Házi őrizetből parlamentbe jutott a Nobel-békedíjas

Bejutott a mianmari parlamentbe Ang Szan Szú Kji Nobel-békedíjas demokrácia-párti aktivista. Pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért az elnyerhető 45-ből 43 mandátumot szerzett meg az április elsejei időközi választásokon. Az ellenzéki erő elsöprő sikere komoly fejtörést okoz a korábbi katonai junta által létrehozott és továbbra is a hadsereg politikai befolyását védő kormánypárt, valamint arra is választ adhat, hogy valójában mennyire elkötelezett a rezsim a rendszerváltás iránt.

Elsöprő győzelmet aratott az árpilis elsejei mianmari időközi választásokon a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD): 45 választókerületből 43 helyen nyertek a párt jelöltjei. Az NDL-nek így 37 képviselője lesz a parlament 440 fős alsóházában, négy a 224 tagú felsőházban és kettő a regionális közgyűlésekben, ezzel pedig a legerősebb ellenzéki erővé vált a délkelet-ázsiai országban – jelentette az MTI. A voksoláson bejutott az alsóházba a párt vezetője, a Nobel-békedíjas Ang Szan Szú Kji is.

„Reméljük, hogy ez egy új korszak kezdetét jelenti, amelyben nagyobb hangsúlyt kap az emberek részvétele az ország mindennapi politikai életében” – mondta Szú Kji az eredmények bejelentését követően, hangsúlyozva, hogy az NLD sikere a „nép győzelme, a népé, amely elhatározta, hogy többé nem hagyhatják ki az ország politikai folyamataiból”. Az ellenzéki vezető arra is felszólította híveit: „figyeljenek arra, hogy a nép győzelme méltóságteljes legyen”.

A további két körzetben – amelyek egyikében az NLD nem indult – a san nemzeti kisebbség pártja, a San Nemzeti Demokratikus Párt (SNDP) és a korábbi katonai junta által a 2010. novemberi választások előtt létrehozott kormányzó Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) egy-egy helyet szerzett. Az időközi választásokra azért került sor, mert az általános választások óta 48 képviselő kormányzati pozíciót kapott, így kénytelen volt lemondani mandátumáról. Három körzetben biztonsági okokból nem tartottak voksolást. Thein Szein elnök „sikeresnek” nevezte a voksolást, kiemelve, hogy az „szabad és igazságos volt”.

Hányattatott sors és nemzetközi visszhangok

Az NLD sikerének jelentőségét növeli, hogy a párt az elmúlt két évtized nagy részében illegalitásban működött, s a 2010-es választásokat is bojkottálta, mivel a szabályzat nem tette lehetővé, hogy az induló pártoknak bebörtönzött, illetve házi őrizetben lévő tagjai legyenek – márpedig akkor még az NLD számos tagja, többek között Szú Kji is fogságban volt rendszerellenes tevékenysége miatt. A bojkottra válaszul a pártot hivatalosan illegálisnak minősítették, s az NLD-t csak tavaly december végén jegyezte be a helyi választási hivatal. Szú Kjit 2010 novemberében, hat nappal a választások után engedték szabadon, az azt megelőző két évtized során összesen 15 évet töltött fogságban.

A választásokat követően számos külföldi ország és szervezet a Mianmarral szemben fennálló, a korábbi junta tevékenysége miatt meghozott gazdasági szankciók enyhítését helyezte kilátásba. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerdán közölte, hogy országa kész a Mianmarra vonatkozó befektetési tilalom feloldására, William Hague brit külügyminiszter pedig úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió is hasonló lépésekre készül. Ugyanakkor mindkét diplomata hangsúlyozta, hogy a szankciók teljes feloldására még várnia kell a délkelet-ázsiai országnak. Ezzel párhuzamosan Kína és az Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy szüntesse meg az összes érvényben lévő szankciót.

A reform őszintesége

A NLD sikere arra is választ adhat, hogy a 2010-ben katonai juntából varázsütésre civillé vedlett, s azóta számos meglepő, már-már demokratikusnak nevezhető intézkedést életbe léptető vezetés valójában mennyire elkötelezett a politikai reformok iránt. A párt előretörésére ugyanis már volt történelmi precedens: az NLD nyerte az 1990-es parlamenti választást is, azt követően azonban azonnal betiltották a pártot, vezetőit bebörtönözték, a következő választásig pedig két évtizedet kellett várni – ráadásul a 2010-es voksolás közel sem volt demokratikus, hiszen a parlamenti helyek negyede a junta korábbi vezetőinek volt fenntartva, a törvényhozásban jelenleg is kétharmados többségben vannak az egykori katonatisztek.

Az NLD jelentette kihívással az USDP is tisztában van: egy megalázó verség elkerülése érdekében a 2015-ben esedékes következő általános választásig a pártnak át kell alakulnia. „Nekünk katonáknak természetes, hogy önvizsgálatot tartunk egy vesztes csata után” – mondta az USDP egyik vereséget szenvedett jelöltje. Hasonlóan nyilatkozott a párt főtitkára, Htaj Oo is: „Természetesen meg kell vizsgálnunk gyengeségeinket. Ismertté kell tenni politikánkat a nép köreiben.”

Sokan a továbbra is a hadsereg politikai hatalmát védő volt és jelenleg is szolgálatban álló katonákkal tömött parlament trójai lovának tartják az NLD-t – írta a Reuters. Szú Kji korábban úgy fogalmazott, a hadseregnek „fel kell ismernie, hogy az ország jövője a jövője is, és az ország reformja számukra is reformokat kell, hogy hozzon”. A politikusnő egyik legfőbb célja a 2008-as alkotmány azon rendelkezésének eltörlése, amely a parlamenti helyek negyedét automatikusan a hadseregnek adományozza. Ugyanakkor az időközi választásokat megelőzően a fegyveres erők vezetője a katonák „politikai vezető szerepét” biztosító alkotmány védelmét ígérte.

Csalódott hadsereg és koalíciós remények

„Nem mondhatom, hogy optimista vagyok. Nagyon csalódottak vagyunk – mondta a hadsereg egy név nélkül nyilatkozó parlamenti képviselője – Egyesek szerint mielőbb visszaküldjék a laktanyákba.”

„A hadsereg egyes tagjai a nemzetre leselkedő veszélynek tekintik Ang Szan Szú Kjit és az NLD-t, s saját kezükbe akarják venni a dolgokat. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az emberek nem fogadnák el a katonai irányításhoz való visszatérést, és (…) egy puccs már nem lenne megvalósítható” – mondta a Reutersnek Trevor Wilson, Ausztrália korábbi mianmari nagykövete.

Szú Kji ugyanakkor várhatóan nem fog nyíltan nekimenni a hadseregnek. Valószínűbbnek tűnik, hogy képes lesz majd együttműködni a jelenlegi vezetéssel, amelyben – Thein Szein államfő és Thura Sve alsóházi elnök személyében – a reformpártiak nagyobb befolyással bírnak, mint a keményvonalas katonák. „Szú Kji nem olyan meggondolatlan, hogy felborítsa a hajót, s a kormánynak is érdekében áll, hogy felhasználja őt az ország előnyére, tehát lehetséges egy koalíció – vélte Aung Naing Oo, a Vahu Fejlesztési Intézet munkatársa – Valószínűleg párbeszéd alakul majd ki a legfőbb hosszú történelme van a sikertelen államépítési kísérleteknek, így senki nem lesz olyan ostoba, hogy engedje a dolgok régi kerékvágásba való visszatérését.”