Az USA nemet mond a könnyű drogok legalizálására

Joseph Biden biztonságpolitikai kérdések megvitatására utazott Mexikóba és Közép-Amerikába. A szervezett bűnözés elleni harc volt a találkozók legfontosabb témája. Biden biztosította a mexikói elnökjelölteket arról, hogy Washington nyitott az új elnökkel való együttműködésre. A hondurasi találkozón kijelentette, hogy nem ért egyet a drogok legalizálásával, azonban fontosnak tartja a vita kezdeményezését.

Újra felmerülő gondok

Joseph Biden Mexikóba és Hondurasba utazott a napokban. Barack Obama alelnökének ez a második útja a régióba, amióta betölti posztját, 2009-ben tett hasonló utat, Costa Ricába és Chilébe. A látogatást vasárnap Mexikóban kezdte az alelnök. A vizit napirendi pontjai között szerepelt egy találkozó Felipe Calderónnal, amelyen globális és regionális kérdésekről tárgyaltak.

Bident az elnöki rezidencián fogadta a mexikói vezetés, a találkozó főbb témái az illegális fegyverkereskedelem visszaszorítása, a szervezett bűnözés elleni harc és gazdasági kérdések voltak. Calderón hangsúlyozta a mexikói gazdaság stabilitását, és a társadalmi fejlődés terén elért sikereket. Kiemelte a két ország erőfeszítéseit, amelyeket a színvonalasabb munkahelyek megteremtése érdekében tesznek. Megemlítette a Mexikóban megrendezésre kerülő G20-as találkozó előkészületeit is. Biden a két ország kormánya közötti gyakori, dinamikus párbeszédet nevezte meg az együttműködés kulcsaként. Végül globális témák is napirendre kerültek, köztük a április 14-15-én Cartagena de Indiasban megrendezésre kerülő Amerikai Államok Szervezetének csúcsértekezlete.

A nap folyamán Joseph Biden találkozott a választásokon induló pártok jelöltjeivel, először a Demokratikus Forradalmi Párt( PRD) színeiben induló Manuel López Obradorral, majd az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) jelöltjével, Enrique Peńa Nietóval és végül a Nemzeti Akció Pártját(PAN) képviselő Josefina Vázquez Motával. Az elnökjelöltek később maguk számoltak be a tanácskozásról.

López Obrador egy levelet adott át az alelnöknek, amelyben több kritikát is megfogalmazott az amerikai kormány felé. Kifogásolta, hogy az utóbbi időben a két ország kapcsolatai csak biztonságpolitikai kérdésekről szóltak, és az erőszak valódi okait figyelmen kívül hagyták. „A migrációs hullámot sem lehet megállítani falak építésével, razziákkal, vagy a határ felfegyverzésével.” fogalmazott levelében. Enrique Peńa Nieto a találkozón tagadta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a PRI ha ismét kormányra kerül, akkor megegyezne a drogkartellekkel, munkahelyteremtésről és gazdasági stabilitásról is tárgyalt Bidennel.

Josefina Vázquez Mota a találkozó után azt nyilatkozta, hogy a megbeszélés fő témái a bűnüldözés, a pénzmosás, a rendőrségek megerősítése voltak. Hangsúlyozta, hogy el kell kerülni, azt, hogy a migráció problémája kampányba kerüljön. Biden biztosította a jelölteket arról, hogy az USA nem fog beleszólni a mexikói választások eredményébe, és nyitottak a leendő elnökkel való együttműködésre.

Közös álláspont

Az amerikai alelnök útját Közép-Amerikában folytatta, Honduras fővárosában, Tegucigalpában ült tárgyaló asztalhoz a Közép-amerikai Integrációs Rendszer tagországainak elnökeivel. A tárgyalások központi témája Otto Pérez Molina guatemalai elnök a drogok legalizálását szorgalmazó javaslata volt. „Ez a megfelelő pillanat arra, hogy vitatkozzunk a szervezett bűnözéssel kapcsolatos témákról és a drogkereskedelemről valamint arról, hogy hogyan javítsuk a közép-amerikai országok együttműködését azért, hogy szembeszálljunk az egész régiót büntető csapással” – mondta az hondurasi elnök, Porfirio Lobo.

