megállapodások mellett Chile aktív tagja a az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek. Mindez alátámasztja a latin-amerikai ország „nagy és ambiciózus célját, hogy a régió első olyan állama legyen, amelyik az évtized végére, fejlett országgá válik”.