Indiai kampányígéretek: áramellátás és ingyen laptop

Ingyen laptop és egész napos áramellátás – két ígéret, amely valamilyen formában elhangzott a győzelemre esélyes pártok kampányában az indiai Uttar Pradés állambeli helyhatósági választások előtt. Az ellentmondás kiválóan tükrözi a fejlődő ország problémáját: úgy tanítják a legmodernebb technikára a diákokat, hogy otthon gyakran még feltölteni sem lehet a hordozható számítástechnikai eszközöket.

Március 3-án hetedik, egyben utolsó fordulójához érkezett az északi-indiai államban, Uttar Pradésban esedékes választás. A voksolás jelentőségét az állam mérete adja: Uttar Pradés 200 milliós lakosságával a legnépesebb indiai állam, ha önálló entitás lenne, akkor is a világ ötödik legnagyobb lakosságával bíró országa lenne. A hét elején várhatók a szavazás eredményei, amelyek jelzésértékűek lehetnek a 2014-es össz-indiai választások előtt.

Uttar Pradés hiába a második legnagyobb gazdasággal bíró indiai állam, az egy főre jutó GDP tekintetében csak két állam áll nála rosszabbul, ezért az egyik legelmaradottabb régió. Egy 2010-es oxfordi kutatás szerint itt él az indiai szegények 21 százaléka. A mezőgazdaságból élő, gyakran létminimumon tengődő falusiak mellett jelentős csoportot alkotnak a muszlimok is: a lakosság 18 százaléka Allah híve és helyzetük egy hivatalos felmérés szerint nem jobb a társadalom legalján álló ún. érinthetetleneknél, a dalitoknál. Az országos átlagnál (65%) alacsonyabb az írni-olvasni tudók aránya (59%) körükben és négy százaléknál kevesebben végeznek egyetemet. Legfőképp ezeket a csoportokat szólították meg a politikusok a választási kampányukban, így munka- és tanulási lehetőséget, jóléti intézkedéseket ígértek.

A jelöltek

Uttar Pradés politikailag rendkívül széttördelt állam: két országos, két regionális, és egy szubregionális párt jelöltjei indultak az idei választáson. 120 millióan jogosultak szavazásra, ebből 35 millió főt tesz ki a muszlim kisebbség.

Jelenleg a Bahudzsan Szamádzs Párt (BSP) kormányoz az államban, elnöke Majavati, a dalitok, vagyis az érinthetetlenek kasztjából származó politikusnő. A lakosság 20 százaléka az évszázadokon át elnyomott dalitokból áll, ezért jelentős szavazóbázissal bír. A 2007-es választásokon Majavatinak a dalitok mellett sikerült megnyernie a muszlimok és a társadalmi ranglétra csúcsát elfoglaló befolyásos, köztiszteletnek örvendő brahminok támogatását is. Pártja legutóbb 207 képviselői helyet szerzett a 403-ból. Az elmúlt húsz évben Majavati volt az egyetlen főminiszter az államban, akinek sikerült végig kitöltenie ötéves hivatali idejét. Főminiszterségének megítélése ellentmondásos: a GDP ugyan a korábbi évi 4 százalék körüli növekedést túlszárnyalva évi 7 százalékkal bővült, de sokan kritizálják amiatt, hogy köztereket és parkokat épít (ahol többször saját szobrait helyezi el) és nem jut elég pénz a szegények felzárkóztatására. Majavati a kritikákra válaszul a szövetségi kormányra szokta hárítani a felelősséget, mondván, Újdelhiből nem küldenek elég támogatást, az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően pedig több mint 45 ezer kilométer utat építettek vagy újítottak fel. Az egész országra jellemző korrupciós botrányok sem maradtak el: az elmúlt fél évben 21 miniszterét bocsátotta el hivatalából megvesztegetés gyanúja és egyéb visszaélések miatt. Kampányígéretei között szerepel a korrupciómentes kormány, a törvények hatékony és következetes betartatása, az infrastruktúra fejlesztése, és előbb napi 8-10 órás, majd 2017-re a 24 órás áramszolgáltatás biztosítása a falusi háztartásokban is.

