Guatemala újabb történelmi igazságtétel elé néz

Guatemala a legújabb fejlemények szerint újabb történelmi igazságtétel elé néz. A közép-amerikai országban most José Efraín Ríos Montt állt bíróság elé, az az egykori tábornok és diktátor, aki az 1980-as években nem kevés szenvedést szabadított népére. A bírósági eljárás annak a folyamatnak a része, amelynek során az ország fokozatosan szembenéz saját múltjával, és bocsánatot kér az elkövetett bűnökért. A bűnösök névsora azonban sajnálatosan hosszú, és kérdéses, hogy az elszámoltatásnak eredményei lesznek.

A történet majdnem 30 évvel ezelőtt kezdődött. Mire beköszöntött az 1982-es év, Guatemala már egy polgárháború kellős közepében találta magát, amely belharc egymással viaskodó két főszereplője a kormány és a hadsereg, illetve a Guatemalai Forradalmi Nemzeti Egység (Unidad Nacional Revolucionaria Guatemalteca – UNRG) baloldali gerillái voltak. Az egész országot megviselte a polgárháború, a legtöbbet talán a maja bennszülött lakosság szenvedte, akik gyakorlatilag „golyófogóként” funkcionáltak a két harcoló fél között. Mindkét erő felhasználta őket saját céljaira, és mindkettő őket gyanúsította meg, hogy lepaktálnak az ellenféllel.

Ebben az egykori tábornok igencsak jeleskedett, Montt nevéhez számos gyilkosság és egyéb erőszakos atrocitás köthető. Ő volt az, aki saját országában gyakorlatilag „belső ellenségként” kezelte a maja lakosságot, és módszeresen követett el vérengzéseket ellenük. Nem volt ez másként egy Ixil nevű faluban sem, amely talán a leginkább megsínylette a háború pusztításait. Pedig a katonai rémuralom nem is tartott sokáig (legalábbis Montté nem), 1982 márciusától a következő év augusztusáig volt hatalmon.  A 16 hónap alatt a tábornok több akciót is indított, ezek közé tartozott a Győzelem ’82 és a Kitartás ’83 nevezetű is. Diktatúrájának ez az aránylag rövid ideje azonban elég volt arra, hogy a mintegy 200 ezer halálos áldozattal járó polgárháború egész Latin-Amerika jelenkori történelmének egyik legvéresebb konfliktusává váljon.

A harc végül 1986-ban ért véget, amikor a békekötés elhozta a demokráciát és a szabadságot a sokat szenvedett Guatemalának.  Azóta minden politikai erő kényesen vigyáz arra, hogy még véletlenül se tudjon senki egynél több hivatali ciklust betölteni, nehogy megismétlődhessenek a múlt borzalmai.

Ezen borzalmakkal való szembenézés a héten kezdődött bírósági eljárás is. Az ügyben kijelölt bírónőnek, Carol Patricia Floresnek azonban nem lesz könnyű dolga. A volt tábornok ugyanis még a 2003-as választásokon is indult jelöltként a szélsőjobboldali Guatemalai Köztársasági Front (Frente Republicano Guatemalteco – FRG) színeiben. Noha eredményt nem sikerült elérnie, a mai napig aktív politikai szereplő, így eddig egyszerűen nem is lehetett letartóztatni, mivel a többi parlamenti képviselőhöz hasonlóan mentességi jog illette meg . Hogy most mégis az igazságszolgáltatás elé állt, az saját akaratának köszönhető.

Bátorsága ellenére nem számíthat túl sok jóra, az ügyész kérelme és a beterjesztett vádirat alapján körülbelül 20-30 éves börtönbüntetést szabhatnak ki rá, amit viszont valószínűleg nem fog tudni leülni, mivel Montt jelenleg már 86 éves. Felelősségét életkora nem csökkenti, azt azonban ügyvédjével együtt emiatt sikerült elérnie, hogy az eljárás egésze alatt házi őrizetben kell maradnia – agg kora miatt az ügyvéd szerint nem áll fenn a reális lehetősége annak sem, hogy időközben elhagyná az országot. További szigorítás gyanánt a bírónő elrendelte, hogy semmilyen módon nem tarthatja a kapcsolatot az ügyben még érintett számos katonatiszttel sem.

Az eljárás valószínűleg el fog húzódni, egyrészt a vádlottak száma, másrészt a vádpontok összegyűjtése és mérlegelése miatt is. A bíróságnak most kell hivatalosan is lajstromba vennie azt a 266 katonai akciót, 1700 emberölést, 1400 nemi erőszakot és 29 ezer kitelepítést, amelyért Monttnak és társainak felelniük kell.

A múlt kivizsgálásában a bíróság nincs egyedül, Guatemalában a korábbi évek során már nem egy szervezet alakult abból a célból, hogy a polgárháború rémtetteit dokumentálja, interjúvolja a túlélőket és az áldozatok hozzátartozóit, illetve megpróbálja felelősségre vonni az elkövetőket. Az ezredfordulón létrehozott Emberi Jogi Akcióközpont (Centro de Acción Legal para los Derechos Humanos) és a Történelmi Felvilágosítás Bizottsága (La Comisión de la Esclarecimiento Histórico) is ezért jött létre.

A két szervezeten kívül az egykori érintettek, a maják képviselői is örültek, hogy Montt végre bíróság elé került. Az érdekeiket leghangosabban képviselő Rigoberta Menchú is megszólalt az eljárás kapcsán. A Nobel békedíjas képviselőasszony, aki a tavalyi elnökválasztáson is jelöltette magát, saját tapasztalatokkal is rendelkezik abból az időből, mivel édesapját is akkor ölték meg. A családi tragédia külön pikantériáját az adja meg, hogy mindez a spanyol nagykövetségen történt 1982-ben. A maják eltökéltek abban, hogy végcéljukat, Montt börtönbe zárását elérjék. Másik képviselőjük, Rosalinda Tuyuc szerint ugyan „be fog bizonyosodni, hogy ebben az országban nem lehet bűnözőket elítélni”, ennek ellenére határozottan kijelentette: „nemzetközi bíróságok előtt fogjuk keresni az igazságot”.

A bírósági eljárás sikerét illetően nem mindenki optimista. A kételkedés egy dolognak tudható be: az akkori elkövetők közül még sokan ma is aktív közszereplők, így alighanem a megélhetésük függ ettől az ügytől (igaz, a polgárháború emberáldozataihoz képest ez csekélység). De pont emiatt a tény miatt kérdőjeleződik meg a felelősségre vonás eredményessége is, hiszen még maga a jelenlegi elnök, Otto Pérez Molina is egy nyugalmazott tábornok.

Ilyen körülmények miatt jogos az aggodalom, hogy az egykori polgárháború nincs-e a történelmi időskálán mérve „túl közel” ahhoz, hogy érdemben ki lehessen vizsgálni a maga teljességében anélkül, hogy az jelentős érdekeket ne sértene. A kérdésre, hogy eltelt-e már annyi idő, hogy Guatemala szembenézzen a múlttal, majd a bírósági eljárás adja meg a választ a meghozandó ítélet függvényében.