Ítéletidő tombol a Balkánon

Szegény embert az ág is húzza – a balkáni államok lakossága az utóbbi hónapokban megbizonyosodhatott a közmondás igazságáról. Szerencsétlenségek és válságok sorozata keseríti meg a Magyarországtól délre élők mindennapjait. Sarkvidéki fagyok, áradások és gátszakadások, gazdasági válság valamint menekülthullám – ezekkel a problémákkal kell szembenéznie a Balkánnak.

Az egész balkáni térséget válságok sorozata rázta meg, Romániában és Bulgáriában legsúlyosabb a helyzet. Keleti szomszédunkban több mint 160 falu el van vágva a külvilágtól az évek óta nem tapasztalt erős havazások következtében, a román Egészségügyi Minisztérium adatai alapján 39 ember halt meg a helyenként -30 foknál is hidegebb fagyok miatt, a speciális alakulatoknak pedig további 200 embert kellett kimenteni a zord időjárás fogságából. A mentésekben mozgósították a román hadsereget, valamint több ezer önkéntest.

A kemény téli fagyoktól Bulgária, Montenegró, Bosznia és Hercegovina valamint Szerbia sem menekülhetett meg. Legsúlyosabb a helyzet Dél-Bulgáriában, ugyanis a pár nappal ezelőtti -25-30 fokos fagyok után hírtelen következett be a felmelegedés és a megolvadt hótól kritikus mértékben megáradtak a folyók. A Marica, a Tundzsa és a Harmanlijszka folyók kiléptek medrükből és több falut elárasztottak. A kormány kivezényelte a hadsereget, valamint számos mentőosztagot, ugyanakkor a kár felbecsülhetetlen. Biszer faluja a földdel lett egyenlő, miután a megáradt Harmanlijszka folyó károkat okozott az „Ivanovo” víztározóban és a kiáramló víztömeg pedig végigsöpört a helységen. Nyolc fő életét vesztette a baleset során, több százan földönfutókká váltak, a kormány ugyan 10 ezer leva (~1,6 millió forint) segélyt fog átutalni az elhunytak hozzátartozóinak, de felmerült a gyanú hogy a víztározó rossz állapotban volt már a balesetet megelőzően is.

A segélyek gyűlnek és Krisztalina Georgieva nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős európai uniós biztos is a helyszínre utazott, hogy felmérje, az Európai Unió nyújthat-e segítséget a térségnek. Időközben a Balkán-félsziget egyik legnagyobb folyója, a Marcia is kilépett a medréből és súlyos károkat okozott Szvilengrad és KapitanAndreevo településeken. BTR harci járművekkel közelítette meg a helyszínt Roszen Plevneliev köztársasági elnök és Cvetan Cvetanov belügyminiszter, hogy felmérjék a károkat. Civil szervezetek és a bolgár ellenzék is megvádolta a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormányt, hogy az állam nem gondoskodik megfelelő vízgazdálkodásról és a balesetek megelőzhetőek lettek volna. Plevneliev ígéretet tett arra, hogy mandátuma során új vízügyi koncepciót fog indítványozni, a kormány azonnal el is rendelte, hogy az ország területén lévő összes víztározó februártól az állam, vagy a megyei önkormányzatok tulajdonában lesz.

Bulgária segítségért folyamodott az Európai Unióhoz az állampolgárok védelmére felállított mechanizmuson keresztül, néhány órával később Olaszország és Lengyelország felszerelést ajánlott fel a mentéshez és a megáradt folyók szabályozásához a balkáni országnak. Bojko Boriszov bolgár kormányfő és Georgieva szerint minimális az esély, hogy felszerelésen kívül anyagi segítséget kapjon az ország az Európai Uniótól. „Régen Moszkvától vártuk, hogy megmentsenek, most pedig Brüsszeltől – hogy mit kapunk Brüsszeltől? Sátrakat és homokzsákokat!” – nyilatkozta a miniszterelnök. Egy tagállam csak akkor kaphat pénzügyi forrásokat az Európai Uniótól, ha a katasztrófa által okozott kár meghaladja az ország GDP-je 0,6 százalékát.

Amíg a déli országrészben az áradásokkal és a gátszakadásokkal küzdenek a bolgárok, addig Kelet-Bulgáriában a kemény hideggel és a hóviharokkal kell szembenézniük. Az orkánerejű szél miatt több fekete-tengeri régióban le kellett állítani az egész közúti forgalmat a hóban való elakadás és a járhatatlan utak veszélye miatt. Négy faluban élelmiszerhiány alakult ki és a probléma megoldása érdekében három harci járművet kellett bevetni és csak így sikerült elérni a külvilágtól elvágott térséget. Várna és több tengerparti város kikötőjét le kellett zárni a hajók elől, ugyanis a szél ereje elérte a 15 méter/másodperc sebességet.

Görögország Evrosz megyéjében rendkívüli helyzetet hirdettek a Bulgária területéről érkező áradat miatt. A Marica, Arda és Tundzsa folyók áradása következtében be kellett vetni a hadsereget és a rendőrséget, hogy kimentsék több falu lakosságát. A gazdasági válsággal küszködő hellén államban rendkívülinek tekinthetőek a hóviharok, amelyek már négy halálos áldozatot okoztak eddig.

A természeti viszontagságoknak kitett görög-török szárazföldi határ más okból is bekerült a sajtó figyelmének középpontjába, Görögország az illegális török és kurd határátkelők hordáinak megállítása érdekében falat kezdett el építeni a két ország között. A 10 kilométer hosszú és 2,5 méter magas, videokamerákkal, szögesdróttal és őrökkel védett fal körülbelül 5,5 millió euróba fog kerülni az országnak. Tavaly közel 55 ezer fő próbált illegális módon átjutni Törökországból az Európai Unióba szárazföldi úton, az elfogottak száma folyamatosan növekszik és az idén a 74 millió főt elérő török lakosság népszaporulata azt sejteti, hogy a közeljövőben ez a szám nem fog csökkenni. A projekt ellen liberális nemzetközi szervezetek és az ENSZ több prominens vezetője is felszólalt, szerintük a határátkelőket a fal nem fogja visszariasztani, csak testi épségüket fogják még inkább kockáztatni.

A Balkán többi térségében is súlyos helyzet alakult ki a zord időjárás miatt – Bulgáriát követően Albániában is rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el a hatóságok, Montenegró északi részében pedig alig van falu, amely nincs elszigetelve a külvilágtól. Szerbiában szinte az összes folyó be van fagyva, ez teljesen ellehetetlenítette az ország vízi közlekedését, a szerb meteorológusok pedig nagy árvizeket jósoltak a jég elolvadását követően.