Nyissunk a Balkán felé

Kulcsfontosságú időszak lehet a 2011-es esztendő utolsó hónapja a nyugat-balkáni államok euróatlanti integrációját illetően. Az eurózóna csődközeli helyzete egyre erősebben fenyegeti az egész európai közösség stabilitását, ugyanakkor a nyugat-balkáni államok egyre jobban kívánják az európai uniós tagságot. Szerbia, Macedónia és Montenegró előtt hosszú és rögös az út a teljes jogú tagság elnyeréséhez, de ahogy egy kínai közmondás is tartja a leghosszabb út is egy lépéssel kezdődik – a tagjelölti státusszal és csatlakozási tárgyalásokkal.

A decemberi hónap sorsdöntő lehet több nyugat-balkáni állam számára abból a szempontból, hogy elnyerhetik-e az európai uniós tagságot belátható időn belül. Az Európai Unió mélyülő gazdasági válsága a lehető legalkalmatlanabb időben érkezett a volt jugoszláv tagállamok számára. Az elmúlt években Szerbia, Montenegró és Macedónia egyaránt sokat tettek annak érdekében, hogy elnyerjék a tagjelölti státuszt vagy elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. Az Európai Tanács december 9-én esedékes ülésének kimenetelétől sokan várják Szerbia tagjelölti státuszának elnyerését, valamint Montenegró csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

Szerbia uniós integrációjának legkomolyabb hátráltató tényezője a megoldatlan koszovói kérdés. Az egyik vitatott kérdésben – a közös határátkelőhelyek ellenőrzése Észak Koszovóban – december 3-án megegyezett Koszovó és Szerbia, de ez aligha terelné jobb belátásra az uniós vezetőket.

Egy nappal a szerb-koszovói megegyezést megelőzően Angela Merkel német kancellár kemény hangon bírálta Szerbia belpolitikáját. „Szerbia nem felel meg az európai uniós tagság követelményeinek” – Merkel az Európai Bizottság korábbi nyilatkozatát emelte ki, miszerint a két fél közötti kapcsolatokon rendezésén keresztül vezethet csak a balkáni ország uniós csatlakozása. A német országgyűlés előtt tartott beszédében a kancellár kiemelte, hogy a szomszédok együttműködése fontos csatlakozási kritérium.

Nyugati diplomaták korábban kifejtették, hogy az Észak-Koszovóban zajló események megfoszthatják Szerbiát a tagjelölti státusztól. Déli szomszédunk reakciója nem maradt el, a kormány nyilatkozatban sajnálatát fejezte ki Merkel bírálata miatt és diplomáciai folyamatokhoz képest rendkívül gyors megoldást talált a problémára. Egy anonimitását kérő szerb kormánytag a Reutersnek adott interjújában megerősítette, hogy az európai uniós tagjelöltségért cserébe engednek több koszovói (és egyben uniós) követelésnek. Szerbiai szakértők szerint egy negatív elbírálás az uniós vezetők részéről erősen megrendítené a lakosság Borisz Tadics államfőbe és a kormányon lévő Demokrata Pártba (DS) vetett bizalmát, valamint megerősödnének egyes nacionalista szervezetek.

Szerbiával ellentétben Macedónia teljesen más problémával néz szembe. A Görögországgal folytatott bizarr névvita miatt Szkopje évek óta nem tud közelebb kerülni sem az európai uniós, sem a NATO tagsághoz. Macedónia 2005 óta hivatalos tagjelöltje az EU-nak, ugyanakkor Görögország megvétózta a csatlakozási tárgyalások megkezdését a rendezetlen konfliktus következtében. A 2008-as bukaresti NATO csúcstalálkozót követően Macedónia a Hágai Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult jogorvoslati kérelemmel. A macedón kormány szerint Görögország azzal, hogy megvétózta az ország NATO-csatlakozását megsértette az 1995-ben a két állam között megkötött kormányközi szerződés 11. cikkelyét. Az ügyben az ICJ várhatóan december 5-én hoz ítéletet. Macedónia pozitív elbírálása esetén teljesen új perspektíva nyílna a balkáni ország előtt. A jövő évi chicagói csúcstalálkozón várhatóan napirenden lesz újra a felvételi kérdés, valamint az Európai Unió is valószínűleg nyomást fog gyakorolni Athénra. George Ivanov köztársasági elnök és a macedón hadsereg főparancsnoka szerint elfogadhatatlan Görögország jogsértése, a térségnek biztonság kell, melyet Macedónia megteremthet a NATO-tagság elnyerését követően.

A görögökkel folytatott konfliktuson kívül Macedóniának keleti szomszédjával, Bulgáriával sem teljesen rendezett a viszonya. Szófia többször bírálta a macedón kormányt amiatt, hogy kisajátítja a bolgár történelmet és kultúrát. Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter december elején tett nyilatkozatában megerősítette, hogy országa első számú szomszédságpolitikai célja a nyugat-balkáni integráció. kiemelte, hogy Macedóniának meg kell változtatnia politikai hozzáállását szomszédjai iránt.

Mladenov levélben kérte Štefan Füle bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztost, hogy december 9-ére készítsék el a Montenegró csatlakozásához szükséges ütemtervet. A külügyminiszter szerint Horvátország felvételét követően nem szabad leállítani Nyugat-Balkán integrációját, ugyanis az EU-nak közvetlen érdeke a stabilitás és biztonság létrehozása a térségben. Brüsszeli vélemények szerint Podgorica produkálta a legnagyobb előrelépést a térség államai közül, ezért nagy valószínűséggel megkezdődhetnek a közeljövőben a csatlakozási tárgyalások. Az ország csatlakozása mindezek mellett nem várható az elkövetkező egynéhány évben, többek között az országban burjánzó korrupció és az állami transzparencia hiánya miatt.

Stratégiai szempontból fontos lenne Magyarország számára ezeknek az országoknak a mihamarabbi integrációja, ugyanis jelenleg gazdasági és befektetési szempontból kiaknázatlan a balkáni terület. Kövesse figyelemmel a Kitekintőt és értesüljön első kézből a hazánkat érintő külpolitikai hírekről.