Andor László nem lepődött meg az EU döntésén

A magyar EU-biztos szerint a múlt heti uniós csúcstalálkozón egyik tagországot sem érhette meglepetésként a fiskális paktum, és az ehhez szükséges jogi megoldás. Így reagált Andor László arra, hogy a magyar delegáció újdonságként értékelte a pénteken hajnalban született döntést, és ennek megfelelően a miniszterelnöknek külön hozzájárulást kellett kérnie a parlamenttől.

„Nagyjából lehetett várni, hogy ez lesz” – mondta a BruxInfo kérdésére a szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos, miután az uniós állam- és kormányfők pénteken fiskális paktum megkötéséről állapodtak meg, amelynek létrehozásához kormányközi szerződés megkötését látták szükségesnek. Andor László arra utalt, hogy a német kancellár és a francia államfő múlt hétfői találkozója után már látszott, hogy milyen megoldás születhet majd a csütörtöki és pénteki EU-csúcson.

Az EU-biztos szerint ennek megfelelően nem is érhette meglepetésként egyik tagországot sem a fiskális paktum terve, és végső soron az sem, hogy ennek a jogi módja a kormányközi szerződés lesz.

Andor Lászlót annak kapcsán kérdeztük erről, hogy pénteken reggel zavar volt tapasztalható a kormányzaton belül, és szemlátomást az Európai Tanács titkárságán is azzal összefüggésben, hogy mely tagországok vesznek részt a költségvetési politikák minden eddiginél szorosabb összehangolásában.

Az ellentmondást az okozta, hogy péntek hajnali tájékoztatóján az Európai Tanács elnöke azt mondta, 23 ország részt vesz a kezdeményezésben, kettő pedig parlamenti hozzájárulást követően határoz a részvételről. A nem sokkal később kiadott hivatalos tanácsi dokumentum meg is nevezi, hogy Csehország és Svédország ez a két ország. A francia államfő a hajnali nyilatkozatában meg is nevezte Nagy-Britanniát és Magyarországot, mint a fiskális paktumból kimaradó két országot.

Néhány órával később, az uniós csúcstalálkozó másnapjára érkezvén a miniszterelnök már arról beszélt, hogy Magyarország is kikéri előbb a parlament véleményét, és majd ennek függvényében dönt a részvételről. Péntek délelőttre viszont kiderült, hogy Nagy-Britannián kívül mind a 9 nem eurózóna tagország így gondolkozik.

A nemzetközi közvéleményt is élénken foglalkoztató kérdéssel, mely szerint „miért marad ki Magyarország a paktumból”, Andor László EU-biztos azt mondta, „még a látszatát is kerülni kellene annak, hogy Magyarország egy ilyen gazdasági helyzetben nem tart azokkal, akik fontosnak tartják a pénzügyi stabilitást”. Ez a megállapodás ugyanis erről szól – tette hozzá, és Magyarország ezzel a bizonytalansággal azt a látszatot kelti, hogy nem fogadja el ezeket az elveket – mondta. Mindemellett elismerte, hogy Magyarországot kétségtelenül félreértették.

A Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos ellentmondásos kormányzati nyilatkozatokat Andor László nem kívánta kommentálni, egy magas rangú bizottsági tisztviselőtől viszont megtudtuk, a testületben nem is elsősorban az a kérdés, hogy mi is a valódi kormányzati szándék, hanem az, hogy mennyire hiteles az a megközelítés, hogy Magyarország nehéz gazdasági helyzetéért kizárólag a külső tényezők, valamint az elmúlt 8 év gazdaságpolitikája a felelős.

A tisztviselő utalt a különadók bevezetésére, a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedésekre, és a végtörlesztéssel összefüggő döntésre, „amelyek egyike sem ebbe az irányba mutat”.

Eurózóna

Az eurózóna adósságválságával összefüggésben Andor László EU-biztos azt mondta, olyan fázisban van Európa, amikor a piacok és az állampolgárok is kezdik elveszíteni a türelmüket, miközben „két prominens tagállami vezető kezdi monopolizálni az európai uniós döntéshozatalt”. Németország és Franciaország tandemével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Franciaországban hamarosan elnökválasztás lesz, a német kormány pedig a koalíciós partnere nyomása alatt cselekszik.

Hozzátette, ez a tény egyelőre nem teszi lehetővé azt, hogy teljes körű, rendszerszintű megoldás szülessen az európai problémákra. Itt utalt arra, hogy az Európai Bizottság már bemutatta a zöld könyvét a stabilitási kötvények (eurókötvény) bevezetési opcióiról, és egyre többször kerül szóba az Európai Központi Bank szerepének a növelése is. Úgy tudjuk, néhány hónapja még nem nagyon volt téma az Európai Bizottság ülésein az EKB szerepének növelése, mostanában viszont már a biztosok többsége szükségesnek tartaná ezt.

Ezzel kapcsolatban Andor László hangsúlyozta, a Bizottságnak a központi bankkal kapcsolatban nincs álláspontja, hiszen az EKB független intézmény, és kizárólag a frankfurti székhelyű bank kormányzótanácsa dönthet arról, hogy – mint ahogyan több tagország kéri – elkezdjen korlátlan mennyiségben államkötvényeket vásárolni a másodlagos piacokon. A tagállamok többsége úgy látja, a közép- és hosszú távú megoldások mellett egy ilyen döntés is szükséges lenne a piacok megnyugtatására, ezzel ugyanis a befektetők is láthatnák, hogy az eurózónát tényleg minden áron megvédik a tagországok.

Németország viszont egyelőre nem szívesen látna egy ilyen döntést, a bank nagyobb szerepéhez ugyanis emelni kellene az EKB saját tőkéjét, amit végső soron csak pénznyomtatással lehetne megoldani. Ez azonban növelné az inflációt, és a német érvelés szerint csökkenthetné a fegyelmet is a tagállamok között, akik így azt gondolhatnák, hogy az EKB a végén úgyis kihúzza őket a bajból.

Egy bizottsági forrás úgy írta le a BruxInfo kérdésére a német-francia döntéshozatali szisztéma béklyóját, hogy „Németország nem érti a makrogazdasági problémákat, és elsősorban mikroökonómiai szempontból keresi a megoldást. Ezzel szemben viszont Franciaország fordítva gondolkodik, ő a mikrokörülményeket szorítja háttérbe, és a makrogazdasági aspektusokat veszi figyelembe” – fejtegette a szakértő.