Az államok célja az, hogy egy közös álláspontot képviseljenek a Cartagena de Indiasban megrendezendő Pánamerikai csúcson. A Joseph Bidennel való tárgyalás után a földrész országainak vezetői eldöntötték, hogy a csúcstalálkozó előtt még egyszer gyűlést tartanak, hogy a kérdéssel foglalkozzanak. Panama, El Salvador és Honduras elutasítják a drog legalizálásának ötletét, azonban Nicaraguával és Costa Ricával együtt nyíltak a kérdés megvitatására.

Mauricio Funes, Salvador elnöke úgy véli, hogy a legalizálás a régiót a „drog fogyasztás paradicsomává tenné”. Nicaragua és Costa Rica elnökei határvitájukat félretéve ültek le tárgyalni, s hasonló álláspontot képviseltek. Costa Rica vezetője Laura Chinchilla Rojas szerint a drog elleni harc sok nemzetet érint, Közép-Amerika országai „nagyobb felelősséget kérnek a nemzetközi közösségtől”.

A nicaraguai Daniel Ortega hangsúlyozta az igazi cselekedetek hiányát és nehezményezte, hogy a nemzetközi közösség jelentős pénzügyi támogatást ígért 2011-ben, azonban ennek csak a töredékét kapták meg. Joseph Biden már érkezése előtt azt nyilatkozta, hogy Obama kormánya nem változtatja meg álláspontját a drogháborúval kapcsolatban, azonban legitimnek tartja a Guatemala által kezdeményezett vitát. A tanácskozáson Biden biztosította a régió országainak kormányzóit arról, hogy a Kongresszustól több anyagi támogatást fognak kérni, valamint hangsúlyozta az összefogás fontosságát „Egyetlen ország sem tudja legyőzni a szervezett bűnözést egyedül” mondta.

A látogatás okai

Joseph Biden már a körútja megkezdésekor kilátásba helyezte, hogy biztonságpolitikai kérdéseket akar mevitatni a mexikói és a közép-amerikai államok vezetőivel. Látogatásának hátterében több tényező állt: egyrészt Washington biztosítani akarta magát a felől, hogy az új mexikói elnökre számíthat a drogháborúban. A cartagenai csúcs előtt meg akarta tudni a földrész országainak elképzeléseit illetve meggyőzni őket arról, hogy a fegyveres harc mellett nincs más alternatíva.

A látogatást akkorra időzítette, amikor az államok vezetőit egyre feszültebb légkör veszi körül, mivel az utóbbi években megugrott a gyilkosságok száma és eddig nem sikerült hatásos eszközt találniuk a bűnözés megfékezésére. Mexikó és Közép-Amerika földrajzi elhelyezkedésük miatt fontos kapcsolatot jelentenek a kábítószert előállító dél-amerikai országok és a felvevőpiac, az USA között. A drohgáború meghirdetése óta a mexikói kartellek tevékenysége átterjedt Közép-Amerikára is ráadásul a térségben jelenlévő bűnbandák növelik az erőszakot, sok fiatal csatlakozik hozzájuk, a szegénység és a kilátástalanság miatt.

Az ENSZ március elején közzétett éves jelentése, szerint Latin-Amerika országai közül a legnagyobb kokainfogyasztó Argentína. Az argentin Kongresszus tárgyalni kezdett egy törvénymódosításról, amely szerint nem büntetnék az egyének maruhána birtoklását. A tervezetet Rafael Bielsa a SEDONAR vezetője elemzi, aki érvelésében a következőt mondta: „Tizenöt percre innen több mint száz srácot lőnek le. Ahhoz a generációhoz tartozom, amelyiket az állam terrorizmusa tizedelte meg. Nem akarok annak a tisztviselői generációnak a tagja lenni, akik megengedik, hogy sok fiatal a kokain áldozata legyen.”  A probléma az egész kontinenst érinti, a legalizálás kérdését szorgalmazó Pérez Molina a cartagenai csúcson is hangot ad majd elképzelésének és megtörténhet, hogy nem Guatemala lesz az egyetlen ország, aki a javaslat mellé áll.