Új szövetségesre lelhet Washington

Enyhülni látszik a feszült amerikai-argentin viszony. A két fél ugyanis újragondolná kapcsolatát – derül ki a legutóbbi találkozójukból, amelyre a cannes-i G20-csúcs végén került sor. A protokolláris ceremónián Obama elmondta, hogy a G20-találkozók során létrejött partnerség révén lehetősége nyílt közelebbről is megismerni a dél-amerikai ország vezetőjét, Cristina Kirchnert, akinek „a globális problémák megoldására irányuló elkötelezettsége és szenvedélye ámulatba ejtette”. A legfontosabb kérdésekben már megindultak a tárgyalási folyamatok, az elnök jelenleg nem csak az ő, de országa barátjának is tekinti Kirchnert.

Jószomszédi viszony?

A közelmúltban számos esemény akadályozta a két fél együttműködését. Többek között Cristina Fernández Kirchner tavaly elhunyt férje, aki egyben elődje is volt az elnöki székben, Néstor Kirchner 2007-ben demonstratív módon meghívta venéz kollegáját, Hugo Chávezt, aki egy felbújtó beszédet tartott az argentin fővárosban, miközben Bush elnök a szomszédos Uruguayban tartózkodott. Annak ellenére, hogy ez az „akció” nem a jelenlegi elnök ellen irányult, jóideig megpecsételte az amerikai kapcsolatok sorsát, hiszen ez a demonstráció megmutatta milyen méreteket ölthet a latin-amerikaiak USA-ellenessége. Az argentin-venéz kapcsolatok tehát mindig is ellenérzéseket váltottak ki az amerikaiakból. További gátat épített a korrupciós botrányok sora, amelyekben Néstor Kirchner és Hugo Chávez neve egyaránt felmerült.

A leghíresebb eset a „bőrönd-ügyként” híresült el, melynek során két venezuelai ügynököt tartóztattak le az amerikaiak, akik nyolcszázezer dollárt rejtegettek bőröndjeikben. A pénz állítólag a venezuelai olajvállalat, a PDVSA vagyonát képezte, amelyből Cristina Fernández de Kirchner választási kampányát kívánták finanszírozni. Az érintett felek természetesen a mai napig cáfolják a vádakat.

További érzékeny pont volt diplomáciai kapcsolataik történelmében, Cristina Kirchner és kormánya vélemény-nyilvánítása, amelyben élesen kritizálta északi szomszédait, pontosabban annak Latin-Amerika-politikáját. Akkori álláspontjuk eképp foglalható össze: „az USA-nak nem baráti országok, hanem aládolgozó, alárendelt országok kellenek”.

Olvad a jég

Az enyhülési folyamat Cristina újraválasztásával, október végén kezdődött. Obama kétszer is elismerte ezt a teljesítményt, egyszer egy közvetlen gratuláció keretében, második alkalommal pedig a Nicolas Sarkozyvel elviccelt mondatában, mely szerint mindannyiuknak meg kell tanulniuk ezt a leckét.

Ezzel a stabil argentin kormánnyal kíván az Egyesült Államoknak szorosabb együttműködést kialakítani. A kooperáció keretében gazdasági, kereskedelmi projekteket valósítanának meg, továbbá a tudomány, a technológia és a biztonság területének a fejlesztésére is közös erőfeszítésekkel szeretnének előbbre jutni. Erre kitűnő lehetőséget kínál a közelgő kolumbiai csúcstalálkozó, ahol a jólét és a foglalkoztatás kérdése kerül előtérbe – igaz itt nem szűkül le a kör a két államra, az egész amerikai kontinens érintett.

Bíztató jövőkép

Kirchner megtiszteltetésnek érzi a kiemelt szerepet, amit Obama kínál Argentínának, hiszen elismeri az USA gazdasági és politikai hatalmát. A gazdasági együttműködés felvirágzása közös érdekük, hiszen mint ahogy említette, északi szomszédjuk Spanyolország után a második legnagyobb befektetője az országnak. Az elmúlt években mintegy ötszáz vállalat telepedett le, melyből hatvan az amerikai gazdaságot vezető cégek közül került ki.

A gazdasági kapcsolatok kiépítése mellett azonban szükség van a tudományos innovációra is. Kirchner legnagyobb örömére az effajta kooperáció is megvalósulhat. Az elnökasszony kiemelt prioritásként kezeli a kérdést, mely az argentin tudomány és technológia minisztériumának létrehozásából is kitűnik. Az együttműködés jegyében már elkezdődtek bizonyos projektek. Ilyen például a NASA-val kialakított műholdas program, melynek keretén belül műholdak segítségével mérik meg a tengerek sótartalmát, majd a kapott érték éghajlatváltozásra gyakorolt hatását tanulmányozzák. További együttműködési területeket képez még a nemzetközi biztonság, a kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus elleni küzdelem és az emberkereskedelem kérdése is.