A fő ellenzéki párt az államban a 109 honatyát soraiban tudó Szamádzsvadi Párt (SP), vezetője Mulajam Szingh Jadav, akit korábban háromszor is betöltötte hosszabb-rövidebb ideig az állam főminiszteri posztját. A párt kampányát azonban fia, Akiles Szingh Jadav vezeti, aki célul tűzte ki a párt arculatának megváltoztatását. Ennek első lépéseiként Facebook-on és Twitteren is követhetjük a kampányuk fontosabb mozzanatait. Választási ígéreteik között szerepel a külföldi befektetők kiszorítása a kiskereskedelemből, állami nyugdíj a 65 évnél idősebb kisgazdálkodóknak, illetve ingyenes ruha és szállás a szegényeknek. Azonban nem definiálták a kisgazdálkodó és a szegény fogalmát, továbbá részletekbe sem bocsátkoztak. 2007-es kampányukban még megkérdőjelezték a számítógépek hasznosságát, az idén azonban már laptopot és táblagépet adnának minden 12., illetve 10. évfolyamot végzett diáknak. A programjukban szintén megjelenik az egész napos áramellátás a falvakban.

Újdonságként értékelhető, hogy most először a kisebbségek, beleértve a muszlimok támogatását is szeretnék elnyerni, ezért kormányzati állásokat kínálnak számukra: a lakosság arányához mért létszámuknak megfelelően külön kvótákat kapnának a köztisztviselői szférában. India a függetlenedés után úgy küzdött a kasztrendszer ellen, hogy az elnyomott csoportoknak, illetve törzseknek bizonyos számú helyet biztosított az oktatásban és a közigazgatásban. Az Alkotmányban meghatározott kvóták számát az elmúlt több mint hatvan év alatt többször változtatták, ma több mint 2200 különböző csoport részesül pozitív diszkriminációban. A muszlimok országos szinten nem szerepelnek a kedvezményezettek között, de néhány állam – Kerala, Karnataka – arra hivatkozva, hogy nem vallási, hanem szociális kérdés a hátrányos helyzetűek segítése, adott kvótákat számukra.

Az Indiát kormányzó Kongresszus Párt 22 helyet szerzett Uttar Pradésben a 2007-es választásokon. Választási kampányukat Rahul Gandhi, a Nehru-Gandhi politikusdinasztia legifjabb üstököse vezette.. Sokan a jövendő miniszterelnököt látják a család negyedik generációjának képviselőjében és a 2014-es parlamenti választások nagy esélyeseként tartják számon. Mégsem ő a párt hivatalos jelöltje a helyi választásokon, csupán nevének köszönhető országos ismertségét vetette be. Korábban Uttar Pradés a Kongresszus Párt erős bázisa volt, ezt az állapotot szeretné Gandhi is visszaállítani, illetve változtatni a kormány korrupciós botrányok miatti negatív megítélésén, és visszanyerni jóhírüket. Ígéretei között szerepel a kisebbségeknek és a dalitoknak járó állás-kvóta (habár az elmúlt hét évben országos szinten nem sikerült ennek a törekvésüknek eleget tenniük), ingyen tankönyv, cipő, és ruha az általános iskolásoknak, kamatmentes kölcsön lányoknak a felsőfokú tanulmányaikhoz, ingyen áramellátás a szegényeknek, állami nyugdíj a szegény özvegyeknek, az időseknek, és a hátrányos helyzetűeknek.

A Bharatija Dzsanata Párt (BJP) a legnagyobb országos ellenzéki párt. Az elmúlt 25 évben négyszer került hatalomra Uttar Pradésben, de egyik főminiszterének sem sikerült kitöltenie hivatali idejét. Programjuk fő pontjai az olcsó áramszolgáltatás (nem tisztázott azonban, hogy honnan), a korábban a farmereknek adott 100 ezer rúpia (500 000 forint) összegű hitelek elengedése, a falvakban minden háztartásnak egy tejet adó tehenet adnak, minden diák 20 dollárért táblagépet, 100 dollárért laptopot kapna (arra szintén nem térnek ki a programjukban, honnan szereznék be az eszközöket, és hogyan osztanák szét), végül pedig a 65 évnél idősebbek és a szegény gazdálkodók évi 480 dollár (120 ezer forint) nyugdíjban részesülnének.

A választás jelentősége

Az Uttar Pradés-i voksolással egyidőben négy másik indiai államban (Uttarakhand, Manipur, Goa, Pandzsáb) is helyhatósági választásokat tartottak. A keddi eredmények elemzők szerint leginkább az Indiát kormányzó Kongresszus Párt számára lesznek fontosak. Ha Rahul Gandhi erőteljes kampánya sikeres volt és pártja részt vehet az Uttar Pradés-i kormánykoalícióban, az azt jelentené, hogy folytathat olyan reformokat, mint például a kiskereskedelmi áruházláncok megnyitása a külföldi befektetők előtt, amelynek terve nagy port vert fel. Ezzel szemben a rossz szereplés ráerősítene a korrupciós botrányok, a lassuló gazdasági növekedés és a magas infláció okozta negatív megítélésre. A Kongresszus győzelme szakértők szerint nem valószínű: 60-80 mandátum megszerzése már sikerként könyvelhető el.

Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »