Irán kiberhadsereg felállítására készül

Irán passzív védelmi képességeiért felelős tábornoka, Gholamreza Jalali a napokban bejelentette egy új, az országra leselkedő kiberfenyegetések elhárításáért felelős  állami kiberhadsereg felállítását. Mindeközben öntevékeny iráni civil csoportok évek óta kibertámadásokat intéznek ellenzéki és közösségi oldalak ellen, csakúgy, mint szomszédos országok állami honlapjai ellen.

Az iráni atomprogram 2002-es nyilvánosságra kerülése óta az ország konstans mód fenyegetve érzi magát egy, az atomlétesítményeire mért csapástól, amelynek kivédése érdekében minden hagyományos eszközt és módszert fel is használ. Irán nukleáris létesítményeit egymástól távol, szétszórva építi fel, urándúsító üzemeit megerősített földalatti bunkerekben rendezi be és rendkívüli légvédelmi zónákat alakít ki körülöttük.

Mindez 2010 júniusáig látszólag elég is volt, amikor is felfedeztek egy Stuxnet névre keresztelt, minden valószínűséggel az Egyesült Államok, és/vagy Izrael által kifejlesztett számítógépes vírust. A vírus, amely ipari Siemens berendezéseket támadott meg, szakértői vélemények szerint tönkretette Irán natanzi urándúsító üzemének centrifugaparkjának tíz százalékát és mintegy harminc százalékkal visszavetette Irán urándúsítási képességeit, habár hivatalos iráni statisztikák az urándúsítás hatékonyságának növekedéséről számoltak be.

A Stuxnet által okozott károk rávilágították az iráni vezetés figyelmét, hogy a légvédelmi rendszerek és betonbunkerek már nem jelentenek teljes biztonságot az ellenséggel szemben, és hogy ideje szembenézni a ténnyel, hogy a XXI. század háborúi már nem csak szárazföldön, vízen és levegőben, de a kibertérben is zajlanak. Ennek eredményeként iráni tisztségviselők még 2010-ben bejelentették, hogy kibervédelmi csoportot hoznak létre az ország kritikus infrastruktúrája és nukleáris programjának védelme érdekében.

2011 márciusában Jalali egy, az iráni Bulannews-nak adott interjújában elmondta, hogy „Irán szívesen lát minden olyan hekkert, akik hajlandóak az ország céljai érdekében dolgozni”. Azt nem fejtette ki, hogy ezt szabadúszóként, vagy valamelyik iráni kiberszervezet tagjaként kellene-e a jelentkezőknek tenniük. Ilyen ismert civil szervezet például az Iráni Kiberhadsereg, vagy a Perzsa Kokainharcosok, amelyekről nem tudni, hogy kik alkotják őket, vagy kinek a megrendelésére dolgoznak, de rendszeresen intéznek kibertámadásokat az „iszlám tisztaságát megsértő” honlapok ellen, de szintén ezek a szervezetek a felelősek az azeri légitársaság és állami tévé honlapját 2012 februárjában ért támadásokért, az iszlám ellenségeinek és zsidók kiszolgálóinak titulálva azokat.

Iránban az országon belül is komoly kiberháború folyik, amelynek keretében rendszeresen elérhetetlenné válnak különböző reformista honlapok, általában pont ellenzéki tüntetések és megmozdulások előtt. Ezt ellensúlyozandó és az iráni internetszabadságért küzdve az Anonymus nevű nemzetközi hekkerközösség több alkalommal is megbénított már kormányzati- és állami média honlapokat. Ahogy a 2011-es arab tavasz során, úgy a 2009-es iráni „zöld forradalom” alatt is egyértelművé vált az internet vezető szerepe az ellenzéki szervezkedésben. Javarészt e jelenség hatásának köszönhetően hozta létre az iráni rendőrség a saját kiberegységét, azzal a céllal, hogy megfigyelje a közösségi és média oldalakat. Ennek hatására Iránban időről időre felmerül egy, az észak-koreaihoz hasonló „állami internet” kiépítésének a terve, amely a 78 milliós ország hivatalos iráni statisztikák szerinti 36 millió főnyi internetezőjét egy hatalmas intranetbe kényszerítené, e óriás hálózat megvalósításának az esélye azonban elenyésző, mindenesetre 2011 végére, az állami PressTV szerint a kormányzati honlapok kilencven százalékát iráni határokon belül működő szerverekre menekítették a ország Nemzeti Kibervédelmi Stratégiájának keretében..

Irán katonai vonatkozású kiberképességekről, amelyeket a CSIS (Center for Strategic and International Studies) szerint a Forradalmi Gárda 2400 fős és évi 76 millió dolláros költségvetésből dolgozó kibercsoportja képvisel, nem sok szó esett a Stuxnet támadás utáni egy évben, amíg 2011 decemberének első napjaiban Irán be nem jelentette, hogy lehozott egy amerikai RQ-170-es pilóta nélküli repülőgépet. Az incidens után, a várakozásnak megfelelően Irán bemutatta a meghekkelt és épségben leszállított lopakodó drónt, amelyet a világ legfejlettebb pilóta nélküli repülőgépeként tartanak számon és mindezidáig fénykép is alig készült róla.

Gholamreza Jalali, az ország első kibervédelmi konferenciájának utolsó napján, február 20-án az iráni PressTV-nek úgy nyilatkozott, „Amerika csökkenti hadseregét, hogy fejleszthesse kibervédelmi infrastruktúráját. Így olyan országoknak, mint például Irán szintén fejleszteniük kell kibervédelmi központjaikat, és kiberhadseregeket kell létrehozniuk.” Jalali szerint Irán egyike az első országoknak, akiket közvetlen kibertámadás ért, de hozzátette, az, hogy a megtámadott létesítmények a nehézségek ellenére túlélték a támadást és működőképesek maradtak, Irán magas fokú kibervédelmi képességeit mutatja. Irán, amely az Economist szerint a világ második legnagyobb hivatásos kiberhadseregével rendelkezik 2011 novemberében bejelentette, hogy sikeresen szűri ki és hatástalanítja a Duqu kémprogramot, amelyet iráni illetékesek a Stuxnet-hez hasonlóan kimondottan Irán ellen, ipari és kormányzati hálózatokról való információszerzésre írtak.