Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk – a lengyel hadsereg

A lengyel hadsereg 2012-re részben elérte korábban kitűzött modernizációs terveit. Bár egyes elemei még mindig bántóan rossz állapotban vannak, Varsónak határozott szándéka legkésőbb  az évtized végére egy minden szempontból ütőképes, professzionális lengyel hadsereg létrehozása.

A megújult lengyel hadsereg az elmúlt több, mint húsz évben változatos utat járt be ahhoz, hogy mára az ország közép-kelet-európai régió vezető katonai hatalmává váljon. A gyakran tragédiáktól és botrányoktól sem mentes időszakban a lengyel fegyveres erők alapos átalakuláson mentek keresztül, melynek köszönhetően mára nemzetközileg is ütőképes erővé váltak. Az Egyesült Államok stratégiai partnereként Lengyelország az utóbbi időszakban szerepet vállalt számos külföldi misszióban, többek között Irakban és  Afganisztánban, mindemellett részt vállalva olyan NATO projektekben is, mint a Balti Légi Rendészeti Program.

Előbbieknek is köszönhetően az elmúlt közel negyed évszázadban nem okozott nehézséget a lengyel hadügyi tárcának a fejlett nyugati, elsősorban német, amerikai és finn fegyverzet beszerzése, ennek ellenére a különböző fegyvernemek által alkalmazott eszközöket a mai napig egyfajta kettősség jellemzi. A volt szocialista blokk államaitól eltérően Lengyelország a mai napig hadrendben tart számos szovjet gyártmányú eszközt, melyeket hol kisebb, hol nagyobb mértékben igyekezett modernizálni. Emiatt a lengyel hadsereg egymással nem mindig integrálható katonai eszközök széles spektrumával rendelkezik, melyek egy-egy katonai parádén esetenként komikusan hatnak egymás mellett.

A lengyel hadsereg a NATO csatlakozást megelőző és követő években

A kommunizmus bukását követő első néhány évben látványos változtatásokra nem került sor a lengyel hadseregben, az új politikai vezetés elsősorban a fegyveres erők átszervezésére törekedett, többek a katonai körzetek újragondolásával és egyes fegyvernemek összevonásával (például a légvédelem újbóli integrálása a légierő kötelékébe). A katonák 1992-től immáron az új lengyel állam védelmére és szolgálatára tettek esküt és a Vörös Hadsereg katonái is elhagyták 1993-ra az országot, azonban a lengyel honvédség fegyverzete még mindig szinte kizárólagosan szovjet eredetű eszközökre épült. A fejlesztések üteme Lengyelország NATO-hoz való csatlakozását követően gyorsult fel rohamosan, hiszen a tagság számos kötelezettséggel is járt. A hadügyminisztérium döntéskényszerbe került: vagy a meglévő fegyverzet egy részét próbálja meg modernizálni NATO-kompatibilis szintre, vagy új harci eszközök beszerzésébe kezd. Végül, nem utolsó sorban az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve a lengyel vezetés egy köztes utat választott, mely a mai napig meghatározza a fegyveres erők felépítését.

Lengyelország Csehországgal és Magyarországgal együtt 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz és ezt követően felgyorsultak a fejlesztések a hadseregben. Elsősorban a légierő területén kellett gyorsan lépnie az új tagországoknak, hiszen a NATO megköveteli, hogy minden tagország képes legyen saját (és ezáltal egyben a NATO) légterének a hatásos védelmére. A lengyel politikai és katonai vezetés azonban ezen túl még olyan szándékának is hangot adott, mely szerint Lengyelország képviseltetni szeretné magát a NATO Gyorsreagálású Erőiben (NRF), így elkerülhetetlenné vált a modern, negyedik generációs vadászgépek beszerzése. Egy inkább külpolitikai, mint katonai megfontolásból született döntés értelmében Lengyelország az amerikai F-16-ost választotta a svéd és francia konkurenssel szemben. Ezzel a lépéssel kezdetét vette a lengyel-amerikai katonai együttműködés, mely a mai napig döntően befolyásolja a lengyel hadsereg beszerzéseit (amihez legalább ilyen mértékben hozzájárul az is, hogy az Egyesült Államok számos eszközt térítésmentesen adott át a lengyelek részére). 

A csatlakozást követő években légierő fejlesztése mellett gyorsított ütemben kiépült a NATO-szabványoknak megfelelő irányítási és kommunikációs, valamint légtérfigyelő rendszer, és megkezdődött a szárazföldi alakulatok fegyverzetének modernizációja is.  

A lengyel hadsereg 2012-ben

A hadseregen belüli főbb változásokat egyrészt Lengyelország külföldi missziókban való részvétele, másrészt pedig a sorkatonaság eltörlése hozta meg. A lengyel kormány 2008-ban kötelezettséget vállalt a sorkatonai szolgálat megszüntetésére, ennek értelmében az utolsó sorozásra 2009 februárjában került sor és az utolsó, nem hivatásos katona 2010 januárjában szerelt le. A sorkatonai szolgálat eltörlése lehetővé tette egy kisebb, de ütőképesebb lengyel hadsereg megszervezését, mely jelenleg 95 ezer főt számlál, amiből 46 ezer a szárazföldi alakulatok kötelékébe tartozik.

A lengyel törvények értelmében a katonai kiadásoknak minden évben meg kell haladniuk az előző évi költségvetés 1,95 százalékát ami a 2011-es adatok szerint 27,5 milliárd złoty volt (ebből fejlesztésekre 3,06 milliárd złoty volt félretéve). A jelenlegi fejlesztések elsősorban a szárazföldi erőkre (tüzérségi és csapatszállító eszközök) és a légierőre (sugárhajtású gyakorló repülőgépek és szállító repülőgépek, valamint helikopterek) koncentrálnak, de hosszútávon a haditengerészet fejlesztése is napirenden van. 

A légierő helyzete

Minden kétséget kizárólag, a legelőször 2006-ban szolgálatba állt, F-16-os vadászgépekben rejlik a lengyel légierő fő ütőereje (összesen 48 darab C és D verzió). Azonban nem szabad elfeledkezni attól, hogy a volt szocialista tömb legtöbb országával ellentétben Varsó nem teljesen vonta ki régi szovjet típusú gépeit a hadrendből. Lengyelország, mind a mára már igencsak kivénhedt Szu-22-es csatarepülőt, mind Mig-29-es elfogó vadászrepülőket üzemeltet a mai napig. Mi több, Csehországtól csereüzlet keretében, míg Németországtól szimbolikus összegért kapott újabb Mig-29-es gépeket. Jelen pillanatban összesen 79 volt szovjet gépet üzemeltet Lengyelország, melyektől előreláthatólag a Barack Obama amerikai elnök által megígért újabb F-16-os vadászgépek szállítása után végképp búcsút vesznek. 

A lengyel légierőt érintő másik két égető probléma a modern gyakorló és megfelelő kapacitású teherszállító gépek hiánya volt. Utóbb probléma megoldódni látszik miután egyrészt sikerül a légierőnek megvásárolnia öt darab C-130E Herkules szállítógépet, illetve megfelelő számban állnak már rendelkezésre kisebb méretű spanyol (CASA-295) és hazai gyártású (PZL-M28) gépek. Ez utóbbit orosz licenc alapján az amerikai Sikorsky Aircraft cég által tulajdonolt PZL-Mielec gyártja (a korábbi Állami Repülőgépgyárak nevét – PZL – több cég is továbbvitte). Ezzel szemben mára már égető problémává vált a lengyel hadügyminisztériumnak a gyakorló gépek beszerzésének a kérdése. Mind a turbópropelleres Orlik, mind a sugárhajtóműves Iskra nem mai darabok és lecserélésük több mint indokolt lenne. Az új gépek beszerzésére ennek ellenére rövid távon nem túl sok esély van.

Kiterjedt repülőgépállománya mellett természetesen jelentős helikopter-arzenál is a légierő rendelkezésére áll. A fegyvernem gerincét a megbízható és nagyrészt modernizált volt szovjet gépek adják (a Magyarországon is ismerős Mi-24, Mi-8, Mi-2 típusokkal). Ezeket egészíti ki a  az Augusta-Westland konzorciumhoz tartozó PZL-Swidnik üzeme, ahol a PZL W-2 és W-3-as helikoptereket gyártják. 

A modern harcászat követelményeinek megfelelően a lengyel légierő mára rendelkezik pilóta nélküli repülőgépekkel (UAV), melyeket 2005-ben szerzett be a hadügyi tárca Izraeltől. 

A légvédelem a légierő kötelékébe történő integrálása miatt ezen ponton érdemes röviden megemlíteni az Egyesült Államok sokat vitatott európai rakétavédelmi programját, melynek egyes elemeit korábban a Bush-adminisztráció alatt Csehországba és Lengyelországba kívánták telepíteni. Az új washingtoni vezetés által végül elvetett eredeti ötletért cserébe, a csalódott lengyel fél kompenzálására egy több pontos, új közreműködést megfogalmazó terv lett felvázolva 2009 szeptemberében. Ennek értelmében az amerikai hadsereg 19 darab PAC-3 Patriot típusú légvédelmi rakétát telepít 2020-tól Lengyelországba, mintegy 150-200 fős amerikai kontingenssel együtt. Az amerikai ütegek jelenléte lengyel területen katonailag ténylegesen nem sokat nyom a latba,azonban annál fontosabb maguknak a katonáknak az állomásoztatása Lengyelországban, hiszen legfelsőbb vezetés régóta szorgalmazta az állandó amerikai katonai jelenlétet az országban, ebben látva a két ország közötti hosszútávú együttműködés garanciáját. A rakéták mellett Varsó szintén ígéretet kapott újabb 50 darab F-16-os vadászgép beszerzésének a lehetőségére és a katonai és politikai kooperáció további elmélyítésére (nem is beszélve a Washington által folyósított éves katonai pénzügyi segítségről, mely 2011-ben 42 millió dollár volt). Legfrisebb hírek szerint pedig a közeljövőben amerikai gépek is fognak állomásozni lengyel bázisokon, tovább mélyítve az amerikai hadsereg jelenlétét az országban.

A szárazföldi csapatok

A lengyel szárazföldi hadseregre még inkább jellemző a korábban már a légierő esetében is bemutatott jelenség. Állományában ugyanúgy megtalálhatóak a 80-as évektől nem modernizált szovjet eszközök (példádul több, mint ezer BWP-1 és csapatszállító és BRDM-2 páncélozott felderítő járművek), mint az amerikai katonai segélyként kapott járművek (M113-as csapatszállítók és Humvee terepjárók), valamint a Lengyelország által korszerűsített szovjet eredetű fegyverzet (például a T-72-es orosz tankból kifejlesztett PT-91 Twardy). Mellettük azonban olyan modern harci eszközök teljesítenek szolgálatot, mint a német hadseregtől megvásárolt 126 darab Leopard 2-es tank, vagy a finn Patria cégtől megrendelt AMV páncélozott csapatszállító, melyet a lengyel hadseregben Rosomak néven rendszeresítettek. Utóbbiak leszállítása a mai napig folyamatban van (380 darabot vettek át a megrendelt 849-ből) és a lengyel hadi beszerzések egyik sikertörténetének tekinthető hiszen a 2002-es lengyel-finn megállapodás értelmében a megrendelt járművek közel háromnegyedét a lengyel WZM (Katonai Gépgyár) gyártja le, ezzel is erősítve az otthoni lengyel hadiipart.

A szárazföldi hadsereg gerincét alkotó gépesített alakulatokon belüli fejlesztések szükségességére a külföldi, elsősorban az iraki és afganisztáni missziókban való részvétel világított rá. Lengyelország a mai napig 37 katonát vesztett Afganisztánban, zömmel út menti pokolgépek által történő támadások során. A további veszteségek csökkentésének érdekében az amerikai hadsereg a lengyel misszió részére bocsájtott párat a kifejezetten aknák és pokolgépek ellen kifejlesztett, MRAP Cougar járműveiből, melyek a Rosomakkal együtt hatásos védelmet nyújthatnak a lengyel kontingens katonáinak. 

A afganisztáni 2500 fős lengyel egység mellett Lengyelország számos más NATO, EU és ENSZ misszióhoz is hozzájárult. Irakban nagyjából 20 kiképző tiszt teljesít szolgálatot, míg Koszovóban 216, Bosznia és Hercegovinában pedig 50 fős egység állomásozik (a felsoroltak mellett számtalan más misszióban is képviselve van Lengyelország kisebb egységekkel). 

A hadügyminisztérium tervei szerint a közeljövőben, a meglévő fejlesztések folytatása mellett, a tárca elsősorban új tüzérségi fegyverek beszerzésére fog törekedni (fő eszközként a hazai fejlesztésű WR-40 Langusta lett kijelölve). Másrészt tervbe van véve a meglévő orosz páncélozott járművek kivonása a hadrendből, helyükre a lengyel fejlesztésű Anders könnyű tankot szemelte ki a tárca.   

A lengyel fegyveres erők Achilles-sarka: a haditengerészet 

Némileg igazságtalanul az elmúlt évtizedekben a haditengerészet számított a lengyel hadsereg mostohagyerekének. Fejlesztésének szükségességéről a rendszerváltást követő szinte össze kormány említést tett, azonban egyrészt a magas költségek, másrészt a prioritást élvező többi fegyvernem miatt az elmúlt években nem sok előrelépés történt, hogy Lengyelország felfrissítse öregedő flottáját. Sok mindent elárul a haditengerészet állapotáról az a tény, hogy a flotta két legnagyobb harcértékkel bíró hajóját az Egyesült Államoktól kapta ajándékba Lengyelország miután azokat kivonták az amerikai haditengerészet kötelékéből. Részleges felújításuk ellenére a 2000-ben, illetve 2002-ben átadott két Oliver Hazard Perry osztályú rakétahordozó fregatt nem tekinthető hosszútávú megoldásnak, hiszen több, mint 30 éve vannak folyamatos szolgálatban. 

Szintén égetően szüksége lenne Lengyelországnak új tengeralattjárók beszerzésére. A haditengerészet állományában lévő öt tengeralattjáró (egy orosz Kilo, négy pedig német Kobben osztályú) közül egyedül az 1985-ben vízre bocsájtott Kilo osztályú ORP Orzel bír komoly harcértékkel. A felsoroltak mellett Lengyelország számos kisebb, szovjet gyártmányú felszíni hajóval rendelkezik, melyek harcértéke azonban erősen kétséges.

Ennek ellenére vannak biztató jelek. A hadügyi tárca által 2010-ben meghirdetett modernizációs program keretében 2018-ra jelentős átalakulásoknak kell lezajlania a haditengerészeten belül. Többek között tervbe van véve két-két teljesen új korvett és aknavadász hajó építése, illetve tárgyalások folynak egy új tengeralattjáró beszerzéséről is.  

Összegzés

2012-re a lengyel hadsereg átalakításának az első fázisa befejeződött. A légierő és hadsereg immár képes nem csak régión belüli, hanem a világ más részein lévő missziókban való hathatós részvételre, azonban az elöregedett szovjet fegyverzet teljes lecserélése mindenképpen elkerülhetetlen lesz a következő években, ha a lengyel vezetés be akarja fejezni a hadsereg megkezdett átalakítását. A következő évtizedre számos meglévő harci eszköz élettartama végéhez fog érni és legkésőbb addigra ennek a folyamatnak le kell zárulnia. A gazdasági válság hatásai Lengyelországban is érezhetőek voltak, ennek ellenére azonban csak kismértékben lassult a hadsereg fejlesztésének az üteme.

Minden kétséget kizárólag mára Lengyelország a közép-kelet-európai régió legerősebb hadseregével rendelkezik. Számos európai országgal, legfőképpen Németországgal épített ki szerteágazó katonai kooperációt a lengyel hadsereg. Emellett a következő években az amerikai hadsereg jelenléte is erősödni fog a Lengyelország területén, ami Lengyelország (és egyben a régió) számára is hosszútávú előnyöket rejt. Utolsósorban pedig nem szabad megfeledkezni a fokozatosan felfutó lengyel hadiiparról sem, ami a külföldi befektetéseknek köszönhetően mára már aktívan jelen van a nemzetközi fegyverpiacon.  

Dobrowiecki Péter

Felkapott hírek

Friss hírek